Független Budapest, 1938 (33. évfolyam, 1-49. szám)
1938-06-01 / 22-23. szám
é> FüggetlenBuclapesi Budapest, 1938 június 1. Itt talán .helyénvaló megemlítenünk az új fővárosi intézménynek: a piackutató intézetnek a működését, mely tudvalévőiéig' moat a fővárosi statisztikai hivatalnak egyik osztályaként dolgozik is amelynek megállapításai és itárgyi- lagosiságra törekvő vizsgálatai lehetővé teszik, hogy egyrészt a tömeghangulat a helyes mederbe terelődjék, másrészt az egyes' termelőosztályok esetleges érdekellentétei a megejtett vizsgálatok alapján kiegyenlítődjenek. — Még egy kérdést, kegyelmes uram. Az üzempolitikai bizottság munkálja minden fővárosi polgárt nagyon is közelről érint. Ügy hallatszik, hogy e.z a tarifakérdésben már állást is foglalt s állásfoglaláséit már illetékes helyre továbbította is. Mit várhat Budapest ebben a kérdésben? Olcsóbb tarifát és jobb közlekedést kap-e az új rendezésen keresztül, vagy marad minden a régi vágányokon? — Az üzempolitikai bizottság önmaga mondotta ki »bizalmasnak« a maga tanácskozásait s íigy én, mint ennek a .bizottságnak az elnöke, mindig igyekeztem megőrizni a magamra nézve is kötelezőnek vállalt titoktartást. Ezért nem igen nyilatkoztam eddig a (bizottság munkájáról, vagy ha igen, akkor is csak olyan keretben, ami a vállalt bizalmas jelleggel összeegyeztethető. Ennek a szemmeltartásával jelenthetem ki a következőket: Annak ellenére, hogy munkánk az egész közlekedési kérdésre kiterjedt is így nem csak .szorosan magára a villamos-kérdésre szorítkozott, (hanem egyszersmind az autóbusz és a trolleybusz béleléseire is, azt hiszem, hogy eredményes és jó munkát végeztünk. Mert mikor az üzemi bizottság megjelölte azt a síkot, .melyen a különböző közlekedési eszközöknek fejlődniük kell, hogy egymás vonalát ne súrolják, ne'zavarják, hanem ellenkezőleg, ott lépjenek előtérbe, ahol a másik a maga adottságai mellett nem lehet versenyke- pe.s, ezzel megjelöltük mingy árt magát azt a legfőbb szempontot is, amely szerint ezeket a jövőben fejleszteni kell, hogy az egységes gondolat szolgálatába legyenek állíthatók s hogy mindegyik közlekedési eszköz a főváros közönségének egyetemes nagy érdekét s a tőcélt szolgálhassa, azt a főcélt, hogy Budapest közlekedése a lehető legolcsóbb, leggyorsabb és legkényelmesebb legyen. — Mivel ennek a két utóbbi szempontnak csak az autóbusz és trolleybusz felelhet meg s nem a villamos, legalább is nem elsősorban, ebből önként az is következik és adódik, hogy az utóbbiak viteldíja mindig magasabb, mint a villamosé amely a gyorsaság és kényelem szempontjait nem juttathatja úgy érvényre, mint a két utóbbi, olyan természetes és magatói értetődő szempont ez, amit mindenkinek alá kell írnia— <S az ünnepi közgyűlés elhalasztása? — Igen okosnak és helyesnek tartom, mert a sorozatos ünnepségekbe ezt beiktatni nehéz lett volna- így, lelkűnkben a sikeresen befejezett fenséges ünnepségekkel, jobban és felemelkedettebben tudunk áldozni Budapest és az egész magyarság nagy ünnepnapjainakZsirkay János NEP-HIREK Az Y. kerületi Nép házavató ünnepélye. A Nép V. kér. szervezete május elején költözött új helyiségeibe V., Vilmos császár út 76. szám alá. Ebből az alkalomból május hó 22-én a kerületi kispolgári és munkáscsoport rendezésében igen sikerült házavató ünnepélyt tartott, melyen résztvett Krom- paszky Miksa országgyűlési képviselő és a Központi Pártvezetőség részéről dr. Vályi Lajos főtitkár, Szécsi Pál, a csoport vezetőjének megnyitója és a magyar Hiszekegy elmondása után dr. Fábián László kér. elnök üdvözölte a nagyszámban összegyűlt párthíveket s Isten áldását kérte a szervezet további működéséhez. Szécsi Juliska megilletődött hangon előadott Fohásza után Szombatiig Kálmán ny. őrnagy, a kerületi szervezőbizottság és a kispolgári és miunkáscsoport elnöke mondotta el nagyszabású ünnepi beszédét. Darabont Tamiálska pompás szavalata után Bauer György főtitkár, a csoport nevében újra bitet tett a nemzetmentő Nep-gondolat mellett. Kitűnő hangulatot teremtettek azután a remekül előadott színpadi jelenetek, melyekben Kocsis Józsclfné, Varga Róza, Bodor István, Keszegh Antal és Károly, Kocsis József és Schvarcz József szerepelt. Krompaszky Miksa országgyűlési képviselőnek, a korszakos jelentőségű Jmrédy-féle szociális programmal ismertet& záróbeszéde es a Himnusz zárta Je az ünnepséget. } A Nép Kőbányán. A Nemzeti Egység fővárosi | pártja X. kerületi szervezete folyó hó 19-én tartotta szokásos negyedévi piáírtVálasztmányi ülését Dongó I Orbán kér. elnök, székesfővárosi törvh. biz. tag vezetése mellett, aki elnöki megnyitó beszédében igen meleg bangón emlékezett meg Darányi Kálmán volt miniszterelnök érdemeiről és a párt nevében örömmel üdvözölte az új vezért, Imréd,y Bélát. Király Rezső közp. kér. titkár jelentése után az elnök be- j számolt a kerületet érdeklő dologi kérdésekről. .{ A 200 milliós nagyszabású beruházó program már legközelebb a tárgyalóasztalra kerül Hatalmas beruházásokkal siet a főváros a gazdasági élet fellendítésére A Független Budapest is jelentette annak idején, hogy Szendy Károly polgármester utasítására a városháza valamennyi ügyosztálya, hivatala és a főváros valamennyi üzeme és intézménye kidolgozta az új beruházó programot. A polgármester több évre terjedő nagyszabású munkatervet akar a közgyűlés elé terjeszteni. A gazdasági élet fellendítéséért elsősorban a közii- 1 eteknek kell áldozatot hoz-niok és e, kötelesség- teljesítése alól a főváros sem akarja kivonni magát. Az elmúlt években is mindig a főváros járt elől közmunkák útján kereseti lehetőségek megteremtésében, ami azt eredményezte, hogy még1 a gazdasági válság mélypontján is foglalkoztatni tudta a munkáskezek ezreit. Most ismét olyan jelek mutatkoznak, hogy a rövid ideig tartó gazdasági fellendülés után dekonjunktúra következik. Ennek esetleges káros kihatásait igyekszik a főváros vezetősége megelőzni és elhárítani a most említett, több évre terjedő új munkaterv előterjesztésével és1 végrehajtásával. A beruházó program anyagát az ügyosztályok és üzemek összehozták, a pénzügyi ügyosztály az elmúlt hetekben azt teljesen feldolgozta és e héten már nyomtatásban is elkészült a főváros nagyszabású (beruházó programja, amely az ünnepi napok lezajlása után az autonómia fórumai elé kerül. Tizenhat nyomtatott oldalra terjed az új beruházó program, amelynek költségkerete lényegesen meghaladja a 200 millió pengőt. Az előterjesztés javaslatot is tartalmaz arra nézve, bogy a főváros milyen tempóban hajtsa végre a tervezetben foglalt beruházási munkálatokat és honnan teremtse elő az ahhoz szükséges pénzügyi fedezetet. Az új beruházó programot egyelőre bizalmas aktaként kezelik a városházán és csak akkor szándékoznak azt nyilvánosságra hozni, amikor az első illetékes fórum a javaslatot már megvitatta. A polgármester elsőnek a pénzügyi bizottság tizenkettes albizottsága elé terjeszti az új beruházó programot és ez, a kitűnő szakértőkből, meg a pártok vezetőiből álló bizottság fogja megállapítani a beruházások tempóját. Értesülésünk szerint az a terv, hogy a jövő évben kezdenék el a beruházási munkák sorozatát. A költségek egyrészét e célra felveendő kölcsönből fedeznék, másik részét pedig a rendes költségvetés keretében irányoznák elő. A pénzügyi albizottság éppen ezért alaposan megbírálja a javaslatot és a főváros teherbíróképességének arányában állítja majd be a költségvetésbe a beruházások kivitelezésére -szánt összegeket. A pénzügyi albizottság június első napjaiban kezdi meg tárgyalásait, hogy még a nyári szünet előtt határozhasson a beruházó programról. A nyári szünet alatt ugyanis a pénzügyi ügyosztály elkészíti az 1939. évi költség- vetés tervezetét és itt má,r figyelembe veszi az albizottság intencióit. A budapesti „Eiffel-torony“ Érdekes magánvállalkozói terv a pesti oldalon létesítendő vastoronyra Ulrichs Ágoston mérnök elvi engedélyt kért a fővárostól arra, hogy a Margithíd: pesti hídfőjénél, vagy a Szent István-parkban, esetleg a Ferenc Jó- zsef-híd és a Horthy Mikló-s-híd közötti pesti Dumaparton az E'iffel-toronyhoz hasonló 100 méter magas, vastraverzekből összeállított kilátótornyot építhessen, ai torony tetején pedig üvegtégláikíból épített forgó és világító földgömböt helyezhessen el. Ulrichs Ágoston Amerikát járt neves magyar konstruktőr, aki ezidőszerint a csepeli Weisz Manfred-műveknél működik. Ő készítette el az említett látványosságszámba menő kilátótorony terveit, amelyeket több rajzos ábrázolásban bemutatott a fővárosnak és a Közmunkatanácsnak is. A torony alsó szerkezetében teljesen hasonló a párizsi Eififel-toronyhoz, amennyiben négy lábazaton áll és ugyanolyan ívelésben szökik a magasba. A vas szerkezet közepét széles teirnasiz szakítja meg, ugyanúgy, mint a párizsi Eiffel-toronynál, tetején azonban újabb attrakció pihen meg, egy forgó, világító színes üvegtéglákból épített hatalmas, három emeletre osztott földgömb. A tornyot koronázó íöld- g-ömiböt négy motor lassúim forgatja, úgy -hegy egy óra alatt a földgömb saját tengelye körül megfordul. A földgömbben elhelyezkedő közönség tehált, ha egyhelyben leül, egy óra alatt körösköriil élvezheti a torony alatt és a messzi távolban elterülő panorámát. A földgömb belül három emeletre oszlik és közel 25 méter a gömb átmérője. A belső helyiségekben különböző szórakozóhelyek lennének. Az alsó helyiségek bajor körcsarnok, a második emelet magyar terem, a harmadik legfelApostolok Sörözője Budapest, IV., Kígyó u. 4-6. Tel. 188-239 sőbb emelet pedig amerikai bár lenne. A közönséget három lift vinné a torony tetejére, illetve az ott elhelyezett vendéglőkbe. Egy-egy lift az Eiffel-torony- szerű vasszerkezet három lábazatában nyerne elhelyezést, míg a negyedik lábazatból lépcsők vezetnének a magasba, hogy gyalog is feljuthasson az, aki nem akarja a liftet igénybe venni. A beadványhoz költségjsz ámításokat is csatolt a tervező. Eszerint a hatalmas vasszerkezet és a rajta lévő üveg- földgömb építése 900.1109 — 1 millió pengő költEzt az összeget részvénytársasági alapon teremtik elő, ugyancsak ez a részvénytársaság tartaná üzemben a kilátótorony és szórakozás céljait szolgáló létesítményt. A számítások szerint ez a befektetés rövid idő alatt amortizálódnék, mert a kilátótorony és földgömb-vendéglő igen szép- jövedelmet biztosítana. Bérjövedelmekből évi 88.000 pengőt remélnek, a ki- látótoronyot látogató közönségtől belépti-díjat szednének, hétköznapok 60, vasárnapokon 80 fillért: ezen a címen 210.000 pengő bevételt várnak. Hirdetési díjak és más hasonló jövedelmek is lennének, úgy hogy végeredményben az évi bevételt 346.000 pengőben irányozzák el. Ezzel szemben 186.000 pengőbe kerülne a kilátótorony és iivegföldgömb üzemköltsége. Állítólag- már biztosítva van az építési tőke, még pedig olyan formán, hogy 10.000 csepeli munkás fejenként 100 pengő névértékű részvényt jegyezne és ezt az összeget napi 2 órai túlórával egyenlítené ki. Valamennyi érdekeltség összefogott, hogy olyan mü- szaki alkotást hozzanak létre a tervezett kilátótorony építésével, amely az egész viláigon hirdesse a magyar vasipar fejlettségét és a magyar mérnöki tudást. A főváros magánépítési- és városrendezési szakbizottság- foglalkozott az érdekes beadvánnyal és rövid vita után a bizottság egyhangúlag hozzájárult az elvi építési engedély megadásához. Csupán a kilátótorony helyének kijelölésében nem jött létre megegyezés. A tervező ugyanis a Margithíd hídfőjénél levő pesti parkiban, vagy a Szent István-parkban, esetleg a Ferenc József-híd és Horthy Miklós-híd közötti dunaparton, mint forgalmas helyeken szeretné felépíteni a kilátótornyot, ezzel szemben a fővárosnak az a véleménye, hogy ez az idegenforgalmi szórakoztató látványosság inkább a Népligetben, vagy a Városliget környezetébe illenék. Végleges határozatot azonban nem hoztak a hely kijelöléséről, úgyhogy ebben a — vonatkozásban az ügy ismét a főváros elé kerül, amikor már az építkezés megindításáról lesz szó. GARAY JÁNOS Biztonsági berendezések üzeme. Készít: pénzszekrényt, tűzmentes okmányszekrényt biztonság, zárakat BUDAPEST, Vb, BÉKE UCCA 99/a. TELEFONSZÁM: 293-601 séget igényel. ^ Veszélytelen féregírtó! ^ mindennemű férgek és petéik elleni ^tökéletes — megbízható? KROM0FAG Wegyészefi Gyár, Budapest, VI., Reitter Ferenc u. 13
