Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1934-10-10 / 41. szám
VÁROSPOLITIKAI, POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, V., BÁTHORY ÜCCA 3 Telefon: 19-9-80 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 Megjelenik minden szerdán Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt: egész évre P 24.—, fél évre P 12.— Egyes szám ára 50 fillér. Kapható minden IBUSz pavlllonban FELELŐS SZERKESZTŐ B. VIRÁGH GÉZA NQilvánosság és autonómia Több, mint egy bete tárgyalják a pénzügyi bizottságban a költségvetést és közben rendkívüli közgyűlés is volt. Megindult tehát a törvényliatósági élet, még pedig friss erővel, nagy lendülettel és máris örvendetes eredményekkel. Örvendetes jelensége a megújhodott törvényhatósági életnek az a mag isszárnyalású, tartalmas vita, amellyel a pénzügyi bizottságban a költségvetési tervezetet tárgyalják. Minidig tudtuk és nem első Ízben valljuk, hogy a. főváros parlamentjének hangja, nívója, emelkedett szelleme messze felette áll az országgyűlési képviselőház tárgyalási színvonalának. Hozzánemértéssel, üres szólamokkal a főváros életében nem lehet prosperálni, komolyság, ünnepi mérséklet jellemzi az itt elhangzó beszédeket. A pénzügyi bizottság tárgyalásai ékes dokumentumai annak, hogy a polgárság titkos szavazással megválasztott képviselői mélyen átérzik hivatásuk nagy felelősségét és sokkal inkább igyekeznek eleget tenni annak a megbízatásnak, amelyet a nép bizalma adott nekik, mint azok a képviselők, akik a nyílt szavazás ismeretes eszközeinek segítségével kerültek a törvényhozói testületbe. A pénzügyi bizottság mostani vitája mindennél nagyobb argumentum a valódi népképviselet, a titkos választói jog mellett. * De hangos argumentum a nyilvánosság mellett is. Maga. az a tény, hogy a bizottságban elhangzott szavak nem szorulnak négy fal közé, hanem a sajtó jelenlévő képviselőin keresztül szerteszétáramlanak az egész országban, felfokozta a bizottság tagjainak igyekezetét és olyan erőkifejtésre bírta őket, amely aligha volt meg akkor, amikor a bizottság ülései légüres térben folytak le, a nyilvánosság éltető napsugarának kizárásával. Vagy, ha voltak is nagyszerű megnyilatkozások eddig is: nem volt meg a kellő erejük, főképpen pedig a visszhangjuk, mert hiányzott az a minden megafonnál hatalmasabb hangszóró, amely megadja az elhangzott szónak tulajdonképpeni erejét. Szebbnél-szebb beszédek hangzottak el, alapos és szakszerű felszólalások a pénzügyi bizottság multheti ülésén, megmutatva milyen végtelenül fontos a nyilvánosság a köz életében. Ugrón Gábor, Révész Mihály, Ernst Sándor, Bródy Ernő, llovszky János, Wolff Károly, Párkány Frigyes és Láng Lajos voltak az első hét szónokai: kifejtve pártjuk és a maguk véleményét. Ugrón Gábor a polgármester beszédének azt a mondatát ragadta ki, hogy meg kell őrizni a főváros világvárosi jellegét. Révész Mihály főképpen a szociálpolitikai szempontokat fejtegette, de erős szavakkal kelt az autonómia védelmére is. Ernst Sándor is az autonómia védelmére sietett, mert ■— mint mondta — óriási kincs az önkormányzat. Bródy Ernő, az önkormányzat mellett a kerületi választmányok érdekében is erőteljesen szólalt fel, míg llovszky János, a magyar kiskereskedelemnek és kisiparnak ez a törhetetlen liitü és erejű harcosa a pénzügyminiszter gazdasági politikájával szállt szembe. Hatalmas erejű érvekkel mutatott rá arra a végzetes hibára, amely a financiális szempontot az élet követelményei fölé helyezi, mert csak a fogyasztás emelése virágoztathatja fel az ipart és kereskedelmet, . míg a mostani rendszer csak sorvaszt és pusztít. Párkány Frigyes nagyszerű szakértelme és éles jogászi judiciuma az üzemi kérdés sok rejtett részletét tárta fel és rámutatott a követendő útra. Wolff Károly nagy beszéde egyenesen eseményszámba ment. Az autonómia erejébe vetett hitéről tett vallomást és azok az erőteljes szavak, amelyekkel követelte, hogy az önkormányzatnak nagyobb beleszólása legyen az üzemek irányításába. Az autonómia minden egyes hívét, pártkülönbség nélkül, őszinte örömmel töltöttek el Hann Arnold, Petracsek Lajos, Láng Lajos, vitéz Mátyásfalvi Erik dr. felszólalásai egészítik ki azt a szép képet, amelyet a költségvetés általános vitája a pénzügyi bizottságban tárt elénk. * Nagy megnyugvás, hogy ilyen erős és élénk a | törvényhatósági élet akkor, amikor a szanálás már | megkezdődött és a fővárosi novella az autonómia j működését sok tekintetben megbénította. Wolff Ká- > roly azonban nagyon helyesen mondta: Szerencse, hogy olyan szanáló főpolgármestert küldött a kormány a városházára, aki az önkormányzat légkörében nőit fel és nem idegen a városházán. Nemcsak, hogy nem sorvasztotta el az autonóm életet, hanem — úgylátszik — új erőre kelti azt a szanálás, jóllehet nem ez volt a célja a főpolgármester küldetésének. Megnyugvással látjuk azonban, hogy mégis így történt. És hisszük, hogy a kétéves átmeneti idő egyre erősíteni fogja az önkormányzatot, amely fö- iiixmadárként erősebben fog szárnyalni, mint valaha. Sipőcz fenő polgármester nyilatkozik a Független Budapestnek a nagyvonalú költségvetési vitáról, a sajtónyilvánosság erejéről, a közlekedés reformjáról, az üzemi tarifák revíziójáról, a készülő státusrendezésröl és a munkanélküliség elleni küzdelemről A főváros pénzügyi bizottsága általánosságban letárgyalta az 1935. évi költségvetést, a hét végéig pedig a részletes vita is befejeződik. Annak ellenére, hogy a szanálásra való tekintettel sokan a költségvetési vita hiábavalóságát hangsúlyozták, talán még sohasem merült fel annyi életrevaló ötlet a pénzügyi helyzet megjavítását illetően, mint éppen ezúttal. Ennek nyilvánvalóan az a magyarázata, hogy a fővárosi autonómiát képviselő pártok vezetői, akik a pénzügyi bizottságban helyet foglalnak, bizonyságot akartak tenni az autonómia erejéről, életképességéről és arról az elelhatározott szándékáról, hogy maga is képes a bajokkal leszámolni. Tárgyilagosan meg kell "Dr. Sipőcz Jenő állapítani, hogy valamennyi pártnak a részéről magas nívójú, minden tekintetben érdekes és a főváros jövője szempontjából általános értéket reprezentáló felszólalások hangzottak el, mintha csak vetélkedtek volna a pártok szónokai egymással abban, hogy melyik igazabb barátja és védője a főváros autonómiájának. A vezérszólamot kétségkívül Sipőcz Jenő polgármester pénzügyi expozéja indította el. Ez a pénzügyi expozé, amelynek nagyvonalúságát az összes pártok szónokai elismerték, tempót és nívót diktált a felszólalóknak. A Független Budapest munkatársa az 1935. évi költség- vetés általános vitájának befejezése alkalmából' beszélt Sipőcz Jenő polgármesterrel. Mindenekelőtt aziránt érdeklődtünk, hogy mi a véleménye az elhangzott felszólalásokról és milyen reménységeket fűz a pénzügyi bizottság, valamint a közgyűlés költség- vetési vitáiéinak az eredményeihez. amely a főváros közönségét közelről érinti és amely összefüggésben van a főváros háztartási helyzetének az alakulásával. A pénzügyi bizottság költségvetési vitájának ezt a magas nívóját igen sok tekintetben a sajtó-nyilvánosság helyreállítása eredményezte. Mindig híve voltam annak, hogy a székes- főváros autonóm fórumai a sajtó nyilvánosságának az ellenőrzése mellett tanácskozzanak. Most ez a meggyőződésem csak megerősítést nyert. Az eddigi zárt ajtók mögött való tárgyalásnak nagy gyakorlati hátránya volt, hogy a főváros lakossága, amely érthető okokból behatóan érdeklődik a költségvetés iránt, nem tudott megfelelő tájékozást kapni, mert a hivatalos közlések természetszerűen szűkszavúak voltak és másrészről a bizottsági tagok egy-egy elejtett megjegyzésén alapuló tudósítások rendszerint nem fedhették teljesen a tárgyalások hű szellemét. Alkotmányjogi szempontjóból is rendkívüli fontosságot tulajdonítottam mindig a sajtó-nyilvánosságnak. Az autonómia hívei a nyilvánosságot fontos alkotmánybiztosítéknak tekintik. Helyes is az, hogy a napsugár, a fény és a világosság besugározza a közélet egész területét. A napsugárnak, a fénynek és a világosságnak a szerepét tölti be a fővárosi autonómia fórumain a sajtó. Tiszta közélet sajtó-ellenőrzés nélkül el sem képzelhető. Sipőcz Jenő polgármester a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: — A pénzügyi bizottság költségvetési vitája rendkívül magas színvonalon mozgott. Igen sok érdekes ötlet merült felt, amelyek alkalmasak arra, hogy megvitatás tárgyává tegyük és a lehetőséghez képest meg is valósítsuk azokat. Úgyszólván minden olyan kérdés napirendre került, Ezt az álláspontot rendíthetetlen meggyőző'-*• déssé érlelte meg bennem a pénzügyi bizottság költségvetési vitájának nagyvonalúsága. Nem kétséges ugyanis, hogy a pénzügyi bizottság tagjaira jó hatást tett a sajtó képviselőinek a jelenléte. Értem ezt úgy a felszólalások tartalmára, mint hangjára is. Nemcsak abból a szem- pontból tulajdonítottak magas színvonalat a pénzügyi bizottság költségvetési vitájának különböző felszólalásai, hogy sok ötletet termeltek, hanem abból a szempontból is, hogy retorikai értelemben is díszesebb képet nyújtottak. Sipőcz polgármester legközelebbi munkaprogramja Sipőcz Jenő polgármesternek ez a nyilatkozata klasszikus magyarázóját adja a sajtó-nyilvánosság szükségességének, motorikus erejének és annak az ál- kotmánybiztositéknak, amit az autonómia kiteljesedése tekintetében jelent. A beszélgetés további során érdeklődtünk Sipőcz Jenő .polgármesternél a költség- vetéstől független tervei iránt. Azt a, kérdést vetettük fel ugyanis, hogy a különböző városházi ügyosztályokban készülnek-e olyan előterjesztések, amelyek a költségvetéstől teljesen függetlenek és amelyek mégis közelről érintik a főváros közönségét. Sipőcz Jenő polgármester a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: — A főváros közönségét érdeklő tervek közül, amelyek nincsenek összefüggésben az új költségvetéssel, első helyen a közlekedés megreformálására vonatkozó előterjesztéseket kell megemlítenem. A különböző fórumok elkészítették a közlekedési tarifák, reformjára .és. az egységes viteldíj bevezetésére vonatkozó javaslatokat. A HÉV-et tudvalévőén főként azért váltotta meg a főváros, hogy ezzel megvesse az egységes közlekedési rendszer lefektetésének az alapjait. Az új közlekedési rend bevezetésére vonatkozó javaslatok most legközelebb az illetékes szakbizottság elé kerülnek. Valamennyi javaslat elkészítésénél arra, törekedtünk, hogy az utazóközönség érdekeit legmesszebbmenő módon megóvjuk. Az egységes közlekedési rend bevezetésével a főváros határain belül lényegesen olcsóbb lesz a HÉV tarifája. Ezenkívül gondoskodunk a, közönség közlekedési panaszainak, az orvoslásáról is, amire vonatkozóan szintén konkrét javaslatok készültek. A fejlődő forgalom igényeinek megfelelőbb kielégítése érdekében szükségessé vált az autóbusz-parknak a kiegészítése is. Az idén tíz új autobuszkocsit vásároltunk,
