Veszprémi Független Hirlap, 1883 (3. évfolyam, 1-54. szám)
1883-09-22 / 38. szám
Veszprém, 1883. I. évfolyam. — 38-dik szám. Szombat, szeptember 22. MEGYEI- S HELYI ÉRDEKŰ, VEGYES TARTALMÚ HETILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre.................................................6 frt — kr. Fél évre .................................................3 frt — kr. Neg yedévre............................................1 frt 50 kr. Egyes példányok ára 15 kr., s kaphatók a kiadó-hivatalban. MEGJELEN MINDEN SZOMBATON. Előfizetési, pénzek a kiadó-hivatalba, Veszprém, horgos-uteza 105. szám küldendők. ZEUrd-etésete és IST^iltterek a kiadó-hivatalban fogadtatnak el. Egy hasábos petitsor (tere) 6 kr.; nyilttér petitsora 20 kr., s a bélyeg. A szerkesztővel értekezhetni naponta 12—2 óra között. SZERKESZTOSEG: Veszprém, horgos-uteza 105. sz., hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. ICézIratolc -vissza, nem adatnak. Előfizetési felhívás a „VESZPRÉMI FÜGGETLEN HÍRLAP' 1883. évi okt.—tlecz. évnegyedére. Október hó 1-jén a folyó év negyedik évnegyedét kezdi meg hírlapunk. Mint ez év első három évnegyede, eseményteljes volt, s mondhatni korszakalkotó eszméket, viszonyokat szültek, úgy a következő három hó is döntő szerepet fog játszani országos s megyei krónikáinkban. Küszöbön áll a függetlenségi párt országos szervezkedése s pár hét múlva a megyei tiszt ujitás mozgalmai is megkezdődnek. Az országgyűlés pár nap múlva ismét megnyílik. Szőnyegre kerül a horvát kiegyezés revíziója s a zsidókérdés; interpellálni fognak a tisza-eszlári bünperben, s úgy Szeyffert ügyész, mint az antiszemita zavargások ügyében. Uj pártalakitásra készül Istóczy s ez a mozgalom ki fog hatni az összes politikai pártokra. Majd rákerül a sor a budgetvitára is, s a deficzit vizes lepedője lehűti majd a lázban forrongó kedélyeket. Ezzel a programmal lép az ország az év utolsó negyedébe, s ezekről az eseményekről fog hű, tárgyilagos képet hozni hét- ről-hétre hírlapunk. Pártszervezkedési s megyei restauratio- nális mozgalmainkról nyíltan fogjuk elmondani véleményünket, mint azt elfoglalt elvi álláspontunkból kifolyólag nyílt homlokkal, őszinte, bátor szóval tettük ezt eddig is. Most, hogy döntésre kerül a sor — ott leszünk az elvvel, becsülettel küzdők táborában, s nem fogjuk engedni, hogy egyéni érdekekért a megye közérdeke csorbulást szenvedjen. A nép, a megye jobbléte fog vezérelni küzdelmünkben, s önzetlen szívvel, tisztes elvi fegyverekkel, diadalra segítjük azt. Az országgyűlés eme messzekiható fontos ülésszaka megnyíltával állandó rovatot nyitunk az országgyűlés működé s é n e k is, s minden hírlapunkban az olvasó elé állítjuk az országgyűlés előző heti krónikája tükrét. Hírlapunk összes rovatai ezután még érdekesb, változatos!» szerkesztésiiek lesznek, mint eddig. Ezt annyival inkább Ígérhetjük, hogy lapunk fenállása óta ez időszerűit vagyunk először ama kellemes helyzetben, hogy szerkesztőségünk egyik tagja sincs sajtópörökkel zaklatva, s így teljes szellemi erőnket együtthatóig tömörithetjük a — „Veszprémi Független Hírlap“-ban. Függetlenségi irányunkat, elveinket ismerik szives olvasóink, s napról-napra szerezhetnek arról meggyőződést, mily messze- terjüleg oldja meg ellenőrző feladatát e hírlap széles e megyében. Hisszük, hogy ezután is támogatni fogja szellemi orgánumát az a nagy közönség, melynek összérdekei védőiül mindig készen állt s állni fog ezután is e hírlap! Veszprém, 1883. sept. 22. A „Veszpémi Független Hírlap“ szerkesztősége. * Előfizetés az október — deczemberi évnegyedre 1 frt 50 kr. A kiadóhivatal. A helyi szárnyvasutügy bukása. Veszprém, szept. 22. 1888. A szárnyvasufc ügye, mely néhány lelkes férfi kezdeményezése folytán eleinte oly kedvező auspi- cziumok között indult meg, utóbb a helyi kereskedői osztály részvétlensége s az iparosztály ama féltékenysége miatt, hogy az indulóbáznak a vásártérre helyezése által a vásártér egy részét elvesztené — vajúdásnak indult. Tegnapelőtt aztán végleg — elbukott. Az érdekeltség igy í'Woszlik, hogy helyet adjon más vállalkozásnak. Mint ugyanis bejelentetett, egy bécsi pénzintézet vette kezébe ezt a vonalügyet s már folyamodott is az engedélyért. Emlékezzünk ............... Több e gy éve már, hogy hírlapunk ily eshetőséget megjósolt. Hogy vigyázzunk, miszerint e fő életerünk fölött mi — és ne más legyen az ur. Önzetlen törekvésünk elbukott s szomorú jóslatunk — teljesült. Dixi et salvavi . . . * P a á 1 Dénes érdekeltségi elnök f. hó 20-án d. u. 3 órakor a városház tanácstermében üdvözölvén a megjelent, kevés számú érdekeltséget, szomorral ad kifejezést annak, hogy a vasutügye mindinkább hanyatlik, s konstatálva, hogy mindössze 14,900 frt van a pénztárban (18,000 helyett) kérdi, várjon-e még a szövetkezet jobbulást vagy oszoljon-e fel. Balogh Károly, Dr. Hal assy Vilmos hosz- szabb indokolás mellett a feloszlás mellett szólanak, melyet az érdekeltség közgyűlés egyhangúlag elfogad. — Kompolthy Tivadar utalva Paál elnök urnák az ügy érdekében mindezideig tanúsított önzetlen, lelkesült, fáradhatlan ügybuzgalmára, az érdekeltség nevében őszinte köszönetét tolmácsolja néki, a közgyűlést ezt egyhangúlag elfogadja. Határozatba ment, hogy a részvényesek befizetett pénzének hiánytalanul visz- szafizetése október hó 1-jén Wurda pénztáros urnái megkezdődik. E pénzek eddigi kamatából pedig az előzetes több rendbeli kiadásból annyi fog fedeztetni, mennyire telik. Ha netán valami maradna, az a kisdedovó alapjára adatik. A szomorú közgyűlés esti 5 órakor ért véget. Milyen a magyar néptanító sorsa! Pápa, 1883. szept. 20. Egy hires államférfi azt mondja: „Csak akkor boldog az ország és annak polgárai, ha azok készséggel viselik a haza közös terheit és mindazon szolgálatokat, melyekre a haza törvényei szerint kö- teleztetünk.“ Hogy pedig a polgárok a hazának és maguknak javukra legyenek, azt a jól berendezett és a törvénynek megfelelő népiskolák feladata eszközölni. A néptanitónak tehát arra kell törekednie, hogy a hazának hű és értelmes polgárokat neveljen; ezt tenni minden tanítónak szent kötelessége. Hogy a tanító ezen magasztos feladatának megfelelhessen, sok időre és ernyedetlen szorgalomra van szüksége. És mégis ők a nemzet legmostohább viszonyok' között élő tagjai! A néptanitó élete folytonos küzdés, lenézés és örökös mellőzés. A fárasztó munka után pedig nagyon jól van dotálva a tanító, ha évenkint 300—400 frt a fizetése (egyenlő fizetés az iskolaszolga fizetésével) s mégis valamennyi magyar lap czikkei azt fejtegetik, mit tehet és milyen legyen a jó néptanitó ... de hogy mennyi fizetést érdemel, arról hallgat a krónika; sőt azt a választ is kaphatja (ha csakugyan merészel javítást kérni), ha nem tetszik a jelen díjazás, elmehet a szélrózsa minden irányába, van helyébe elég. Az intéző körök pedig vajmi keveset törődnek azzal, hogy a taniió anyagi helyzetét javítanák és ez által e rögös és folytonos nélkülözésekkel küzdő pályát egy kissé kellemessé tennék. Az okleveles tanitó elérte már netovábbját, ő tehát élte fogytáig érje be e szolgai fizetéssel. Más pályán a kezdő hivatalnok is jobb díjazásban részesül, mint a néptanitó, a kitől talán annyi quali- ficatió és teendő nem kívántatik, de még reménye is van, hogy érdemeit méltányolják és évek után magasabb fizetésbe lép. Pedig úgy hiszem, hogy a tanító, ki évenkint 80—120 tanulóval vesződik s kinek olyan a fáradsága, ami majdnem megfizethetTÁRCZA. Fegyverre! Éjszak felöl sivit a szil, Czudar dolog amit beszél: Azt beszéli, azt fogja ránk, Hogy ez a föld nem a hazánk! Hogy azoké ez az ország, Kik czimerünk letaposták. Fegyverre ! Kenyerünket, akik ették, A bocskoros horvát népség Azt irta a zászlajára: Miénk legyen meggyalázva, Hogy vészén az, aki magyar, Akit ez az ég betakar ! Fegyverre ! • Ezer éve, hogy itt élünk, Százezerszer folyt a vérünk • Ahol a nap kél s hanyatlik Ott is magyar vér piroslik! S ez a koldus, kit itt tűrtünk, Ez akarja most a vesztünk ? Fegyverre ! Eladta az ősapátok A Szvatopluk az ovszágtok, Fehér lovat adtunk érte, Ráfizettünk a cserére ; Ráadást most, ha kívántok Isten uccse megkapjátok ! Fegyverre ! Az a czimer lenn a sárba, Ez az ország meggyalázva ; Ez a nemzet nem is nemzet, Hogyha ilyet még eltűrhet! Ha erre is marad gyáva, Megfogja az Isten átka ! Fegyverre ! Éjszak felöl sivit a seél, Czudar dolog, amit beszél! Feleletünk nekünk erre Nem lehet más: Csak előre ! Néz az Isten a magyarr: Csak előre, diadalra ! Fegyverre ! M a gyár Gyűl a. H o z z a Arczod bübáját oly epedve nézem Mint tözimádó a napot. Mint müezzin, a holdat csendes estén Midőn imájához kapott. E nyílt homloknak szűz haván — a Megváltás glóriája ül: Ez éjszemek örvényes tengerében Egy csillagos meny ébred, — szenderül. Ki küldött téged angyalarczu gyermek ? Honnét hozott, s mely est Iebel ? Elég — egy pillantásodnak varázsa; Meggyógyul a sebzett kebel. S némul — a fájdalom siráma Mely szivemen ütött tanyát: Merengő lelkem ébren álmodik! majd Szárnyára kelve — szebb jövőbe lát. Reményeimnek rozsás vánkosán — el Ringatom kedves kis fejed . . . Hisz amidőn még nem is ismerélek Már mennyit álmodám veled! . . . Es im — az álmok nem hazudnak: Midőn szemed reám lövell. . . Kezed — kezemben, kebled — keblemen, és Ajkam — édes ajkadhoz oly közel, Úgy kábít e kéj mámoros hatalma, Oly lázasan ölel karom . . . És — hogy „szeretlek“ már e vallomás, ott Csüng, mint pillangó — ajkamon: Hogy el lebbenve — csókba fúljon Ajkadnak rózsa bimbaján —• — — Szeress engem! én életemnek üdve, Arany sugár . . . szerelmem hajnalán! Sods Lajos. Horvát nemzetiségi elvek. — Starcsevics horvát képviselő naplójából. — Sokan — még a tudós férfiak közül is — azt hiszik, hogy tőlünk keletfelé a communistai törekvéseknek nincs talaja. Van szerencsénk ezt rnegezá- folhatni. Volt alkalmunk Starcsevics képviselő urnák a jövendőre vonatkozó napléjegyzeteit végig olvashatni s ennek alapján állíthatjuk azt, hogy a lárvátoknak is vannak jeles nemzetiségi elveik és még jelesebb communistáik, kiktől midőn a világ elfordul, hogy a világ helyett az orosz rubel forduljon feléjük: szőrmezt öltenek (egyéb ruha hiányában) s a szentföldre (Zágrábba) zarándokolnak s maguk teszik azt, amit másokkal tétetniük nem sikerült, a czimer le- szaggatást s mezítláb futják be pályájukat s hirdetik tettleg a horvát egyenlőség evangéliumát. Starcsevics ur és társai például az „enyém és tied“ közti külömbség nagy nemzeti bökkenőjén a következő módon voltigiroznak át: „Minden ami a magyaroké az a mienk is; amiért azután viszont ami a mienk az egyszersmind nem a magyaroké; vagyis világosabban a tied az enyém és az enyém — nohát az is csak az enyém.“ Ez a horvátnemzetiségi communismus alapelve s minthogy ily műveletlen és még eléggé agyon nem czivilizált országban, — mint a miénk, — az tidvhozé eszméket csak gondos fejtegetések és rubelon fogadtt felvilágositó hírnökök, — mint apostolok — képesek meghonosítani; azért Starcsevics urék is tovább magyarázzák igéiket, úgy amint itt következik: — A ti hazátok a mienk is; amiért aztán ti magatokénak nevezhetitek a mienket. Bánjuk is mi azt, ami nem volt s nincs; — A ti pénzetek a mienk is; ami pénzünk a tietek is. — Ezt sem bánjuk, mert nekünk pénzünk soha nincs. — Ha a mi vállunkat a teher nyomja, az egyenlőség elvénél fogva ti segítetek ezt viselni; amiért azután, ha a tieteket nyomja, mi is segítünk — nyomni. — Ha jó kedvetek lesz, mi is osztjuk veletek, ha ti tanczoltok, mi hegedülünk. — Valahányszor országtok cassájába nyúltok, mi is bele nyúlunk; amiért azután ti is bele nyúlhattok a mi cassánkba — mikor üres. — Ha adésságtok van, segitjük azt — szaporítani ; a miénket meg mind rátok hagyjuk. — A ti feleségeitek — a nő közösség elvénél fogva a mienk is; ha pedig megvénül, még a mienket is hozzáadjuk ráadásnak. — A mi a gyermekeket illeti, ezeket mind a tieiteknek mondhatjátok. — A munkát testvériesen megosztjuk egymás közt; ti szántotok és vettek; mi aratunk és csépelünk. — Valahányszor ti jé bőrben lesztek, megosztjátok velünk; amiért azután mi is megosztjuk veletek atyafiságosan rósz bőrünket. — Az adó dolga, az a tietek, — ha pedig már lefizettétek — a mienk. — A mi ügyeinket ti véditek; s ezért a tieteket mi intézzk. — A mi országunkba ti állíttattok bankókat; a tietekben meg mi építünk várakat. lm ezek rövid kivonatban azon nemzetiségi, communistai, socialdemokratai és nihilistái horvát elvek, melyeket a horvát nemzetiségi párt megbízásából Starcsevics ur tegközelebb a magyar országgyűlés elé terjeszt. Hogy a többség esfogadja, arra van remény! Hulló Csillag. Egy kis bibliamagyarázat. Sokat gondolkodtam már azon, hogy miért nevezi a biblia a hölgyeket „asszonyi állatok“-nak, mert higyjék meg kérem, ón ezen gyöngédtelen kifejezésnek sohasem voltam barátja, ép azért nem veszek kezembe bibliát is. Igaz, hogy a teremtés remeke a férfi, — de fején korona a nő; s mégis a legrégibb iratok, minő a biblia, nem restelli őket ezen udvariatlan kifejezéssel illetni „asszonyi állatok“. Sokat törtem rajta a fejemet, hogy miért van ez, végre rájöttem s azóta kalapot emelek a biblia Írója előtt.
