Barna Attila: Lőcsei Fehér Asszony. Legenda és valóság - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 16/2014 (Győr, 2014)

Lőcse Fehér Asszonya és felségárulási pere - A legenda születése

Barna Attila

is megerősítettek, önálló életet élő legenda keletkezett. Olyan értékítéletekben és romantikus fordulatokban bővelkedő történet kerekedett, amely számos művésznek is adott módot az életút továbbgondolására, változatos eszközökkel történő feldolgozására, az elmúlt 130 esztendőben.3 4 5

A köztudatban máig uralkodó vélekedés: Géczy Julianna Lőcse elárulója, aki bejuttatta az osztrák császári csapatokat a városba. O lett volna, aki egy kis rejtett csatornakapun, földalatti úton keresztül beengedte az ellenséget, a szeretője párnája alól elcsent kulccsal. „Ezt az egész történetet pedig csupa mesemondásnak hiszi az ember, amíg, mint hitetlen Tamás, minden lyukba bele nem dugja az ujját.” — írja Jókai.6

Korponayné Géczy Julianna a Magyar Királyság felvidéki részén, Osgyánban (ma: Ózd’any, Szlovákia) született 1680 körül7, Géczy Zsigmond, — aki már Thököly Imre-féle felkelés idején is kuruc ezredes volt — és Bakos Judit leánya3 „Még a czímet is én ajánlottam neki: A lőcsei fehér asszony.”, máshol: „Ez a két asszony csinálta meg a dolgot, - még pedig a még meg nem nevezett lőcsei fehér asszony állítólag Andrássy kedvese volt.” - Thaly Kálmán: A Lőcsei Fehér Asszony — Thaly Kálmán előadása a Történelmi Társulat 1909. május 6-án tartott rendkívüli ülésén, gyorsírói feljegyzés után, Századok, 1909/VI., 450-451.o.

„Azt azonban, hogy Probstner már az ismert monda alapján festett-e meg a képet, mondja Kőszeghy [Kős^eghy Elemér — Kassai Múzeum igazgatója], vagy pedig a kép járult-e hozzá a monda kialakulásához, ma már bajos megállapítanunk.” - Förster Rezső: A Lőcsei Fehér Asszony történeti alakja, Budapest 1933., Kis Akadémia Kiadása, ll.o.

4 Thaly 1909., 450.o., 456.o.; Thaly Kálmán: A Magyar Történelmi Társulat 1872-ik évi szepesvidéki kirándulása: a lőcsei bizottság jelentései 3.; Thaly Kálmán jelentése szab. kir. Lőcse város levéltárának Rákóczi-kori okmányairól, különös tekintettel a város 1709-1710-ediki ostromára, Századok 1872/9. sz., 618.o.

5 Érdekességként jegyezzük meg, hogy a Fehér asszony legendáriumának ellenpontjaként, feltűnik a kuruc kort feldolgozó irodalomban, az ún. Lakacsi Fekete asszony, báró Sándor Gáspárné, késmárki Thököly Erzsébet „szépséges” alakja. A legenda szerint ő labanc érzelmű férjével szemben (aki nem mellesleg, Géczy Julianna perének egyik bírája volt) a kurucokhoz húzott, és beengedte őket a lakácsi (ma: Lukácovce, Szlovákia) várkastélyba, a földalatti folyósón. - Lelkes Nándor József: Kuruc legendák szárnyain, Pax Kiadóvállalat és Nyomdai Műintézet Rt., Budapest 1920., 49-61.0., Szintén Lelkes munkája: A szép Korponayné — A lőcsei fehér asszony őszinte históriája (történelmi regény), Nemzeti Könyvtár, Stádium sajtóvállalat Rt., Budapest 1942.

6 Jókai, 154.0.

7 Közelebbi születési dátummal egyelőre nem rendelkezünk, annak ellenére, hogy a Betléri Múzeum munkatársai komoly kutatásokat végeztek a környékbeli egyházi anyakönyvekben. - Lőrincik Szilvia közlése.-6-