Független Budapest, 1938 (33. évfolyam, 1-49. szám)
1938-06-01 / 22-23. szám
Budapest, 1938 június t. Független Budapest a o 0 Ünnep után Elmúltak az eucharisztikus ünnepek csodálatosan szép napjai. A szomorú, a színtelen Budapest tündérvárossá lett az elmúlt héten. Álom, gyönyörű álom volt, varázslat és mégis valóság. A hit, a lélek felmag ászt alása tette valósággá a hihetetlent: Budapest szíve ott dohogott a díszbeöltözött uccákon, a Hősök terén, a parlament előtt, mindenütt, ahol a Hit és Szeretet mécsese gyulladt ki a sötétben tévelygők lelkének megvilágítására. Azt mondják, a kongresszus nem sikerült úgy, mint tervezték. Mi azt mondjuk: szebben, gyönyörűbben nem folyhatott volna le. A politika megakadályozhatta, hogy egyesek, vagy nagyobb tömegek távolmaradjanak: a Hit, amely felette áll a napi politikának, a keresztény szellem, amely aranysugaraival beragyogta Budapest uccáit, olyan leírhatatlanul szépiáé tette Budapestet erre a néhány napra, hogy azt elfelejteni sosem lehet. A Lélek, a Szellem győ- zedelme volt ez az ünnep a test, a hús, a vér felett: eltörpült a nagyság lenyűgöző ereje mellett minden, ami kicsiny, alantas és hétköznapi. Budapest az Eucharisztikus Kongresszus eseményének igézete alatt áll. Maradjon meg ez az igézet bennünk. Árasszon el minden magyar lelket fényességének sugaraival. Adja vissza, erősítse meg hitünket, melyre a magyarságnak soha nagyobb szüksége nem volt. Széli Józsefné nyomorenyhítö akciója Rendkívül dicséretes emberbarát! akció megindítására vállalkozott Széli Józsefné, a volt belügyminiszter felesége. A nemes gondolkodású úriasszony eltökélt szándéka, —• amelynek minden szabad percét feláldozza — bogy mindenáron segíteni fog a főváros nyomorgó lakosságán és ezt az akcióját a hirhedt nyomortanyák megszüntetésével és földszintes kis kertes házak megépítésével meg is kezdte. Széli Józsefné dr. Csepely György belügyminiszteri tanácsos közreműködésével a nyomorenyhítés terén eddig elért eredményeit e napokban mutatta be a sajtó képviselőinek. Először a Kiserdőben lakó Ínségeseket tekintettük meg. Az Illatos úton tizenegy földszintes, kertes ház épült 220.00Ö pengő költséggel. Az épületekben százegy egyszobás, mellékhelyiségekkel ellátott lakás van, közös fürdőmedencével, homokjátszótérrel, külön zuhanyozóhelyiséggel és elökertekkel. A Zita-telep modern napközi otthonában negyven öt- hatéves s ugyanannyi három-négyéves gyermeket nevelnek az óvónők és az apácák. A lebontásra kerülő Gubacsi úti telepen a gyermekek részére homokozó, hinta és játszótér létesült. A sashalmi telepen Széli Józsefné szövőműhelyt és kosárfonót rendezett be a munkanélkülieknek, virágmagvakat és palántákat osztott szét. A lakások tisztántartására tisztasági jutalmakat tűzött ki, fürdőt, tussolókat emeltetett és három Ferences-nővért telepíttetett ide. A barak- telep nagytermében népművelési előadásokat és ösz- szejöveteleket tartanak. Gyönyörű példája az emberbaráti tevékenységnek az a munka, amelyet Széli Józsefné e téren kifejt és amelyet megszívlelhetnek és követhetnének mindazok, akik a sors kegyelméből a nyomor enyhítés akciójához tettekkel és anyagiakkal hozzájárulhatnának. Nemes Murgassy János (Kőhalmy József könyve) A magyar novellairodalom az utóbbi években meglehetősen szegény keretek közé vonult vissza: ritka az új novellás-kötet és ezek közt is gyakori a dilettáns író. Öröm, ha elhivatott író jelentkezik új novellákkal a könyvpiacon, hiszen az epikai műfajnak egyik legszebb és legnemesebb terméke az igazi, a’ szó irodalmi vonatkozásában annak minősíthető novella. Kőhalmy József azok közé a kivételes költők közé tartozik, akik született elbeszélésírók. Minden adottsága, irodalmi hajlandósága arra utalja, hogy ebben az irodalmi formában tárja elénk lelkének és tollának gyengéd virágait. Csupa őszinteség és férfiasság ennek a kötetnek minden egyes elbeszélése: gyors, tiszta, lélegzetvételnélküli cselekvénye, különös íze, zamata és hangulata. A legtöbb elbeszélés egészen rövid: egy-egy reflektorsugár, amely beleszórja fényét a lélek egy zugába, hogy ismeretlen szépségeket világítson meg ott. A Nemes Mur gassy János figurái élnek. Érezzük Szivük dobogását, lélegzetük vételét, problémáik gyötrelmeit, örömeiket, szenvedéseiket. A kicsiny történetek hősei nem sablonos alakok: színes, érdekes egyéniségek, kíilön-külön megvilágított és re- remekbefaragott életek, amelyeket ilyen egyszerű és frappáns eszközökkel csak a valódi géniusz tud megteremteni. Kőhalmy József a mai magyar novellaírásnak egyik legzseniálisabb művelője: az irodalom hálás lehet néki a Nemes Mur gassy János alakjáért, (ezért a bővérű, forrólelkű, minden ízében magyar figuráért) éppúgy, mint a többi apró műremekért, melyeket ebben a kötetben foglalt össze. Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Egy éven belül szabályozzák a legkisebb munkabér kérdését, még pedig nemcsak az ipari munkásságnál, hanem a tisztviselőknél is Az ünnepi napok természetszerűleg kissé háttérbe szorították a politikai élet mozdulásait s az a feszültség is enyhült, ami a költségvetési tárgyalások rendes velejárója szokott lenni, amikor azok a képviselők is megjelennek, akik pedig nem igen szoktak érdeklődni s csak igen ritkán mutatkoznak a Házban. De a nagy szélcsendet annál lázasabb munka fogja követni, hiszen az elintézendő kérdések megoldásra vársak s a közbeszúrt kis parlamenti szünet még gyorBornemisza Géza Sabh ütemű munkát fog követelni a törvényhozástól. Úgyhogy bcuinf eiutesiek szerint június végéig ugyancsak sok munkája lesz a parlamentnek. Éppen azért kelt feltűnést, hogy Bornemisza Géza munkaügyi miniszter Berlinbe készül, mégpedig- ezúttal is a maga kedvelt mesgyéjén munkálkodva, hogy jelen legyen június 2-án a berlini nemzetközi kézműipari kiállítás megnyitásán, melyen hazánk is nagy gonddal összeállított kiállítással vesz részt, s hogy résztvegyen azon a kongresszuson is, melyet a kiállítás kapcsán rendeznek. A napi sajtó már ha is számolt ai-ról, hogy Petne- házy Antal államtitkár már ki is utazott Berlinbe, hogy a kiállítás munkálatait és előkészületeit megtekintse és irányítsa, amikor is a német sajtó és nemet munkafront vezetőit a kiállítás magyar csárdájában vendégül látta. Bornemisza Géza, mikor a magyar kézműipar érdekéről van szó, nem igen szokta elmulasztani az alkalmai, hogy még személyes érdekei háttérbe szorításával is ne siessen a ennek a kedvelt munkakörének a szolgálatára. OEddig nem mehetett, hiszen a parlamenti szünet ellenére is éppen elég munka várt rá. iMaga a kongresszus is, nemcsak a repre- zentálás sok időt igénybevevő kötelességét ruházta rá, de az aktív szereplés munkáját is, mert a kongresszus pénteki szakosztály; gyűlésén egyik előadó éppen a miniszter volt, mikor a »munkásság keresztény alapon való megszervezéséről« tartott előadást. A küszöbön álló berlini utazással s az ipari kiállítás magyar vonatkozásairól mondja Bornemisza Géza miniszter: — Vannak olyan vélemények, melyek egyenesen állást foglalnak minden ilyen kiállításon való részvétellel szemben, mégpedig mindig, vagy legtöbbször, anyagi szempontokból. Azt mondják, hogy a trianoni Magyarországnak nem szabad olyan szerepet vállalni, amiből az idegen azt a véleményt szűrheti le, mintha a trianoni ország, (teljesen meg volna elégedve a maga sorsával s már behegedtnek is érzi kapott és elszenvedett sebeit. Különösen; a párizsi kiállításon való szereplésünk ellen hangzott fel ilyen tiltakozás, megtoldva azzal, hogy itt nemcsak pénzügyi, de mingyárt politikai szempontok is szerepet játszottak a tiltakozásban. Hogy ez az álláspont mennyire nem helytálló, 3 hogy a magyarság mennyire nem játszhat ja a sarokba állított durcás gyerek szerepét, az már gyakorlatilag is beigazolódott, Az élet folyamata s a gazadsági élet törvénye nem sorozza a sikeres fegyverek közé a passzivitást és a visszavonulást. Hiszen mi még a legizzóbb légkörben is — mikor az önellátás és az autarchia minden szélsőségével igyekezett a termelésünket meddővé és piactalanná tenni, mikor az ellenségeskedés a termelés munkáját az értékesítés lehetetlensél Székesfővárosi Pavilion WEIMGRUBER VMROSEJGET M1EGJVVILT gének örvénye felé igyekezett terelni: akkor sem ismertük el a tétlenség célszerűségét, lup- nem felvéve a küzdelmet, folyton új piacok kutatásával igyekeztünk életlehetőségeinket növelni és biztosítani. Mikor minden oldalról körül akartak zárni s el akartak szigetelni bennünket, mi erre a szándékra is kiállítások rendezésével feleltünk. Nemcsak magunk rendeztünk ilyen kiálítást, de más országokat is meghívtunk a legnemesebb lovagi tornáira: a munka versenyére. — iS ma már megállapíthatjuk, hogy ez az eljárás teljesen igazolttá is tvált. Ahol megjelentünk, ott mindenütt csak életrevalóságunk s munkakészségünk nyert igazolást, s az egyre növekvő érdeklődés, amely egyrészt mezőgazdasági, másrészt ipari kiállításunk iránt nyilvánul meg: az csak arra bizonyíték, hogy a magyar munka, ma már nemzetközi értéklésben is olyan szinten mozog, melyre érdemes felfigyelni s fejlődési útját figyelemmel kísérni. — Hogy például a párizsi kiállításunkra visszatérjek, nemrégiben olvastam egy kimutatást, de hallgattam erről egy rádióelőadást is, amely arról a hatásról szólott, amit mi Franciaországban a kiállítással elértünk. Bátran merem mondani, hogy mi itt sem dolgoztunk hiába s az ennek kapcsán megjelent ismertető és méltató cikkek csak növelik külföldi barátaink számát és táplálják azt a vágyakozást, amely elsősorban is idegenforgalmunk lendületében jelentkezik, mert egyre többen és többen kívánják országunkat, iparunkat, művészetünket megismerni, — Hogy ez aztán mit jelent az erkölcsi és anyagi mérleg serpenyőjében1? Azt mindenki eldöntheti önmaga előtt, ha a kimutatások hi- . atalos adatai ki nem elégítik. — Nagy mélt óságod a kongresszuson elmondott előadásában is a munkásság kérdésével foglalkozott, ezzel is igazolva azt a sokszor tapasztalt elvét, hogy a munkáskérdés szociális rendezése és megoldása nélkül nem lehet a termelés folytonosságát, zökkenők elkerülését biztosítani. Milyen intézkedésektől várja excellenciád ennek a célnak az elérését? — Többször mondottam és állandóan hirdetem, hogy az emberi munkát nem szabad és nem is lehet egyszerűen odadobni, hogy a töke kénye-kedve szerint járjon el véle. Magának a tőkének is érdeke, hogy minden igazságtaSkriván F. Legújabb férfikalapok nyakkendők, kesztyűk Alapítási év: 1852 IV., Apponyi-tér5 Telefon: 184-334 lanság kiküszöbölődjék s a munkás érezhesse, hogy munkakörében teljesítményének megkapja a maga teljes ellenértékét. Ezért foglalkoztatja a kormányt s így engem is, a családi munkabérek kérdésének a bevezetése s ezért folyik állandó munka a minisztériumban a munkabérek szabályozására. Hogy ez milyen, mértékben halad előre? Erre eleget mond a legutóbbi kimutatás, amely szerint eddig mintegy 120 bizottság alakult meg, melynek hivatása a legkisebb munkabér megállapítása. E kimutatás szerint a múlt évvel, mindig költségvetési évet kell érteni, az ipari munkásság 36%-ának a munkaideje és 53%-cinak a munkabére vált szabályozottá. A munka még folyamatban van s reményem van, hogy a további vonalon is megtörténik a szabályozás a jövő költségvetési évben. Ez a munka a tisztviselők legkisebb munkabérének a megállapítására i,s kiterjed & már meg is indult erre vonatkozólag a szükséges bizottságok megalakulása. Zsirkay János Tárnok Árpád Béli központi fűtés, vízvezetéki és egészségügyi berendezési vállalkozói I Győr, Dr. Vass József ucca 8 Telefon : 7-69 j Staufc az elegáttó, íBudap&si &za&ája
