Veszprémi Független Hirlap, 1883 (3. évfolyam, 1-54. szám)

1883-09-22 / 38. szám

len; csak több fizetést megérdemelne, mint. egy hivatalszolga ?

Oh! Ti szegény napszámosai a hazának, hát ilyen sorsot mórt rátok a végzet!!! Ha már most 40 évi szolgálat után, a sok nélkülözésektől megtörve, nyugalomra akarod hajtani ősz fejedet, még egy nyomorúságosabb jövő néz eléd (ha előbb egy jobb hazába nem költözöl) a 250 frtos országos tanítói nyugdíj élvezetével, mely nyugdíjnak befizetése — az 5 frtos évi dijak — többnyire a szegénységgel teljes tanítóktól exekutió utján hajtatnak be, mivel a szértipásztori fizetés még családja tisztességes fenntartására sem elegendő, az ilyeneknél pedig ugyan nagy összeg az az 5 frt. Magam is ismerek nagyon sok pályatársat, a kik szegénységüknél fogva még semmit sem fizethettek be a tanítói nyugdíjalapra. Ezeknek már annyira felszaporodott a befizetendő összeg, hogy a végrehajtási költség és késedelmi kamat felülmúlja majdnem évi járandóságukat. Már most kérdem, ezen szerencsétlenek mi módon és mikor tehetnek eleget a törvény kötelezettségének? Bizony uraim bajos volna kitalálni, de annyi bizonyos, hogy egész életükön át kell fizetniük a hátralékot. De miből fizesse, mikor járandósága nem elég családjának nyomorúságos tengődésére. „ Adtál uram esőt, de nincs benne köszönet!“ kiált fel igen sok néptanitó; mi először nem nyugdijat, hanem kenyeret, egy jobb anyagi helyzetet vártunk a törvényhozó testülettől.

Arról eléggé lett gondoskodva, hogy az úgyis túlterhelt tanítónak, ami csak kigondolható, nyakába sóztak: kosár fonást, kefekötést, faiskola kezelést, játékszer készítést, iskolai takarékpénztárt, harangozást, egyházi ténykedést és Isten tudja még miféle mindent; hanem arról megfeledkeztek, hogy vájjon a néptanitó ezen sok rárótt munkájáért kellőleg dijaztatik-e ?

Végre tegyünk egy pillantást az ilyen néptanitó roskadt, szalmafedelü kunyhójába és nedves, büzhödt levegőjű iskolájába (valóban szánandó állapot), hol a legnagyobb anyagi nélkülözések között tengeti családjával nyomorúságos életét. A kik a tanítói pályát oly fényesnek és »rózsaszínben“ látni gondolják, ne sajnálják fáradságukat és tekintsenek ily hajlékokba, hogy meggyőződjenek arról »nem mind arany, ami fénylik.“

Tisztelt uraim! Mig a tanító ily mostoha viszonyok közt tengődik, addig a uépnevelés hiányt fog szenvedni; mert olyan tanító, ki folyton nélkülöz — mi szintén szellemi erőbe kerül — úgy hiszem a legjobb tehetség és akarat mellett nem képes pontosan és lelkiismeretesen nagy horderejű feladatának eleget tenni; ez okból méltányos tehát, hogy a néptanitó jobb sorsban részesittessék.

Mert ettől függ népnevelésünk, mert ettől függ a haza és a polgárok jóléte, ez tehát egyik legfontosabb ügye a nemzetnek! Egy néptanitó.

Ä VIDÉKRŐL.

Komáiul, 1883. szept. 18.

(A „Veszprémi Független Hírlap“ szerkesztőjéhez.)

A napokban beállított Fiiinger Antal b.-szt.- lászlói ispán úrhoz egy suhancz, azt adván elő, hogy őt Savanyó Józsi — aki künt az erdőben tanyáz legényeivel — küldte be azon meghagyással, hogy küldjön ki az ispán ur részükre 21 irtot. A nevezett ispán adott is át 5 frtot, de kíváncsiságból, — hogy a hires betyárt megláthassa s részint, hogy meggyőződjék a fiú küldetésének valódiságáról — észrevétlenül kiment egy társával az erdőbe, a fut szemmel tartandó. Azonban az erdő sűrűsége miatt a

Hát ez azért van kérem, mert a legszebb hölgytől lefelé a legigénytelenebb szépségig, minden nőben van valami az állatokból.

Ugy-e ezt önök nem hiszik ?

Hát nem oly szelid-e a nő, mint a galamb ? (Igaz, hogy a férjes nők között találni Xantippéket.) Nem oly büszke egy nő, mint a sas? Nem oly énekes, mint a pacsirta, nem oly fecsegő, mint a szajkó ? A páva hiúsága kis Miska a nőkéhez képest. No nem igaz ?

Nem nyalánk-e a nő, mint a veréb, nem jókedvű, mint a seregély, nem szerelmes, mint a gerle, nem ravaszabb-e a rókánál s nem kiváncsibb-e az egérnél ?

Hát még hány különböző oldalait lehetne elősorolni egy nőnek. Nem is említem, hogy kényes, mint a gireffa, fürge, mint az evet, szorgalmas, mint a méh.

Hát bizony én ezt valahogy csak kitaláltam, most meg azon töröm a fejem, hogy a férfiakról is miért nem ilyenformán emlékezik meg a szentirás, mert hiszen a férfi, kivált ha szerelmes, vak mint a bagoly, ha nőtlen, csapodár, mint a lepke, ha nős, unalmas, mint a gólya, s ha már agglegény, mogorvább a póknál. Isten a megmondhatója hányszor hallottam, mikor azt mondták egy férfiról: „no ez ugyan jómadár.“ Hát nincs a férfiakban is elég az állatokból ?

Ha a biblia megírását én rám bízzák, én a nőket inkább virágnak nevezem. Ez ellen meg azt mondanák, hogy a férfi is virág, amennyiben elég van közöttük olyan, akire a rossz nyelvek elmondják: „no, ez is olyan gyönyörű mákvirág.“

Es most szánom, bánom az én bűneimet, hogy igaz pápista létemre a bibliát ilyen szabadon magyarázni, elég merész voltam, s ezáltal a református atyafiak egyik kiváltságát gyakoroltam. Mea culpa!

GÁIUS.

fiút szem elől tévesztő, s azért egy pázsitra hevere- i dett le társával együtt.

A véletlen úgy akarta, hogy egy szál pandúr is vetődött B.-Szt.-Lászlóra, aki a történteket meg- ! tudván, azonnal a rabló felkeresésére indult.

S talán ép a rabló fejére kitűzött 1600 frt hovaforditásáról gondolkozott, amidőn egyszer felpillant s lát két egyént a pázsiton heverészui. Uccu „Kerdeichot* csinál a königrätzi hős s eszeveszetten szaladt vissza B.-Szt.-László felé. Az ispán és társa, mert ők voltak a pandúr által Savanyu Józsinak vélt egyének — kiáltoztak utánna, hogy ,ne szaladjon, hisz mi vagyunk!“ de a kiáltozásoktól még inkább megrémült pandúr még eszeveszettebbül futott s meg sem állt még B.-Szt.-Lászlóra nem ért, s ott uniformisát paraszt ruhával, fegyverét egy óriási bunkós bottal felcserélvén, indult a rabló elfogására.

Menet a már visszatérő ispán és társával találkozott, ezek azután értésére adták a bunkós bottal felfegyverzett hősnek, hogy ők voltak a Savanyúnak véltek s igy a pandúr kétségbeesett futásának előidézői. Képzelhetni az ispán és társa óriási hahotáját, s a bunkós botos vitéz szégyenét.

Fogadja a t. szerkesztő ur stb.

Oroszlányi Károly.

Fenyvessy Ferencz orsz. képr. körútja.

Pápa, 1883. szept. 21.

Azon élémk érdeklődés, melylyel a „Veszprémi Független Hírlap“ megyénk minden mozzanatát kiséri, adja az okot, hogy megemlékezzünk röviden megyénk egyik orsz. képviselőjének, Fenyvessy Fe- rencznek, e napokban befejezett, több hetekig tartó s közel 50 községre terjedő körútjáról.

Első kőrútjában, miként a múlt évben, úgy az idén is, először Tapolczafő községben jelent meg és néhány tekintélyes birtokosnál, Balassa János, Cseke Mihály és másoknál, látogatást tevén, nagyszámú közönség jelenlétében tartá meg tetszéssel fogadott beszámoló beszédét.

Mező Dániel ref. lelkész szép beszéddel üdvözlő Fenyvessyt, elismerést nyilvánitván neki fáradhatatlan buzgóságáért és tevékenységéért.

Tapolczafőről Á.-Tevelre ment képviselőnk s ott is lelkesen fogadtatva, hosszabb beszédben számolt be múlt évi működéséről. — Bállá Gábor ref. lelkész és Törögdi Benő községi jegyző urak köszönték meg azon figyelmet, melyben községüket a képviselő ur folyton részesíti. — Még aznap délben N.-Tevelen is beszámolt Fenyvessy ur s délután a környék több tekintélyes választója kíséretében H o- mok-Bödögére s innen Ugodra ment beszámolni. Ez .utóbbiról hozott már értesitóst a „V. F. H.“ s igy csak azt eralitjük meg, hogy általánosan kellemesen lepte meg az ugodiakat azon elismerő, szép beszéd, melylyel Lukacsok János üdvözlő az ugodi képviselőt.

Második körútja szeretett képviselőnknek Acsád, I'első- s Alsó-Görzsöny és Marczaltő községekbe vezetett, hová Pápáról többen kisérték őt. — Mindezen községekben leírhatatlan lelkesedéssel fogadták őt s beszámoló beszédjeit, melyek minden községben az országgyűlés más-más mozzanatairól szólották, élénk éljenzésben részesítették.

Délre Marczaltőn Oláh Géza ur vendégszerető házában szállt meg kísérőivel együtt, hol tiszteletére a szives házigazda fényes ebédet adott, melynél Fenyvessy szép szavakban köszönte fel az általán kedvelt házigazdát és kedves családját. — Délután az egész társaság, egy szives meghívás következtében, a szomszéd megyébe Sopronba rándult, képviselőnknek volt lelkes korteséhez, S á g h y Gyula győri püspöki urad. kasznár úrhoz, kinél késő estig voltak együtt.

Szt. István napján Pápa-Kovácsin, Nórápon és Kupon ismertető beható beszédekkel az újabban hozott törvényeket. Meglepő hasonlatok, statisztikai adatok s eszmékben gazdag beszédjei e községekben is nagy tetszést arattak.

Szeptember 8-án Gyimót, Bakony-Ságh, Szent- Iván községeket látogatta meg, ezekben is beszámoló beszédeket tartott.

Délre Csóthon S á n d 1 y Józsefnél volt kedélyes lakoma az oda érkezett képviselő tiszteletére. — Nundorovich János vanyolai plébános üdvözlő Fenyvessyt, mint olyan képviselőt, ki úgy az országgyűlésen, mint a megyegyülésen és a társadalmi kérdések minden terén fel szokta emelni hatalmas szavát a közügy érdekében. Poharat emeltek még a szives házigazdára is.

Aznap este Ihász Imre nagybirtokos ur fogadta vendégül képviselőnket, ki másnap reggel látogatást tévén báró Bésán János urnái Giczen, — Bakony-Szent-Lászlóra ment, hol egy nagy szép koszorúval tisztelték meg választói. Innét Gyimóthon keresztül Varsányba ment, Kühn Yincze ottani plébánosnál szállva meg, ki is a környék intelligen- tiáját asztala körül gyűjtve, várta Fenyvessyt. Lázit, Péterdet, Romándot bejárva, Varsányban nagyszámú közönség jelenlétében számolt be, melynek végeztével Szombati, majd Kühn Vincze urak fejezték ki a választóknak tiszteletét és bizalmát. — Varsányban több időt töltvén, a panaszszal hozzá fordult választók magánügyeiben tanácscsal, ajánló levelekkel stb. igyekezett segédkezet nyújtani.

Pápa-Teszéren is szép számú közönség jelenlétében mondá el beszámoló beszédét. Az intelligentia köréből ott láttuk Szabadhegyi Kálmán, Ihász Imre, Perczel Sándor, Vanke Vilmos, Valla, Günther Endre, Grehenek Béla stb. urakat. A beszámoló beszéd vé- j geztével Vanke Vilmos plébános szólott, becses véle-j ményét kérvén ki képviselőnknek néhány politikai s

megyei kérdés felől, mikre Fenyvessy képviselő ur j rögtön, szokott nyíltságával s a közönség hangos | helyeslése mellett válaszolt. — Hosszabb időt töltött Szócsőn is, Kauzler jegyző ur vendégszerető házában, itt mondva el beszédjét is.

Több más község meglátogatása után e hó 15-én Vaszarra érkezett beszámolója megtartása végett. Tiszteletére Schönauer ur gyiijté egybe a község értelmiségét. A díszes lakomán Horváth helybeli plébános köszöntő fel ékes nyelven a képviselő urat, ki válaszában a házigazdára és nejére emelő poharát.

Képviselőnk legutóbbi kőrútjában (szept. 16.) N.-Démen Szabadhegyi Kálmán és Mihályi Sándor földbirtokos uraknál látogatásokat téve, Lovász-Pa- tona mezővárosát szerencséltető, hol óriási néptömeg jelenlétében egy óránál tovább tartó beszédben ismertető működését, erélyesen kelve ki a kormány gyengesége ellen. A beszéd után a vendéglő nagytermében gyűltek össze a város értelmisége, a szomszéd községek elöljáróságaival. Számos felköszöntés, köztük Bognár Endre ev. lelkész hatásos beszédje, mondatott Fenyvessyre, ki mint a patonai „olvasókör“ disztagja, az idén is számos könyvet ajándékozott a körnek.

Fenyvessynek, megyénk e tevékeny képviselőjének, e sorokban ismertetett kőrútjához mi is szivünkből gratulálunk. K e 1 é d i.

Pápa, 1883. szept. 21.

— A „Veszpr. Függ. Hírlap“ szerkesztőjéhez. —

Thália templomába gyülekeznek ismét városunk lakói, hogy ott nehány élvezetes órát töltsenek el, — mert valóban tiszta és lelki élvezet az, mit színészeink előadásaikban nyújtanak, mely előadások sikerét szép tehetséggel párosult komoly törekvésük biztosítja. Nők és férfiak, kik a művészet geniusától áthatva életüket szentelik e szép, de küzdelmes ős tövises pályának, — fáradhatlanul törnek kitűzött nemes czéljuk felé.

Igazán mondom, Jakab Lajos színtársulatában jeles és kiváló erőkkel találkozunk, kik teljesen megérdemlik a „művész* nevet. Bácsné Laura, a társulat szép és kedves primadonnája, ki éneke és játéka által a közönséget nemcsak vonzza magához, de elragadja magával; mindezt már több ízben hangoztattuk, Prielle Cornelia a társulat soubrettje, kinek szép tehetsége mindenkor hatásra számithat. Kissné Honti Mari enyelgő játékával a hallgatóságot mintegylebilincseli; a „czigány“-ban igazán tűzről pattant kis pórleány volt, de ezt mondanom sem szükséges, hisz a ki helyes, az helyén van mindenütt.

Itt van Sajó Bandi is, a pápaiak régi kedvence, Kis Pista, Kendi, Bokodi és kedves neje, Bács, Károlyi, Nyíregyházi, Havassy, Maár Julia, Temesváriné, Benedek stb. Ezeknek azonban egyenként nem lehetne nagy szerepköreiknek ismertetésébe bocsátkozni, hiszen azt hiszem még lesz rá idő. — Nem hagyhatom azonban emlités nélkül Bokody Argan-ját Moliere „Képzelt beteg“-ében; Bokody ritka ügyes- séggel személyesité Argant. Moliere is csak ilyennek képzelhető Argant.

Most, midőn a társulat hírességei megismertetésének végéhez értem, azt kérdik önök tőlem, hát a kis BokodyGizuska hol maradt? Hisz ennek kellett volna az elsőnek lenni, mert a „Képzelt beteg“ és a „Jól őrzött kis leány“-ban ő volt a nap, akarom mondani az est hőse. Igazán boldogok a szülők, kiket az ég ily kedves kis teremtéssel megáldott. No de majd máskor többet.

A hót folyamán egyik éjjel Borsosgyörött tűz ütött ki, melynek Kokas János ottani korcsmáros pajtája esett áldozatul.

Az elmúlt éjek egyikén több helyen véres verekedésnek voltunk szemtanúi; — ugyanis több mesterlegény összetűzött a paraszlegényekkel, s annyira mentek, hogy a major-utczában megkezdve a harczot, a bástyára mentek folytatni, hol egynéhányat jól helybenhagyva, ismét tovább mentek a szél-utczára, itt ismét megtapogatva egymást, még tovább is folytatták volna ezen kedélyes mulatságot, ha a rendőrség közbe nem lép és meg nem ugrasztja a rakonczátlankodókat. Barna.

Törvényszéki csarnok.

(Bűnügyi tárgyalások a Veszpr. kir. törvényszék előtt.)

1883. évi szeptember 25-én. B. 1835/1883. sz. a. Jogtalan elsajátítással vádolt Molnár Antal s társ. végtárgyalás. — B. 978/883. sz. a. Sikkasztással vádolt Szőllősi Gábor végtárgyalás. — B. 1761/883. sz. a. Lopással vádolt Horváth (Bencze) Márton s társ. végtárgyalás.

Szeptember 26-án. B. 1645/883. sz. a. Lopással vádolt Kondor Horváth Ferencz végtárgyalás. — B. 1028/883. sz. a. Gyermeköléssel vádolt Drexler Gyu- láné — végtárgyalás.

Szeptember 27-én. B. 1987/83. Lopással vádolt Pongrátz Ferencz — végtárgyalás. — B. 841/83. sz. a. Lopással vádolt Horváth Béláné végtárgyalás. — B. 1962/83. sz. a. Hamis tanuzás miatt vádolt Szakáll János — végtárgyalás. — B. 2697/883. sz. a. Gyilkossággal vádolt Horváth János elleni ügy — végtárgyalás.

Újdonságok.

— Az uj évnegyed alkalmából tisztelettel kérjük I lapunk t. olvasóit előfizetéseik szives megújítására, I oly vidéki olvasóinkat pedig, kik némi előfizetési rész- i lettel hátralékban vannak, ez összeg mielőbbi szives beküldésére.

— Szüretünk. Az idei szüret, ha az időjárás

továbbra is ily kedvező marad, október 10-ke előtt nem fog megkezdeni. A bor minősége vidékünkön jó lesz — általán véve — a mennyiség ellen sem lehet panasz.

— „És konkolyt hintéuek az ő tiszta búzája

közé.“ Volfrein vörösberényi gazdaembernek egy meglehetős nagy kiterjedésű földjébe „jóakarói* konkolyt vetettek. — A föld ennek folytán egy ideig hasznavehetlen lesz.

— Garázda katona. Egy Vida nevezetű honvéd baka káplár, úgy annyira ráijesztett egy érdekes

állapotban levő zsidónőre, hogy az súlyosan megbetegedett. A garázda baka a századparancsnokság által megfenyitetett.

— Gazdasági tudósítókul a földmivelés-, iparés kereskedelemügyi magy. kir. miniszter Veszprém- megye pápai és devecseri járására Reé Jenő ajkai és Barcza Bálint nagyalásonvi birtokosokat nevezte ki.

— Névváltoztatás. Gewürtz Henrik veszprémi illetőségű budapesti lakos nevét belügyminiszteri engedéllyel „Gondá“-ra változtatta.

— A pápai főiskola megnyitása. Pápáról írják e hó 17-éről: Ma volt a helybeli ref. főiskolában az 1883—84-iki tanév ünnepélyes megnyitása, mely napot a dunántúli ref. egyházkerület ünnepnek szokott tekinteni. Emelte az ünnepélyességet az idén az a körülmény is, hogy a tanév megnyitása 4 újonnan választott tanár beiktatásával volt összekötve. 8 órakor ünnepélyes isteni tisztelet volt a ref. templomban, melyen a tanuló ifjúság a tanári kar vezetése mellett vett részt. Ezután a főiskolai nagyteremben történt a tanulók összeírása, mely alkalommal Farkas Dezső gymnáziumi igazgatótanár intézett buzditó szavakat a tanuló ifjúsághoz és a tanevet megnyitotta. Ennek megtörténte után — Pap Gábor szuperintendens jelen nem lehetvén — nt. László József főiskolai gondnok beiktatta az uj tanárokat, t. i. Mokos Gyula tanitóképezdei tanárt, Sebestyén Dávid a mathematika és dr. Fischer Lajos a német nyelv és irodalom rendes tanárait, továbbá dr. Seghesdy Ferencz ideiglenes jogtanárt.

— Dráma. Siófoki levelezőnk irja:F. hó 15-án a kiüti szőlőhegyben egy és ugyanazon embernek B. J. polgárnak két pinczéjét meggyujtották. A pin- czék egymástól mintegy 500 lépés távolságra voltak. A gyanú a károsult nejére irányult, ki férjével régebb idő óta viszálykodásbau élt. Keresték mindenütt, de nem találták sehol. Másnap, azaz f. hó 16-án megtalálták a nő ruháját a Sió partján. Beleölte magát a Sióba.

— Siófokon, — mint levelezőnk irja — önkéntes tüzoltó-egyesületet akarnak alakítani s az aláírások már meg is kezdődtek.

— Balaton-Fiiredröl f. hó 12-ről írják: A művelődés, a haladás soha sem tagadja meg magát. Mig legnagyobb sajnálattal olvassuk, hogy hol itt, hol ott ablakzuzások és egyébb nem épen kellemes vagy néha és néhol nagyon is szomorú dolgok vannak napirenden; addig mi örömmel közölhetjük, hogy nálunk csend és mintaszerű rend uralkodik. A múlt napokban ugyan olvastuk, hogy helységünkben is ablakzuzások történtek, de az egész csak valami haszontalan suhancz-csiny volt; valami éretlen, haszontalan siheder — nem lévén más dolga — neki állott és találomra egy ablakot bezúzott. De derék biránk, Kirájy Gábor, teljes eréllyel lépett fel: őrjáratot rendezett és közgyűlést hiván egybe, úgy ő valamint a jegyző Somogyi Zsigmond, egy—egy kerekded velős beszédben inték a polgárságot egyetértésre és kérték őket, hogy a rend fenntartásában támogassák. Müveit polgárságunk valamint önkéntes tűzoltóink élükön Reményfy Jenő tűzoltó parancsnokkal (kinek a tűzoltóság szervezése körül szerzett érdemeiről a tek. szerkesztőség becses engedelmével bővebben Írni bátor leszek) megmutatták, hogy müveit elöljáróság, mely hivatalát betölteni tudja és mely hivatásának tudatában van, ura tud lenni a helyzetnek nemcsak rendes, hanem rendkívüli körülmények között is. Ma országos vásár volt nálunk. Csend és rend példás. Csak a közönségesnél hangosabb szót sem hallott az ember. Nem mintha az ember egy vidéki vásáron, hanem akár mintha a berlini tőzsdén járt kelt volna. Sajnálatos csak az volt, mivel, hogy a megye területén több helyen a vásár betiltatván: a környék nem tudta biztosan, Hogy itt megtartatik-e, és igy a vásár nem volt oly népes, mint az itteni vásárok lenni szokták. No de reméljük, hogy annál népesebb lesz a jövő vásár, mert reméljük, hogy akkorra már megye- sőt országszerte a nagyon is kívánatos rend és béke fog uralkodni. Adja Isten!

— Uj zenemű. Menner és Schleuning zene- mükereskedésében Szegeden megjelent: „Magyar induló* a szegedi uj hid megnyitása emlékére zongorára két kézre szerzé Menner János zenedei tanár. 10-ik mü. A fenti mü általán magyar jellegű és csinos czimképpel van ellátva, mely a hid-utczát és az uj hid egy részét ábrázolja. Ara 80 kr, 69 kr előleges beküldése után bérmentve küldetik meg.

— Regényes házasság. Édekes lakodalom volt a napokban Várpalotán. Egy izraelita leányt vezetett oltárhoz egy kereskedő. A leány apja és testvérjei mind papok; az esketésen három rabbinus fungált. A menyasszony már tiz év óta szerelmi viszonyban állt egy ügyvéddel, a ki őt igazán szerette. Az ügyvéd már évek óta el akarta venni, de az apa nem egyezett bele, mert egy embernek, a ki bit nélkül nevelkedett és a vallás követelményeinek nem felel meg, nem adja oda leányát. Az ügyvéd most egy nagy elhatározással lépett elő. Ugyanis ez időtől fogva vallásosan fog élni, szombaton és ünnep-