Veszprémi Független Hirlap, 1890 (10. évfolyam, 1-54. szám)

1890-03-15 / 11. szám

Veszprém, 1890.

X. évfolyam 11. szám.

Szombat, márczius 15.

TLENSKLAP

Megjelon minden szombaton. Alapára: Egész évre 6 fit; negyedévre 1 frt 50 kr.; egyes szám ára 15 kr. —• Hirdetések petitsora 6 kr ; nyilttér petit-tere 20 kr„ 30 kr.. kincstár illeték.—A hirlap irodája : „Petőfi -intését Veszprém (várashás-tér.)

Örök emlékezetül! Jjsza Kálmán bukása.

Isteni nap lehetett az,

A szabadság első napja;

Szent csatába ment a gyermek

r

Ep úgy, mint az édes apja.

Ha ez meghalt — a kardjával Harczolt tovább az a másik; „Talpra, magyarhangzott a dal; Kárpátoktól Adriáig!

Isteni nap lehetett az,

Összetörtük a rablánczot,

A zsarnokság haldokolva Járta azt a halál-tánczot . . . Reszketett a zsarnok trónja,

S Kossuth Lajos egy szavára: Csata-rendbe, harczra készen Alit a nemzet ifjúsága!

Isteni nap lehetett az,

A rablánczból lett a penge,

Aki ma még szerzetes volt,

Másnap volt rajt huszármente!

S aki fegyvert még nem látott, Attól futott most az ellen . . .

A hőssé vált gyermek-sereg Harczolt a fél világ ellen!

Isteni nap lehetett az,

— Regék szólnak most már róla ! — Mit tett ez a magyar nemzet, Mikor ütött a nagy óra?!

Milyen láng volt a szivekben,

Duna mentén, Tisza táján?! . . . Akinek még volt ma apja;

Hogy maradt a gyermek árván?!

Isteni nap lehetett az,

Emlékeznek sokan rája;

Elő emlék utczasarkon A szabadság katonája.

A félkezét fölemeli,

Isaszegnél a jobblába;

Dobjatok egy rongyos fillért —

— Dobjatok a csákójába!

„Veszprémi Független Hírlap.“

Ma, 11 év múlva, mikor éppen a honossági törvény revisi- ó j a, tehát a Kossuth-családnak száműzetése miatt bukott meg Tisza Kálmán, a szomorú emlékezet örök memeutójaul ideigtatjuk ama magyar képviselők gyászos névsorát, kik ezer- nyolczszázhetvenkilenczben e törvényt megszavazták.

A Kossuthokat száműző gyászmagyarok ezek voltak;

Chorin Ferenez. Csáky László gr. Csávosy Bála, Csider Károly, Dániel Ernő, Dárdai Sándor, Dessewffy Kálmán, Dimitrievics Miklós, Dőry Dénes, Emmer Kőinél, Éber Nándor, Fáik Miksa, Farkas Elek, Földváry Gábor, Fröhlich G., Faniák Sándor, Gábor Péter, Gál Jenő (Felvincz.) Gál Jenő (Péslaka) Gergelyi Tivadar, Gidófalvy Albert, Gullner Gyula, György Endre, Harkányi Frigyes, Hegedűs Sándor, Hérics Antal, Hoffmann Pál, Hosztinszky János, Illyasevics Jenő, Ivánka Imre, Jakab Bogdán, Janitsáry Sándor, Jankó Miklós, Jászay Antal, Jókay Mór, Kaiser János, Kautz Gyula, Kemény Gábor b., Kemény János b„ Kende Kanut, Konstantiny György, Kovács László, Kövér Károly, Krajcsik Ferenez, Lubinyi Árpád, Kulcsár Lajos, Karácsony Guidó gr., Kaczvinczky Ede, Kusevics Szvetozár, Latinovics G„ Lázár György, Leboszky Egyed, Kuka Lajos, Lukács László, Luka Döme, Loncsaris Mark, Matuska Péter, Mayer József, Markus István, Mariássy Sándor, Mezey Ferenez, Mich! Jakab, Molnár Antal, Molnár György, Mihalovics Károly, Miskatovics József, Nagy György, Ode.-calhi Gy. hg., Ormai Károly, Pap Lajos, Pauler Tivadar, Pe'chy Jenő, Péchy Manó gr., Perczel L., Placby T., Podmaniczky F. b., Pongrácz L., Pór A., Popovics V., Pri- lészky Tadó, Probszner Artúr, Prónay József, Rakovszky György, Rakovszky István, Ráday Gedeon gr., itj ; Ráth Károly, Román Sándor, Rakovszky Géza, Zichy Radoslav, Sánta Lajos, Sci- tovszky János, Siojkovics Péter, Sto Károly, Sváb Károly, Strazimir Károly, Szabó Imre, Szabovljevics Szakáll Antal, Szajbely Gyula, Szeberényi Andor, Szende Béla, Szeniczey Ödön, Szilágyi Dezső, Szitányi Bernát, Szlávy Olivér, Szon- tágh Pál (göm.) Szontágh Pál (nógrádi) Szögyény László, Tanárky Gedeon, Te- (eky Géza gr., Tisza Kálmán, Tisza László, Tomcsányi László, Trefort Ágoston, Urbanovszky Ernő, Vécsey Tamás, Yizsolyi Gusztáv, Wahrman Mól-, Wieland Arthur, Wodianer Albert b.,Vus- csics József, Zichy Ágost gr., Ajkay Gyula, Andrássy Gyula, Antal Gyula, Apbáthy István, Babies István, Bacon József, Baross Gábor, Basznern Guidó, Bánffy Béla gr., Bánhidy Béla br., Beniczky Ferenez, Beöthy Algernon, Bittó Béni, Boer Antal, Bohus Zsig- mond, Bedekovich Kálmán, Beruta József.

Veszprém márcz. 15.

Múlt szombati déli és vasárnap hajnali rendkivüli lapjainkban közlök az irodánkhoz érkezett táviratokat, melyek Tisza lemondását jelezték s s utódjául Szapáry Gyula grófot nevezték meg, ki az esetben volt csak hajlandó elfogadni a kabinetalakitást, hahogy kormáuyelnöksége á 1 1 a n - dósága iránt biztosító garantiákat nyer.

E garantiákat megkapta, a belügyminiszteri tárcza alakjában s Teleky belügyminiszter távozott.

Az egész ország közigazgatási szervezete igy az uj kormányelnök kezébe jutott. Akkora hatalom ez. hogy tul- liczitál minden egyéb höségi fogadalmat és stabilitási garantiát.

Tisza lemondásának hire egyébkint Veszprémben semmi konsternátiót sem okozott. Kivéve, hogy a vendéglői zárórák kissé meghosszabbodtak, több m. kir. ital kotyogott ki a stemplis hordókból s a besorozott katonák némikép vidámabban kurjogattak az utczán, mint rendesen.

Annál undokabb kép azonban az, amit most Budapest mutat.

Tisza szavazó-masinája most beszélni kezd s azt mondja, hogy ezután tudni akar előre mindent, amit a kormányelnök tenni akar. Aztán nem fogad be a pártba senkit, még ha egy elvet vall is velük, aki eddig nem volt a fazekak körül.

És taglalják az elnök bukását igy meg úgy. Hogy ezt a hibát, meg azt a hibát tette. Hát megérdemelte sorsát.

A haldokló oroszlánt igy búcsúztatják a háládatlan apró vadak.

Csúnya dolog ez; pedig nem mese.

S pirulni kell e komisz látományért az egész nemzetnek.

Készülődések a balatoni fürdöivadra.

Veszprém, márcz. 14.

Alig pár napja, hogy a tavasz vidámabb arezot mutat s a Balaton összes partjain máris lázas sietséggel fogtak a dologhoz, hogy a fürdöszezon készületlenül ne találja a fürdőtulajdonosokat.

Balatonfiireden

az ujjáteremtésuek tavaly megkezdett munkáját ez idén is folytatják.

Az Esplauede, Füred e remekszép parti dísze, az uj fürdóháztól balra,

Csopak irányában, többszáz méternyi hosszú folytatást nyer s mint biztos forrásból értesülünk, ugyan e részén az Esplauede-nek, már tán ezidéü felépi tik a parti kioszkot, melyben hűsítők, lapok, játszóasztalok &tb. fognak állni a szórakozni vágyó közönség rendelkezésére.

E kioszknak Balaton-Füred már rég érzi hiányát.

Az esti balatoni-levegőt élvezni óhajtó közönség eddig arra volt utalva, hogy egy-egy pádon meghúzza magát s ott passogjon, rémületes unatkozással.

E kioszk szórakozást fog nyújtani az egyeseknek is, kiknek nincs társaságuk s amellett a szabad balatoni léget egész ózonteljében élvezheti es- tenden.

Úgy halljuk, hogy egyszerű svajezi stylban épülő csinos barakk lesz az, mely 20—25 asztalt s igy 100 —150 embert kényelmesen befogadhat termébe.

A hajógyár erősen dolgozik az uj hajókon, melyeket a Stefánia-yachtegylet tagjai s részben az igazgatóság rendelt meg.

A vitorlásokat is szerelik már s már a jövő héten kezdik őket vissza bocsátani.

Szerdán reggel kezdődik a hajók vízre bocsátása s mint már jelezem, a sort szerkesztőnk „Adria“ vitorlás yachtja kezdi meg.

Tegnapelőtt itt volt Szarvassy : Sándor, a Stefánia-yachtegylet s a ! gőzhajó-társaság gondnoka, magával j hozván Újpestről Schöcnichen hajó- j gépgyárost, kinek a Londonban készült „Gamcooek*1 propeller uj hajótest- tnunkáját adta ki; rendelkezvén egyszersmind a hajógyár tavaszi üzeme 1 iránt is.

A „Kelén“ már gőzre készen áll. Mihelyt rendeletet kap, azonnal átmegy Balaton-Almádiba, ahonnan kőanyagot fog szállítani a szomszédos kenesei kikötő építéséhez.

A parkok utaira erősen hordják a murvát s egyéb fedanyagot s az ültetvényeken a kertész segédei fáradoznak naphoszant.

Megszaporittatott a fenyves több száz csemetével s a hajógyár felőli parkot szép virágköröndökkel tarkították.

A színház, mely eddig, mondhatni, gazdátlan jószág volt, egész újból restauraltatik. Úgy a színpad, mintáz öltözők s a páholyok alaposan restauráltalak, mi több ezer frtot vesz igénybe.

A fényképiróház is megnagyobbit- tatik s minden igényt ki fog elégíteni.

Uj gép szereztetett be a vízvezetéki fűtőházhoz. Maga a vízvezeték pedig bevezettetik az összes uradalmi bérházakba.

A Clotild-udvar összes szobái az idén már teljes újjonan lesznek bútorozva s fővárosi komforttal ellátva, az eddigi árak mellett.

Az új Esplanade hársfa-aleét a jövő héten kezdik ültetui.

Szóval a fáradhatlan új kormáuyzó ns. Kovács Ábel úr áldásos működése Balaton-Füred minden pontján érvényesül.

Balaton-Füred, amint tavaly is meglepte az odajött fürdóveudégeket, ez idén is sok ujjitással, czélszerü dologgal fogja meglepni közönségét.

Kenésén

még az őszön az lett a jelszó, hogy „Versenyt Almádinak!“

S be kell vallani, hogy ennek a jelszónak derekasan kezdenek megfelelni.

Elsőben a partot szépítették s csinos parkokat teremtettek.

Aztán tudva azt, hogy a fürdés után első egészségi kellék, egy ital jó friss viz, s egy kis hűsítő, hát közvetlen a parton most szép stylü s terjedelmes vendéglőt építenek, melynek e héten tették le alapjait.

A kő, mész s faanyag már mind a helyszínéu van s a munka teljes folyamatban.

Ugyancsak a parton, még az őszön pompás jégvermet épitettek s ez már tele is van jéggel.

Most pedig egy szivárványos kutat ásnak a vendéglő előtti téren.

Az uj parkierozást mindahöz hozzá képzelve: előttünk áll Kenésé uj balatoni fürdője, mely lázas erővel iparkodik minden igényt kielégíteni.

A kenesei fürdőbizottság előtt a Balaton-kultusz derék emberei bízvást kalapot fognak emelni.

VIIDÉK.

A herendi pores ellángyárról.

(A „Veszprémi Függ Hírlap“ szerkesztőjéhez.)

Herend, márez. 14.

A herendi porczellángyári részvény-társaság végre belátta, hogy magyar embert is lehet alkalmazni a porczellán-gyártáshoz, csakhogy mire ezt a részvényesek belátták, nagyon sok tanulópénzükbe került. Hogy a herendi porczellán-gyár a cseh igazgatóktól megmenekült, az a kereskedelemügyi miniszter urnák köszönhető.

O alkalmazta ide Orley János igen derék magyar embert a gyár igazgatójául.

TAB Cl A.

DALAIM.

Dalaim csak sz álljatok:

A szerelem fényes napja Ragyogja be felcsattogó Szárnyatok.

Könyeimnek tengerén Megfürödve szálljatok,

Hol koszorút fon egy istennő A — remény . . .

Zengjetek hozzá imát: Lerajzolván kedvesem — kit E szív végső dobbanásáig Imád.

A» istennő szíve tán Megkönyörül valahára Fájó lelkem kínjainak Torlatán.

S enyhe révbe elvezet:

Hol — feledve a világot,

Hívom végre azt az áldott,

Azt a kedves kis kezet.

S0ÓS LAJOS.

Regény négy fejezetben.

— Karc zolat. —

I.

Ilonka kisasszony még egy csöpp.

Már nincsen ugyan pólyában, — s ez bizonyos tekintélyt kölcsönöz neki — de még beszélni nem tud. (Pedig ez menyasszony korában kölcsönözne neki tekintélyt.)

Ilonka kisasszony tehát ott van egy termetes dada karján.

Aladár urfi már sokkal külömb egyéniség. A hetvenes évek divatában, czitromsárga kabát van rajta, mire ép oly büszke, mint a czipőre, a melynek az orrára van verve a sarkantyú rézbádogból. Aladár urfi már nagy rangban van, mert majdnem tud beszélni.

O szintén egy dadát húz maga után.

A dadák találkoznak s igy találkozik a két kurta teremtés is.

Aladár urfi félénken néz föl a karonülö kisasszonyra és megkérdezi:

— Szelet mada endem ?

Ilonka kisasszony még nem tud felelni, csak bólint a fejével . . .

II.

Aladár urfi tiz éves és nagy sikerrel küzd meg a negyedik normalista tantárgyaival.

Ilonka kisasszony egy félévvel fiatalabb és szintén valami iskolába jár, a hol csillagászattant és geometriát tanulnak.

Tiz órakor délelőtt hazamennek az iskolából s egymással szemközt lakván, találkoznak az utczán.

Ilonka kisasszony a kezében egy szép karaj kenyérdarabot tart, megkenve vastagra fehér-sárga bándi vajjal.

Aladár pedig egészen meghizottnak látszik, annyira teli vannak zsebei almával. Ilonka kisasszony meglátva ezt a tömérdek gazdaságot, ijedtében elejti a vajaskenyeret.

Történelmi tény, hogy a vajaskenyerek mindig a vajas oldalukkal esnek a földre. Ennélfogva azt a kenyeret többé nem lehet használni semmire sem. Ilus sóvárogva fordul Aladár felé:

— Adjon . . .

— Adok, ha szeret.

— Szeretem.

III.

Fél font holdvilág. Nyolcz font nyáresti szellő. Három fertály falevélsuhogás, busz font fülemüle, két kiló vörösbegy. Hat uncia „száraz gályák ropogása a lábak alatt,* bárom iteze kábitó illat, öt véka homályos esti lég. Hét véka méla kutyaugatás a távolból, nyolcz szemernyi halk zörgés a száradt falevelek között.

Idill.

A tizenötéves Aladár urfi reszketve csókolja meg a tizennégy és fél éves Ilonka nyakát. S aztán izgatottan, kéjtől ittasan kérdi:

— Szeretsz ?

— Szeretlek.

IV.

Aladár urfi huszonegy éves és csónakfor- máju kalucsnikban* piros harisnyával, a lehetőségig tarka nadrágban, mellény forma kabátban és nyakkendőforma mellényében, lefelé csikós gallérral és keresztben csikós kézelővel, az órája spárgára kötve, a kézcsuklóján óraláncz a kezein piros kesztyűkkel: önhitten vágja magát térdre Ilonka kisasszony előtt.

— Ilus, szeressen. Akarom . . .

— Majom.

Tömörkény.

Az első magyar tüzfecskendögyár.

A hagyomány!

Mikor azon indokok lesznek szakavatottan mérlegelve, amelyek az ember tetteinek rugóiként működnek, a lélekbúvárok a legerősebb indokok egyjkének a nemes hagyományhoz való törhetetlen ragaszkodást nevezik meg. Való! a nemes hagyomány iránt érzett bü ragaszkodás eredményezi nemcsak a véres bábomban nyilvánuló katonai erények legtöbbjét, hanem a békés munka ölén viruló polgári erények számosát is. A katona még oly nagy veszélylyel daczol, mert zászlójának hűséget esküdött: már pedig e zászló védelme hagyományként követeli derék híveitől a „vérünket, életünket!“ A szorgalmas polgár pedig hagyományul köti gyermekei lelkére, hogy — ha atyjok mesterségét, foglalkozását űzik — a „ezég“ jó hírnevére szemük fényénél is jobban vigyázzanak.

A nemes hagyomány azonban a legkivá- l>bb szerepet az uralkodó-házaknál tölti be: 1 mert azok tagjainál a nemes hagyomány tetteik legtöbbjénél mint erkölcsi rugó működik közre.

Láthatjuk ezt a felejthetetlen József nádor köztiszteletnek, örvendő családjánál is; mert

aminő honszeretetet táplálta nemzetéhez sírig bú atya, époly lángoló hazaszeretetet bizonyít be minden alkalomkor fia; még pedig nemcsak azért, mivel magyarnak született s magyarnak neveltetett, magyarnak érzi s vallja magát, hanem azért is: mert hagyományul örökölte dicső atyjától a honszerel- met. Ez az oka, hogy az országban igen számos derék hazafi nagy figyelemmmel kiséri József királyi magyar herczeg s osztrák cs. és királyi főherczeg mindeu tettét, amely a közücry javára szolgál. Ezen működés egyik legfontosabb s legáldásosabb részét azon fáradhatatlan, nemes buzgalom képezi, amelyet József királyi magyar herczeg a tűzoltóság megalapítása, terjesztése javítása, népszerűsítése nagy érdekében kifejt.

Mióta az országszerte rokonszenves bel- ügyér Teleki Géza gróf, erélyesen látott a leghazafiasabb munkák egyikéhez: általánosítani, fejleszteni a tűzoltó-intézményt, azóta József királyi magyar herczeg vonatkozott ügybuzgalma fokozott mérvben gyarapodott jelentőségében.

Akik kellő figyelemmel kisérik az uralkodóház ezen kitűnő tagjának közhasznú működését, most is nagy örömmel tapasztalták, hogy ő még a laekeni belga királyi kastély kigyuladását és porig-égését is, amely nővérének, Henrika belga királynénak, rendkívül számos rmgyiijteményét is elhamvasztotta, a honi tűzoltó-egyletek okulására törekszik fordítani.

Tehát igen számos jeles honfi, élükön József királyi magyar herczeggel, szóval s tettel, jó példával és biztatással buzdít nálunk a tűzoltó-intézmény általánosítására, fejlesztésére, amelynek mostanig szerfölötti hátrányára szolgált, hogy hiányzott oly nagyszabású, a bor kívánalmainak megfelelőleg berendezett tözfecskendőgyár, mely az ország szzkségletét, különösen minőség és megbíz-