Független Budapest, 1935 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1935-02-20 / 8. szám
Budapest, 1935. február 20. Független Budapest 3 Beszélgetés Szendy Károly polgármesterrel a Költségvetés jóváhagyásáról, a beruházási Kölcsön felvételéről, a KözleKedési reformterveKről és az üzemi tarifáK revíziójáról Á Kölcsönből 15 millió pengőt beruházásoKra, ötmilliót a Margithíd Kiszélesítésére fordítanaK Hét fön délelőtt a pénzügyminisztériumban, majd a böltigymini sztériumha11 nagyszabású megbeszélés volt a főváros vezetőségének a bevonásával. A főváros képviseletében Szenei y K ár oly p oigármeste r és Lamotie Károly dr. alpolgármester jelen- tek meg Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter és Keresstes-Fiseher Ferenc belügyim nisz- ter előtt, akik egyrészt a közvetlenül jóváhagyás előtt álló új fővárosi költségvetés egyes tételeire, másrészt a beruházó kölcsön felvételére nézve kértek ÖT Szendy Karoly részletes felvilágosításokat. Úgy a költségvetés jóváhagyása, mint a beruházási kölcsönnek a felvétele a legsürgősebb városházi feladatok közé tárto- z.ik. A költségvetés jóváhagyását ugyanis általános érdeklődéssel várja nemcsak a városházi adminisztráció, hanem a főváros törvényhatósági bizottsága is, mert földi kölcsönt felerészben a főváros, felerészben az állam garantálja. Érdeklődtünk a beszélgetés során a szanálási előterjesztések kidolgozása iránt is. Szendy Károly polgárral ester a következőket felelte:- A szanálási művelet menetrendjének a ■megállapítása kizárólag a főpolgármester úr hatáskörébe tartozik. Én és a vezetésem alatt álló városházi adminisztráció csak végrehajtói vagyunk a főpolgármesteri utasításoknak. Úgy tudom, hogy a szanálási bizottság legközelebbi ülésén a különböző tisztviselői kedvezmények kereteinek a szűkítéséről szóló rendelettervezetek kerülnek napirendre. Közben készülnek a városházi ügyosztályokban más szanálási előterjesztések is. így például különböző előterjesztések készülnek az egységes közlekedési rend megteremtéséről, amit ügy kell érteni, hogy az egyes közlekedési reformtervek megvalósítására nézve kü- lön-külön konkrét előterjesztést teszünk a szanálási bizottságnak. Ezek a közlekedési természetű. kérdések azért tartoznak a szanálási művödet ellenőrzésére hivatott 17-es bizottság elé. mert valamennyi reformterv érinti a BESzKRt és ezen lieresztiil a főváros pénzügyi helyzetét. Tulajdon-kép p e 11 általános közlekedési tarifarevízió készül, már pedig az új fővárosi törvény a tarifa megállapítását a szanálás hatáskörébe utalta. Tarifát csak a szanáló főpolgávrmester állapíthat meg, viszont a szanáló főpolgármester valamennyi olyan intézkedését, amely szanálási természetű, végrehajtás előtt bemutatja a. 17-es bizottságnak. Itt is erről van szó. Tévedés tehát az a beállítás, mint hogyha a. főváros vezetősége a szanálási művelet ellenőrzésére hivatott bizottságot nemcsak pénzügyi, hanem, közlekedési és egyéb aláírendeltebb jelentőségű kérdésekkel akarnál foglalkoztatni. Alig van ma olyan kérdés, ami ne érintené a főváros oénzügyi és háztartási helyzetét és ezen keresztül in-agát a szanálási koncepciót. Készül egyébként az üzemi tarífarcvízió is, és pedig úgy a Gázműveknél, mint az Elektromos Műveknél. Itt is új tarifa megállapításáról van szó, tehát ezt -a kérdést is be kell vinni a szanálási bizottságba előzetes hozzászólás és vélemé'nynyi 1 vaui tás céljából. Szendy Károly polgármesternek a. nyilatkozata nemcsak a kormánnyal folytatott legújabb tárgyalásokról számol he, hanem részletesen megvilágítja mindazokat a problémákat, amelyeknek a megoldása. az előkészítés stádiumába került. Dr. R. K. a jóváhagyásról szóló leirat esetleg olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek a szanálási műveletnek is irányt szabhatnak. A beruházó kölcsön felvétele szoros összefüggésben van a költségvetés jóváhagyásával. E kölcsön felvételének az engedélyezése azért sürgős, mert a főváros vezetősége a tavaszi időjárás beállta előtt el akarja készíteni a teljes beruházási programot, hogy a munkálatok kiadása minél hamarább megtörténhessék. • Szendy Károly polgármester akivel az illetékes kormányzati tényezőkkel folytatott. tárgyalásairól beszélgetést folytattunk, a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: —- Az illetékes miniszter urakkal megbeszéltük az aktuális városházi problémák megoldásának az előkészítését. Mindenekelőtt megsürgettük a költségvetés jóváhagyását, amit nagy érdeklődéssel vár a főváros autonómiája. A költségvetés jóváhagyásálnak nincs különösebb akadádya, az illetékes szakminiszterek azonban természetszerűen különböző felvilágosításokat kérnek az egyes tételekről. Ezeket -a szükséges felvilágosításokat megadtuk és most várjuk, hogy a költségvetés jóváhagyásáról szóló leirat minél előbb megérkezzék a városházára. Tárgyaltunk a beruházási köles ön felvételéről is. A kölcsön felvételére vonatkozó tárgyalások már előrehaladott stádiumban vannak, de nem perfektuálhatok addig, amíg nem biztosítjuk a kormány hozzájárulását. Elvileg minden rendben van: a kormányhatóság a beruházási kölcsön felvételét engedélyezi. Kezdetben 15 millió pengős beruházási kölcsön felvételéről volt szó. Mivel azonban Fabinyi Tihamér kereskedelmi miniszter rír úgyis, mint a pénzügyminisztérium ezidőszerint vezetője, erősen sürgeti a Margithíd kiszélesítését, ami valóban nem késhetik már sokáig, felmerült az a gondolat, hogy ne csak a szorosan vett beruházási tervek megvalósítására vegyük fel ezt az eredetileg tervezet 15 millió pengős kölcsönt, hanem ugyanakkor kölcsön útján fedezzük a Margithíd kiszélesítésének a költségeit is. Összegen tehát húszmillió pengős beruházási kölcsönnek a felvételéről van szó. Ebből lö millió pengőt az 077 és a MAJA bocsát rendelkezésre, további ötmillió pengőt pedig hazai .pénzintézetek!ól veszünk fel. A 15 millió pengős beruházási kölcsön egyedül a fővárost terheli, a Margithíd kiszélesítésének a céljaira igénybeveendő ötmillió pengős belFöldes Péten bádogos és szerelő, egészségügyi berendezés,' gáz és vízvezeték, csatornázás Budapest, VII, Cserhát u. 6. TeL: 43-3-46 Milyen beruházásokra fordítják a 20 milliós kölcsönt A Tabán rendezési munkáihoz Külön 7.5 milliós Kölcsönt vesz fel a főváros Közvetlenül küszöbön van a főváros új beruházó kölesönének, felvétele. Mióta az új kölcsön terve felmerült, már negyedszer dolgozzák át a programot és alihoz irányítják a kölcsön kereteit is. Az ügy jelenlegi állása szerint 20 millió pengőt fog a főváros kölesönképpen igénybevenni, mégpedig 15 milliót szorosan vett városi beruházásokra, 5 milliót pedig a Margithíd kiszélesítésére. Ez utóbbi összeg felét egyébként az■ állam megtéríti és az utána járó kamat fizetését is vállalja. A beruházó program főbb tételei a következők: Csatornaépítkezésekre, főleg új főgyűjtőcsatornák létesítésére 5 milliót szándékoznak fordítani. Eredetileg tízmilliót szántak csatornaépítkezésekre, de ekkor a beruházási hitelkeret még' 40 millió körül volt. Új iskolák létesítésére 3 milliót használnának fel. A beruházó programban szerepel az új autóbuszok beszerzése is. Erre a célra szintén 3 milliót fordítanak. A vágóhidak és az új élelmiszernagy- vásártelep fejlesztésével kapcsolatban 1,350.000 pengő re van szükség'. Ebből az összegből építik meg a nagyvásártelep hűtőberendezését is. A kórházakkal kapcsolatban kerek egymillió pengős beruházásokat j terveznek. Az összes kórházakban újításokat hajta- j nak végre. A Szent László-kórházban, az Uj Szent I János-kórházban és a Szent Istváru-kórhazban új pa- I Villonok épülnek a kölcsönpénzen. A temetők is kapnak 500.000 pengőt, melynek nagyrésze a Kerepesidemető új ravatalozóépületének felépítésére for- díttatik. 800.000 pengőt hasítanak ki a kölcsönből a Rmlasfiirdő átépítésére, további 500.000 pengőt pedig a Széchenyifiirdő közelében létesítendő új artézikéit fúrására. Végül a 20 milliós kölcsönből akarják fedezni azokat a kisebbjelentőségű, illetve kisebb összegű munkálatokat, melyeknek fedezetét az idei költség"- vetésből azért emelték ki, hogy a deficit eltűnjön. Ezidőszerint 5.6 millió ez, az összeg, de a belügyminiszter, hír szerint, igen sok törölt tételt vissza fog állítani, úgyhogy erre a célra a kölcsönből bizonyára kevesebbet kell fordítani. A 20 milliós külcsönön kívül szerepel a beruházások között a Tabán újjáépítésének ügye. Tavasszal feltétlenül hozzá akarnak fogni a területrendezési és közműútépítési munkákhoz. | Ez 7.5 millió pengő költséggel jár, amit a főváros I az IMl-töl fog felvenni. A 20 milliós és a hídépítési 5 millióst kölcsönt a tervek szerint az OTI és a MABI ' folyósítaná. Megtízszereződött egy év alatt a csepeli állami kikötő forgalma A ferencvárosi helyi kikötő sorsa teljesen bizonytalan Folyton azt halljuk, hogy a főváros helyi kikötője teljesen kihalt, úgy szólván alig- van forgalom ebben a sokmilliós áldozattal létrehozott intézményben, Uyganekkor a csepeli állami kikötő nagyarányú fejlődést mutat. Most jelent meg a vámmentes kikötő beszámolója az 1934. évről és ebből kitűnik, hogy az állami kikötő forgalma megtízszereződött. A vámmentes kikötőben az elmúlt évben 6,137.047 q. árut forgalmaztak, ami az előző évi forgalomnál tízszer nagyobb. Ez annál örvendetesebb, mert 1932-ben ínégj több mint 10%-os visszaesést mutatott a csepeli kikötő áruforgalma. Ebből a körülményből azt a biztató jelet vélik látni, hogy a kikötő úgy a bel-, mint a nemzet közi forgatómban hivatásának egyre joWban megfelel. A kikötő1 forgalmúnak gyarapodása egyébként logikus folyománya annak, hogy va.sutaiiik és hajózási vállalataink áruforgalma is fellendült. Különösen a hajóstársaságok foglalkoztatják mind erősebben a kikötőt azáltal, hogy á nyugat felé irányuló szállításokat lehetőleg a csepeli kikötő bekapcsolásával bonyolítják le. A múlt év végén a kikötő tárházában 236.000 q gabonát raktároztak. A magtisztító berendezés forgalma is 13%-kal emelkedett az előző évivel szemben. A jelentés ezután részletesen felsorolja az egyes árucikkekben elért forgalmat és összehasonlítja azt a tavalyi eredményekkel. Összefoglalva az adatokat megállapítják, hogy a vámmentes kikötő emelkedő fogv- lalkoztatottsága, amely^ ép a nehéz gazdasági időkben következett be, a kikötő jövője tekintetében a legszebb reményeket nyújt m. Ilyen körülmények között a fővárost nagyon elszomoríthatja a ferencváirosi kikötő súlyos helyzete. A legutóbb életbeléptetett vámmentesség ugyan némi forgalomemelkedést eredményezett, de még. mindig nem lehet szó arról, hogy a kikötőben élet van. A főváros belátja, hogy saját erejéből a kikötőt nem tudja életrekel- teni és ezért arra törekszik, hogy sikerre vezessenek azok a tárgyalások, melyek az államinál folynak a ferencvárosi kikötő állami kezelése érdekében. Eddig csak azért nem jöhetett létre megállapodás, mert az állami hatóságok túlzott feltételekét szabtak, melyeket a főváros akkui' sem teljesíthet, ha a ferencvárosi kikötőt teljesen kénytelen lenne bezárni.
