Veszprémi Független Hirlap, 1890 (10. évfolyam, 1-54. szám)

1890-03-15 / 11. szám

Veszprém, 1890. Veszprémi Független Hírlap. Szombat, márczius 15. Körülbelül csak négy hónapja, hogy a gyár vezetésére alkalmazva lett s már is meglepő eredmény tapasztalható. Valeria királykisasszony szervice is Orley János igazgató ur Ízlése szerint lett megál­lapítva és elfogadva. A rnutatványtárgyakat Budapesten igen sokan bámulták. A többi készlet most készül az ő felügyelete alatt s tán július hóban mind elkészülnek. Mióta Orley urat alkalmazták, bárom ége­tés történt, meglepő eredménynyel; 60—80 perczent elsőrendű edény jött ki a kemen- czéből, holott a cseh-igazgatóknál épen meg­fordítva történt. Sőt számtalan esetben az egész kemencze edény elégett, úgy, hogy mind a szemétgö­dörbe temették el. Igen sokszor megtörtént az is, hogy a festőknek nem tudtak fehér edényt munka alá adni. Többször hozattak Csehországból fehér edényt, hogy a festők­nek lehessen munkát adni. Most már a három égetésből annyi a si­került fehér edény, hogy az előbbeni rak- rárak mind megtöltve, uj raktárokat kell berendezni, hogy a további égetésnek helye legyen. A kőedény gyártással is fog a gyár fog­lakozni. A próba-égetés meglepő szép ered­ményt mutat. Most az ahoz szükséges épít­kezések is megkezdődnek. Egyátalán számos újítást eszközöl az igazgató; szebbnél-szebb tárgyakat, uj Ízlés szerint állít elő, a miből egyes tárgyakat a fürdő-vendégek is ajándékképen vehetnek. A magyarnyelv elsajátítása ügyében is intézkedett a munkások között. Nem erő­szakkal, csak jóakaró figyelmeztetéssel, de már a tanoncz gyermekek utasítva vannak a magyarnyelv elsajátítására, mert az igaz­gató úrtól, mindent magyarul kell nekik kérni. Hajlandó az igazgató több szegény- sorsú magyarnyelvű gyermekeket is ielfogadni, ha nála jelentkeznének, mivel az által a herendi és bándi svább gyermekek hamarább eltudnák sajátítani a magyar nyelvet. A herendi porczellán-gyár Orley János igazgató ur vezetése mellett, ismét biztos virágzásnak fog indulni, mert már is annyi a megrendelés, hogy alig győzik. Már a munkásokat is szaporítani kellett, és a régi munkások közül is csak azokat alkalmazza, a kik a Fischer-féle gyárban tanultak. — 0 megakarja mutatni, hogy külföldi ember nélkül is lehet boldogulni, e világhírű tele­pen. Hozzáférhetővé akarja tenni minden rendű és rangú publikum részére a gyár produk- czióját. Érdekes lesz a nyáron a gyárat meg­tekinteni. Különösen a balaton-füredi és al­mádi vidéki fürdő közönségnek, s ba ebbeli kívánságukat az igazgatóval előre tudatják, a gyár fogatát Veszprémig szí­vesen elébük fogja küldeni. Meg­érdemli a megtekintést már csak annál fogva is, hogy a királykisasszony szervise kész­letében gyönyörködhessenek. Fogadja tek. szerkesztő úr stb. Fejes Dániel. — Márczius 15. A szabadság em­lékünnepének nagy napját, mint egész országszerte, a mi városunk polgár­sága is megünnepeli. Az első legrégibb veszprémi asztaltársaság ma este ren­dezi bankettjét a ,Korona“-szálloda nagytermében, pártkülönbség nélkül. 8 ezt annyival könyebb lélekkel teheté, hogy 15 év után ma van az első nap, hogy senkiről sem tudni, melyik párt­hoz fog tartozni a jövőben. A hatalmi kornak nymbusa letörött. És úgy tet­szik nekünk: kevesen kapkodnak utánna! ÚJDONSÁGOK. — A Tisza-válságnak egy hét óta tartó beszédtárgya lenmit a napirend­ről. A szomorú kornak szomorú epilóg- jait közönségünk leskartolta. Egy a bizonyos; az, hogy a 15 évvel ezelőtt való Tisza-kultuszhoz a mai hanrmlnt — flsprnát.nn v-stvlus. hangulat Csernátonv-stylus. — Személyi hírek. Dr. Laky Kris tóf cs. és kir. kamarás, törv. elnök | budapesti utjából szerdán éjjel haza­tért s tegnap délben hivatalos ügyek­ben ismét elutazott. — Dombrády Nagy Gyula szfejérvári cseudőrpa- rancsnok szemleuton tegnap Veszprém­ben volt. — Grünberg, a 19. gy. ezred vezénylő parancsnoka a sorozás alkalmából pár napot Veszprémben időzött. Esterházy Ferencz grófot, a deve- cseri nagybirtokost a földmivelési miniszter az orsz. phylloxera-védekező bizottság tagjául meghivta. Mikor megtiszteltetéséhez gratulálnánk, hisz- szük, hogy első dolga lesz az ameri­kai szőllőveszsző-svindli ellen szoká­sos vétóját fölemelni. — A Balaton két nap óta tiszta. A mi megyénk s Zalamegye jégtorlata mind átvándorolt Somogyba. Még ott fehérük egy keskeny fehér jég-sáv. Innen már dél-tavasz van. Ott még épithetik a jégvermeket. Ilát ilyen a különbségünk — akárhogy is szerkesz­tői üzenetez a mi jó kaposvári Nestorunk. — Balaton-Almádinak a jövö-fiirdő- ivadra életképessé tétele érdekében jövő hétfőn ülést tart az igazgató-vá­lasztmány, melyről jövő hírlapunk fog értesíteni. — A miniszter elismerése. Baross Gábor kereskedelemügyi miniszter kö­szönő iratot intézett Potyondy Károlyhoz, a veszprémi vasúti állomás főnökéhez, melyben elismerő szavak­ban ad kifejezést a m. kir. állam­vasutak szolgálatában kifejtett buzgó tevékenységéért. — Hasonló elismerést kapott Oséhfalvay Gyula, volt vesz­prémi, később várpalotai állomásfő­nök is. — A szöllőbirtokosok figyelmébe. S á n e r János szőllősz hírlapunk ut­ján előzetesen tudatja B.-Füred, Cso­pak, Felső-Ors, Balaton-Almádi s Vö- rösberény községek szöllöbirtokospi- val, hogy tett Ígéretéhez képest 2 — 2 napi szőllőojtási tanfolyamot fog nyitni az illető helyeken s ez időt az illető községek elöljárósága fogja tudatni a birtokosokkal. A szénkénegezést F ü- reden a Bedegi-szőllőben, Cso­pakon a Ranolder örökösök s Audro- vics-féle szól lökben, — Alsó-Őrsön László Mihály és Köves János, — Almádibau pedig Balogh Károly és Czollensteiu Ferencz szőlleiben fogja bemutatni. Felhívja egyúttal azokat, kik szénkénegezui akarnak, Írják meg neki, mily nagy kerületet akar­nak desinficiálui s akkor az irtószer mennyiségéről értesitni fogja őket. Bővebb értesítést legközelebb tog ki­adni. — Uj bizottság. A város szépészeti ügyeinek rendezésére Y éghely Dezső kir. tan. alispán indítványára érte­kezlet jött egybe e héten a megyeház kistermében. Az értekezlet elfogadván zz összehívó alispán propozitióját, hogy a város szépészeti ügyeit most már rendszeresen kell vezetni, bizottsággá alakult s elnökévé Véghely Dezső urat választotta. Elhatározták, hog/ első munkájuk a .Kálvária rende­zése lesz s ennek eszközlésére A n d- rovits Imre s Schőü József ura­kat kérték föl. A vámosi útról való kapu helyett uj följárót létesitnek a lövölde-térről s aztán újból parkieroz- zák; a jövő évben pedig a statiókat javíttatják ki. Az uj bizottság rég érzett hiányokat lesz hivatva helyre­pótolni. Kívánjuk, hogy működése lankadatlan s ami fő, népszerű legyen ! — Freystädtler Vilmos halála. A tótvá- zsonyi nagybirtokosnak, Freystädtler Antal­nak fia Vilmos, mint egy hozzánk bekül­dött rövidstylü családi gyászlap jelenti, Becsben, múlt vasárnap meghalt, 87 éves korában. Az élte virágában volt ifjú embert, ki a császár hadseregének is becsült lovas tisztje volt, hitvallása miatti szerelmi csa­lódás s több sértett ambitió tette leikével meghasonlottá úgy, hogy elméje ruganyos­sága is megtörött s több év éta élőhalott volt. Nem segített az egykor annyi jót-tett szegény ifjú emberen sem a tudomány, sem a sok hideg millió. Nem hozhattak szive- vérébe, agyába újabb égi meleget. Meghalt. Ki sirassa ? Majd az örök igazság trónusánál számba fogják venni a szegény-gazdag ál­tal egykor letörölt nyomor könyeit! — Laky Kristóf dr., cs. és kir. ka­marás, a veszprémi törvényszék elnöke a napokban Budapesten tartózkodott s részt vett több előkelő biró tár­saságában a Székely Ferencz kúriai bírónak, volt főügyészi helyettesnek búcsúi ako m áj án. — A kálvária járás már megkezdő­dött. Eddig a zord idő járás miatt kevesen mentek az Istenember szen­vedéseit jelző „stácziók‘-hoz, de a szép tavaszi időjárással együtt meg­szaporodott a kálvária látogatók száma is. Vasárnaponkint az ájtatoskodó hí­vek tömegesen járnak imádkozni a kálváriára. — Karácson Géza a veszprémi fia­talság legszeretettebb tagja legközelebb elhagyja városunkat. Az igazságügy­miniszter A d o n y b a (Fejérmegye) nevezte ki jbirósági albirónak. A bu­sásan megszolgált kitüntetéshez nem gratulálunk. Mert fejérmegyei törvény- birókint, sőt leendő nagyságos űrként sem fogja körülvenni az az ellenség- telen, őszinte igaz szeretet sohasem őt, mint a melylyel — vele alig egy- kettő a 13 ezerből — Veszprémben dicsekedhetett. Vezérelje a boldog sor­sok Istene! — Vármegyénk és az udvari ebéd. A király által legutóbb adott ebéden vármegyénkből két vendég is volt jelen, amivel az ország igen kevés megyéje dicsekedhetik. Jelen volt Hornig Károly báró megyés püs­pök, aki, mint a királynő koro- názója, ő felsége oldalánál foglalt helyet. Az udvari ebéden azonkívül jelen volt Bezerédj Viktor dr., Veszprém orsz. képviselője és ország­házi háznagy. — Podhorszky Mária városunkban. Podhorszky Mária úrnő, az „Egy államfögolyuő naplója“, nagy feltű­nést keltett mű szerzője napok óta városunkban időzik, hogy tért hódít­son müvének, mely négy hosszú évi ártatlan szenvedéséről tesz bizonysá­got. Az élete javakorában levő hon­leány négy évet töltött mint állam­fogoly az uj-épületben, amiért men- helyet nyújtott anyjával egy ártatlanul üldözött menekülő hazafinak. Ezen négy esztendő hosszú szenvedéseit, több történelmi szempontból igen érdekes remineszczencziával bővítve, tárja elénk az „Egy állam fo­golynő naplója“ mü, melyet Kossuth Lajos és Ruttkayné is elolvasásra méltatott. Nagy hazánk­fia és nővére szép levélben köszönték meg Podhorszky Máriának a megkül­dött művet. A levelek az ártatlanul szenvedő nő birtokában vannak s megtekinthetik majd azok, akikhez az elhagyatottság annyi körülményei közt I sínylődő honleány müvének eladása j végett fordulni fog. Szeretjük hinni, hogy Podhorszky Máriát rokonszenvvel látja mindenki, ha hozzájuk ellátogat. — Nagygyűlés. „A Szent-Jstván- társulat“ t. 1890. évi márcz. 20-án délelőtti 9 és fél órakor Budapesten, a központi papnevelő-intézet díszter­mében tartja XXXVII. rendes nagy­gyűlését, melyre a társulat t. ez. tag­jai tisztelettel meghivatnak. Ezen al­kalommal történik az uj alelnök választása. Hummer Nándor, tár­sulati titkár. — A sorozás befejeztetett városunk­ban. Besoroztak a közös ármádiába 83 magyar fiút; köztük 9 egyéves (esetleg 2 éves önkéntelen) önkéntes. Közös póttartalékos lett 10; honvéd 1. Ez a valóságos eredmény 252 előállí­tottból. Ezekenkivül alkalmatlan volt 46; távolmaradt 50. Béke lengjeu egészséges tetemük fölött! — Egy megyebeli lap megszűnte. A .Pro­testáns Népújság“, melyet az ér ele­jétől Bényey Gábor ur, helyi ev ref. lelkész annyi önfeláldozással szerkesztett, holnapi lapjával meg fog szüuni, a szerkesztő bete­geskedése miatt. Törhetlen hévvel szolgálta e lap egyháza ügyét s az ügyszeretet e fel­lángolása bizvást egyéb méltánylást érdemelt kartársai féltékeny, irigy alattomoskodásánál. — A devecseri takarékpénztárt új közgyűlés tartására s a jegyzőkönyv s mérleg összeállítására szakértők meg­hívására utasította az illetékes vesz­prémi kir. törvényszék. Támadó és támadottak érdekében szükséges volt ez. Füst a tüzelőtt... — A pápai járásbírósághoz az igaz­ságügyminiszter aljegyzővé nevezte ki dr. Keresztes Ferenczet, városunk fiatalságának egyik tagját, aki a vesz­prémi kir. törvényszéknél joggyakornok volt. — FáiSZOn tűz volt tegnap előtt. Egy ház égett le. — A veszprémi kereskedők disz- gyiilése. A veszprémi kereskedelmi ifjú­ság önképző és betegsegélyző egylete jövő kedden, József nap előestéjén, a főtéren levő saját helyiségeiben dísz­közgyűlést tart, mely fő tárgyát Krausz József arczképének ünnepélyes lelep­lezése fogja képezni. A derék törek­vésű egylet, mely újabb időben mű­ködésének sok tanujelét adja, ily mó­don óhajtja leróni háláját Krausz József iránt, aki két évig, mint titkár s tizenöt esztendeig, mint az egylet elnöke sok fáradsággal és buzgalommal törekedett a társulás eszméjét meg­honosítva, a kereskedők egyletének állandó virágzást biztosítani. — Kinevezés. Dr. Keresztes Ferencz veszprémi kir. törvényszéki joggyakor­nokot az igazságügyminiszter a pápai királyi járásbírósághoz aljegyzővé ne­vezte ki. — A veszprémi ipartestület múlt héten megejtett közgyűlése alkalmával Balogh Károly ipartestületi elnök, mi­után a szép számmal egybegyült ipa­rosok üdvözlésével az ülést megnyitotta, kéri a jegyzői előterjesztés megfigye­lését; minek megtörténtével megkö­szönve a három év óta személyéhez fűzett bizalmát, ezennel elnöki tisz­téről lemondott. Az elnök választás megtartatván, ennek megtörténtével egyhangúlag Balogh Károly elnöknek kikiáltatott, aki újból 2-od elnöki székét el is foglalta. A többi elöljáró- sági tagok csekély kivétellel ismét újból megválasztattak.Tájékozásul meg­jegyezzük, hogy a veszprémi ipartes­tület 532 iparost számlál; készpénz vagyona pedig, mely a takarékban van elhelyezve, 1299 frt 42 kr., a tagok­nál kint levő hátralék pedig 1679 irtot tesz ki. — Az ipartestület e hó 8-án a a L hatóság tekintetében képes kielégíteni. Innét van, hogy községeink nagyrésze nem- zetgazdászatunk kiszámithatlan kárára, mind­eddig külföldről hozatta gépeit; mivel azon nehány község, amely a hazai gyártmány minőségében csalódott, annnyira megingatta a hazai gyártmány iránti bizalmat, hogy inkább vásároltak külföldön drágábban, mint itthon. Ezen bizalmatlanság leküzdése fogja főfeladatát és főnehézségét képezni az uj gyárnak. Hát bizony még csak néhány évtized előtt is nálunk hiába keresett volna valaki olyan korszerű tüzfecskendőt, amelyet itthon ké­szítettek; hanem a magyar ember kénytelen volt verejtéken gyűjtött garasait Prágába, Becsbe, Gráczba, Brünnbe küldeni, ha szük­sége volt olyan tüzfecskendőre, amely csak némileg is megfelelt a korszerű követelmé­nyeknek. Csak szerfölött lassan rendezkedett be nálunk néhány jelentékenyebb műhely (távolról sem versenyképes gyár) a tűz- fecskendö készítésre. Mikor is azon igen furcsa működést kellett látnunk, hogy pél­dául, harangöntő-műhelyekben mint nagyon is alárendelt s vajmi kezdetlegesen űzött mellék foglalkozás tengődött a tüzfecskendő- készités. Gyártásról, mely a műhelyben tör­ténő készítés fölött vajmi számos előnnyel bir, persze, hallani sem lehetett. Nem vál­lalkozott arra sem tőke, sem szakértő! Ugyanis, a gyártásnak, melylyel a korszerü- leg fölszerelt gyárakfoglalkoznak, a műhelyek­ben történő készítés fölött két főelönye van : 1-ször, ily gyártmány jobb minőségű árút kép­visel ; 2-szor, ily gyártmány nemcsak jutányo­sabb, de olcsóbb is a még oly ügyesen, szorgalommal vezetett műhelyek készítmé­nyeinél. Hogy ez igy áll és ennek igy kell állania, az minden gondolkodó előtt világos. Napjainkban a tőkepénz nagy fölényt gyakorol minden irányban; mert az mindenéi hamarabb teremt olcsó hitelt és szakértelmet: már pedig nemzetgazdászatunk minden ágánál a virulás legelső kelléke az olcsó hitel és a szakértelem. Tekintsük, például, a kézműiparost, aki gyár fellőtt rendekezik. Az első nem bírván olyan olcsó hitellel, mint az utóbbi; ennek azután következménye, hogy készít­ményét drágában árulja, mint a gyáros gyárt­mányát, még pedig azért is mert az utóbbi nemcsak olcsóbban és jobb minőségben beszerzett nyersanyagot dolgoztat föl, mint az előbbi, hanem kisebb költségen is állítja elő gyártmányát, — a tömeges munka folytán, mint a mühelylyel biró iparos készítményét. Ámde a gyáros nemcsak jutányossabb és olcsóbb, hanem jobb iparterméket bir a vevőknek nyújtani, semmint a műhelyben dolgozó iparos; mert a gyári munkának azon rendkívüli nagy előnye is van a műhely­munka fölött, hogy a gyárban dolgozó ! mimkás folyton ugyanazon részét állitván elő a gyártmányoknak, szerfölött nagy ügyes­ségre tesz szert szakmája illető ágában; s így az ily tökéletes részekből összeállított gyártmány sokkal jobb, mint a műhelyek készítménye, amelynek mindenik részét azon egy munkás kénytelen készíteni, — akár ügyes az illető, akár nem. Ez a munkafel­osztás előnye, amely európaszerte csodákat művel. Az elmondottakból kitűnik, hogy minél nagyobb s minél korszerübb-berendezésű valamely gyár. annál jutányosabb és olcsóbb árúval bir a vevőknek szolgálni, amely áru minden körülmény között jobb minőségű és olcsóbb, mint bármelyik műhely mégoly kitűnő készítménye. A tűzoltó-intézmény gyors elterjedésének főhátránya tehát abban rejlett, hogy nem volt az országben kellőlleg fölszerelt tüz- fecskendőgyár. De ami nem volt, hála Istennek! már van. Budapest a szó legszorosabb értelmében új nagyváros. Nincs Európában egyetlenegy más nagyváros, mely oly rendkívül gyorsan fejlődött azzá, ami — a magyar fővároson kívül, Széchényi István gróf látnoki szelleme Budapest gyors fejlődései irányát Újpest felé jósolta s ez valóban bekövetkezett: az új­pesti országút két oldalán több és fontosabb gyárteleppel bír a főváros, mint bárhol másutt, gőzmalmaitól eltekintve. Ha olyan külföldi ösmerőst kalauzolok Budapesten, aki gyár­iparnak iránt érdeklődik, a gőzmalmok meg­mutatása után rögtön kocsizom ki vele az újpesti országúton, melyre csaknem szaka­datlan sorban jelentékeny gyártelepek dől­nek ki. Ezen gyártelepek között a legkivá­lóbbak egyike Tarnóczy Gusztáv országgyű­lési képviselő tüzfecskendőgyára, melyre mél­tán ráillik a derék vidéki tűzoltók jelzője : „a legelső magyar tüzfecskendögyár.“ A nagy és a kis Rákos vize között el­terülő homokos telepen, közvetlenül az or­szágút mellett, balom emelkedik, amelyre pár évtized előtt hatalmas épületet emeltek : a legkiválóbb kisebb serfőző-gyárat. Miként más iparágban szintén tapasztaljuk, ezen serfőzőgyár sem birta diadalmasan legyőzni a nála sokkal nagyobb gyárak ellene is irá­nyult versenyét, s igy beszüntette a mun­kát. A gyönyörű uagy épület használatlanul állott, amig a nevezett kiváló országgyűlési képviselő azt megvásárolta és a legújabb szakberendezések vívmányainak teljes alkal­mazásával tüzfecskendőgyárrá átalakíttatta. Miként más iparvállalatnál, úgy e nagyszerű tüzfecskendőgyár korszerű berendezésénél sem sajnálta a tulajdonos még a legnagyobb pénzkiadásokat sem, ha azok azt eredmé­nyezték, hogy e kitünően fölszerelt magyar ipartelep nemcsak Ausztria, hanem más kül- államok ilynemű gyáraival szintén diadallal versenyezhessen a legjobb tüzfecskendő gyártásának dicsőségéért. Az ügybuzgó gyártulajdonos ezen áldozat- készsége máris szép gyümölcsöket termett: az ország minden vidékéről épugy, mint számos külföldi helyről a megrendelések egymást érik, ami annál természetesebb, mert aki a legújabb technikai vívmányok és a leghasznosabb találmányokra vett sza­badalmak eredményét akarja tüzfecskendő alakjában beszerezni, annak — legyen az illető akár belföldi, akár külföldi — nap­jainkban a Tarnóczy Gusztáv-féle magyar tüzfecskendőgyárban kell vásárolnia. Az ipartelep igen nagy; a felépitvények a gyármunkások, a kezelő-hivatalnokok, a mintarajzolók, a felügyelők és a gyárigaz­gató befogadására szolgálnak. Es maradt még az épülettömbben alkalmas helyiség: kocsiszínek, istállók, raktárak, irodák, szép magánlakás — a gyárigazgatóé — s oly vendéglő részére, a hol a telep alkalma­zottjai teljes kényelemmel erősíthetik mago­kat üdvös munkájokra. Érdekes a gyártelep pompás műhelyeinek és óriási raktárainak megtekintése; kivált ha ily alkalomkor az örömest látott érdek­lődőt a gyárigaz gáté, Detrich Gyula ur, szi­ves kalauzolni. Hát bizony egy-két óra alig elég arra, hogy ezen mintagyár működéséről saját szemeinkkel gyüjtsünk csak kisebb- mérvű tapasztalatokat is; mert a szemlélni való oly rendkívül sok, miszerint annak be­ható méltatására nemcsak órák, hanem na­pok szükségesek. Ámde ha Detrich Gyula igazgató szives az örömest látott vendéget kalauzolni a műhelyek, raktárak, festöszinek, olvasztók stb. valódi útvesztőjében, akkor 1—2 órai, viszonylag rövid idő alatt is kellő betekintést nyerünk a legelső magyar tüz­fecskendőgyár közhasznú működésébe; mert oly, még a laikus által is megérthető szak- avatottsággal fejtegeti, magyarázza meg a látottakat, mely honunkban bizony páratla­nul áll. Ez okból Tarnóczy Gusztáv gyár- tulajdonosnak ezen ipartelep minden láto­gatója szerencsét kíván, hogy ily elsőrangú szakértőt sikerült tüzfecskendőgyára igazga­tójául megnyerni. A gyár helyiségeinek rendkívüli szakavatottságot bizonyító beosz- tása szintén a gyárigazgató sikerült mun­kája: minden műhely ott lett fölállítva, be­rendezve, a hol legalkalmasabb. A szinte beláthatatlan-végü kovács műhelyek; a két- emeletnyi térfogatot nyert lakatos-műhelyek, a hol a kézimunkához a gépmunka társul oly gépek utján, melyek szinte csodásak; a festők óriási színjei; a bodnárok hatalmas területen berendezett műhelyei stb. külön- kiilön époly érdemesek a megtekintésre, mint együttesen. A rézöntő-kohók pedig sa- játlagos különlegessségei e gyárnak. A szinte megszámlálhatatlan raktárak között a szén­raktárak époly nagy terjedelműek, mint a szellős padlásokon berendezett tüzfecskendő- fölszerelvények raktárai. Ezekben sokat érő szerelvények vannak fölhalmozva: bosszú gummicsövek; sárgarézcsapok; gépcsavarok, melyek egész halmokat képeznek; tömlők stb. A festőszinből kikerült, teljesen kész tüzfecskendők bosszú sorba állítva lesik az időt, mikor a váczi-köruton fekvő raktárba vitetnek és onnét szétküldetnek. Ámde e legelső magyar tüzfecskendő-gyár- nak nemcsak érdemei vannak: a legjobb tüzfecskendőt gyártván, hanem abban is páratlanul áll korunkban ezen iparág terén, hogy ügykezelése — magyar! Magyar szó hallatszik a műhelyben; magyar könyvvitel áll fönn irodáiban; magyar szellem lengi át ;működését. Sajnos! ezt bizony nem tapasz­taljuk azon tüzfecskendö-mühelyekben -egyi- kök-másikok „gyár“-nak képzeli és biresz- teli magát!) melyek barangöntés vagy egyéb főfoglalkozás mellett úgy mellékesen tüzfecs­kendők készítését is űzik — honunkban _ dédelgetői lévén a német munkavezetésnek a német könyvvitelnek, a német szónak és a germán szellemnek. g És ezen gyártelep majdnem a végtelenig fejleszthető, amennyiben a fölépitmény alatt fr gyönyörű helyiségek nyúlnak el, amelyek ezelőtt mesterséges pinezéknek használtat- rj' tak, ugyanis oldalt homokkal töltettek föl. Ha most ezen mesterséges homokbuezkák 4; eltávolittatnak, a falak kiszabadulnak, s minthogy azok nemcsak a Duna szempontja, 4 de nehány lábbal az országút színvonala fölött is épültek, kitűnő, száraz, világos (j műhelyekül használhatók, ha a gyár üzeme annyira fokozódnék, hogy a mostani helyi- 3 ségek nem volnának elegendők. Hogy az olvasó magának fogalmat képezhessen ezen 5( ritkanagyságu helyiségek terjedelme felöl, felemlítem, hogy ezen 14 eddig igénybe nem 2< vett helyiség kerülete 500 lépésnél, azaz fél mértföldnél hosszabb, vagyis szakszerű kiszámítás szerint 1000 gyári-munkás szá­mára eléggé terjedelmes. fr Napról-napra élénkül az üdvös mozgalom a honi ipar érdekében. Bizonyos, a legjob- fr bat kívánjuk ezen üdvös mozgalmaktól; de azért, a tüzfecskendőgyártás terén máris azt ns merjük hangoztatni: „Egyedül akkor pártol- u< játok a honi ipart, ha az jutányosabb és fr olcsóbb, tartósabb és jobb tüzfecskendőket sé nyújt nektek, mint a külföldi gyártmányok, Ti vagy pedig azon műhelyek tákolmányai, melyek ama műhelyek már elavult berende- fr zései folytán szóba sem jöhetnek.“ Nincs okunk attól félni, hogy ily merész kihívás G legkisebb kárt is okozna a legelső magyar tüzfecskendőgyárnak; mert annak kitűnő se gyártmányai jelenleg mind a bel-, mind a Ti külföldön a legjutányosabbak, legolcsóbbak, legtartósabbak s legjobbak. Egyébiránt, erről fr már mindenütt meggyőződtek, ahová Tar- nóczy Gusztáv tüzfecskendő-gyárából szerez-8. ték be azon gépet, amely a leghasznosabbak egyike 19-ik évszázad polgáriasodott embe-tó bt rere nezve. * * * eg ki Az országban jelenleg működő nagyobb?1 műhelyek és gyárak, melyek tüzoltószerek “! készítésével, illetőleg gyártásával foglalkoz-cs nak, legutóbbi árjegyzékeik szerint árai következők:

Next

/
Oldalképek
Tartalom