Barna Attila: Lőcsei Fehér Asszony. Legenda és valóság - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 16/2014 (Győr, 2014)
Lőcse Fehér Asszonya és felségárulási pere - A legenda születése
LŐCSE FEHÉR ASSZONYA ÉS FELSÉGÁRULÁSI PERE ,yíz utcán c(sivaj támad; gyerekhad, csőcselék fut, ocsmány kiabálással egy lovag után, aki kocogva vágtat végig az utcán: a görbes, szeplős gebe egy összegöngyölt lóbőrt hurcol maga után, ami kötéllel a farkához van kötve. Egy csomó hajfürt húzódik utána a sárban, ami a burokbul kimaradt. Valami kivégzett embert hurcolnak a vesztőhelyről a temetőbe; akinek a büntetéséhez aZ *s hozzátartozik, hogy végigseperjék vele az utcát. Juliánnának egész ^e összeborzad. Holnap talán őt is így fogják hurcolni. ”1 A LEGENDA SZÜLETÉSE Korponay Jánosné Garamszeghy Géczy Juliannának, a Rákóczi-korszak szimbolikus nőalakjának legendája és mártíromsága, mára már elválaszthatatlanul összeforrott a Jókai Mór által 1884-ben megalkotott lőcsei fehér asszony alakjával. A regényíró maga is több helyütt említi, hogy a hősnő alakját valós dokumentumokból, főként a Thaly Kálmán történész barátjától kapott forrásokból merítette és alakította írói fantáziájával2. A mű mind a mai napig meghatározza a közvéleményt, és erős érzelmi beállítottságával, felkavaró jelzőivel, kihatott a következő évtizedek tudományos gondolkodására is. Valószínű, hogy a „fehér asszony” elnevezés is Thalytól származik3, aki részletesen beszámol szepességi utazásairól és módszeres gyűjtőmunkájáról, amellyel tisztázni kívánta a lőcsei vár falában rejtőző ajtón látható nőalak kilétét. Jókaihoz hasonlóan, ő is az asszony bűvkörébe kerül, és nem fukarkodik a dicsérő, máshol korholó romantikus színekkel: „a nagy parthie, kiváló szépségű hölgy”, „tragikus sorsú, kiváló nő”, „a «fehér asszony» akinek karjai között a várkapitány bátran kéj eléghetett”, stb.4 Jókai és Thaly hatására, amelyet a 18. századi kortársak szóhasználata, leírásai és eredeti dokumentumai 1 Jókai Mór: A lőcsei Fehér Asszony, Szépirodalmi könyvkiadó, Budapest 1955., 480.o. 2 „Regényének egész anyagát szinte készen kapta Thaly Kálmántól.” - Lám Frigyes: Jókai és a Szepesség, In Irodalomtörténeti Közlemények, 1943/4., 294.0.
