Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1934-06-06 / 23. szám

8 Független Budapest Budapest, 1934 június 6. főpolgármestert. A főváros törvényhatósági bizottsága szerdán délután 5 órakor ünnepi köz­gyűlést tart, amelyen beiktatja hivatalába Bor­vendég Ferencet, az ríj főpolgármestert. Az ün­nepi közgyűlésen Sipőcz Jenő polgármester fog elnökölni. — Molnár C. Pál kapta a Ferenc József festészeti díjat. A napokban járt lé a Ferenc József jubileumi alapítvány festészeti dijára hirdetett pályázat, amelyre 19 kérvény érkezett be. Basilides Barna, Basilides Sándor, biai Föglein István, Csóka Ist­ván, Förstner Dénes, Gál János, Heintz Henrik, Hollós Endre, Kelemen Emil, Kemény László, Klie Zoltán, Kristófi (Krisztiös) Árpád, Molnár C. Pál, Molnár Géza, Pajzs-Goebel Jenő, Patkó Károly, Pohárnok Zoltán, Rudnay Miklós, Szemerey Zoltán voltak a pályázók. A zsűri a 2000 pengős jubileumi díjat Molnár C. Pálnak Ítélte és dicséretben része­sítette Gál Jánost, Heintz Henriket, meg Palkó Károlyt. — A városházi sajtó üdvözölte az új főpol­gármestert. Főpolgármesterré történt kineve­zése alkalmából a városházi újságírók szindi­kátusa hétfőn délben testületileg tisztelgett Borvendég Ferenc főpolgármesternél, akit a szindikátus nevében Kelemen Géza kollégánk üdvözölt. Borvendég főpolgármester rendkívül szívélyesen fogadta az újságírókat és hangsú­lyozta a harmomikus együttműködés szüksé­gességét, mert csak. ez vezethet üdvös eredmé­nyekre nehéz feladata teljesítésében. — A BSzKRT önképzőkörének kiállítása. Szerdán délelőtt ünnepélyes keretek között nyílt meg a BSzKRt önképzőkörének képzőművészeti, foto- és kézügyességi kiállítása az akácfa-utcai székház dísz­termében. Márkus Jenő dr. vezérigazgatóhelyettes, az önképzőkör elnöke köszöntötte a kiállítókat és a közönséget. Folkusházy Lajos vezérigazgató ez­után megnyitotta a kiállítást, majd vitéz Mándoky Sándor nyug. tábori főesperes a TESz képviseleté­ben köszöntötte az önképzőkört, a kiállítás megren­dezése alkalmából. A kiállítás méltó dokumentá­lása annak az eredményes kulturális munkának, amelyet a BSzKRt már évek óta folytat alkalma- zottainak továbbképzése terén. Márkus Jenő dr. megértő és a művészetek iránti szeretete, valamint Horváth Zoltán dr. főtitkár, az önképzőkör alelnö­kinek lelkesedése hívta életre az önképzőkör kép­zőművészeti iskoláját. A kiállítás is elsősorban en­nek az iskolának a bemutatkozása és a kiállított kitűnő anyag azt bizonyítja, hogy az iskola tanára, Tihanyi János Lajos festőművész eredményes mun­kát végzett. — A hadirokkantak alkalmazása. Sipőcz Jenő polgármester hirdetményt bocsátott ki, amelyben a hadirokkanttörvényre és annak végrehajtási utasí­tására való hivatkozással felhívja az ipari és ke­reskedelmi vállalatokat,, hogy hadirokkantakat al­kalmazzanak. A törvény szerint ugyanis a legalább 20 munkást állandóan foglalkoztató üzemek és vál­lalatok, beleértve a közintézményeket is, továbbá a legalább 10 alkalmazottat foglalkoztató osztálysors- jegy-főárusítók, végül az állami támogatásban ré­szesülő és legalább 20 alkalmazottat foglalkoztató kereskedelmi vállalatok mindaddig, amíg alkalmas jelentkező van, az új felvételeknél az újonnan fel­vett alkalmazottaknak és munkásoknak 10 százalé­káig hadirokkantukat, hadiözvegyeket, illetve hadi- árvákat kötelesek alkalmazni. Az új alkalmazási helyek betöltésénél külön-külön kell számítani a tisztviselőket, az altiszteket, a szakmunkásokat és minden alkalmazási helyre kell 10 százalék erejéig hadirokkantukat felvenni. — Szegényház lesz Nemes Antal püspöki palotá­jából. Nemes Antal c. püspök értesítette a fővárost, hogy a várbeli Fortuna ucca 15. sz. kétemeletes bérpalotáját alapítványként a fővárosnak hagyo­mányozta azzal, hogy a palotát a főváros szegény­házzá alakíttassa át és ott elsősorban budai római katolikus szegényeket, ilyenek hiányában más sze­gényeket helyezzen el ápolásra. Az alapítvány ke­zelésével bizottságot híztak meg. Az épület vala- mikor gróf Zichy Vladimir tulajdona volt. A fővá­ros rövidesen intézkedik, hogy az alapító intenciói­nak megfelelően, a,z épület szeyetetbázzá rendez- t essék be. — Menetdíjkedvezmények, olcsó utazások. A ma­gyar királyi Államvasutak Igazgatósága mindenkit érdeklő, nagyon hasznos füzetet adott ki az ország területén élvezhető menet díjkedvezmény ékről és az olcsó utazások módjairól, A kitűnően összeállított füzet tartalmazza a sokféle balatoni kedvezményt, a Becsből Budapestre utazók, a eserevonatok, a cserké­szek, a hadirokkantuk kedvezményeit, a fiirdőszezóni, a hétvégi, a körutazási, a vásári kedvezményeket, a 'filléres gyorsvonatok, a kultúr-különvonatok, a ki­állítások és vásárok, a tannlók és turisták, a társas- utazások kedvezni ényf el tételeit, a különböző alkalmi menetkedvezményeket. (Mindenki könnyen megtalál­hatja ebben az ügyes kis füzetben a kívánt adató kát, mert világos, tiszta a beosztása és tipográfiai, nyomdai szempontból is ügyeltek rá, hogy könnye­dén és gyorsan áttekinthető legyen. — Bogsch Aladár kormányfőtanácsos. Bogsch Aladár dr. MÁV. igazgatóhelyettest, akit a leg­utóbbi hetekben a kereskedelmi minisztériumba ren­deltek be szolgálattételre, kormány főtanácsossá nevezték ki. Bogsch Aladár az utóbbi évtizedben a MÁV. elnöki osztályában tett szolgálatot. Hosszú évek során át szerkesztője volt a MÁV. hivatalos lapjának. Bogsch nevéhez fűződik a MÁV. idegen­forgalmi szolgálatának megszervezése. A miniszté­riumban is az idegenforgalom ügyeinek vezetésére rendelték be. Kormányfőtanácsosi kinevezése osz­tatlan örömet kelt a társadalom széles rétegedben. — Szeptember 29—október 8: Nemzeti Munkahét. A Nemzeti Munkahét munkaterve elkészült s meg­indultak az érdekképviseletekkel való tárgyalások, amelyek a jelek szerint a tavalyinál is szélesebb alapokon biztosítják a nemzeti propaganda sikerét. Az ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági és kulturális propaganda egészen újszerű keretei bontakoznak ki a szeptember 29 és október 8-ika között megren­dezett Nemzeti Munkahét előkészületeiben. A keres­kedelmi miniszter a Nemzeti Munkahét tartamára máris félárú vasúti kedvezményt engedélyezett, amely lehetővé teszi a vidéki tömegek részvételét. Ezúttal a külföld érdeklődésének felkeltésére szin­tén nagyobbszabású propaganda indul meg, hogy tervszerűen kiépítse a Nemzeti Munkahét idegen- forgalmi jelentőségét is. A Munkahétre vonatkozó­lag a rendezőség bárkinek szívesen szolgál felvilá­gosítással a TESz székházában (Fáik Miksa utca 1.) — Bajor Mátyás ünneplés«. Az Újságkiadó Tiszt­viselők Egyesületének igazgatósága melegen ünne­pelte Pajor Mátyás őstagját, ki egyesületi tagságá­nak 35-ik, újságírói működésének 40-ik évét töl­tötte be, mely idő alatt az ujságkiadás terén sike­res és maradandó munkát végzett. A Friss Újság alapítása az ő nevéhez fűződik, az Egyetértés és Világ lapok igazgatója volt, a Hétfői Lapok és Vállalkozás című hetilapoknak hosszú éveken át volt szerkesztőbe és kiadója. A tisztes ünnepeltet, aki a sajtóban nagy szeretetnek és népszerűség­nek örvend és aki egyidőben lapunknak Is becsült munkatársa volt — Sümegi Vilmos elnök köszön­tötte fel. 25 méterrel meghosszabbítják az Erzsébet-téri kioszk terraszát. Az Erzsébet-téri kioszkot a Budapesti Központi Általános Tejcsarnok bérli, amely most beadvánnyal fordult a fővároshoz és engedélyt kért arra, hogy a kioszk jobb­oldali terraszát 25 méter bosszúságban és 2.60 méter széles­ségben meghosszabbíthassa. Az illetékes ügyosztályok javas­lata alapján a polgármester az engedélyt megadta, de ki­kötötte, hogy amennyiben a főváros a megnagyobbított terrasz lebontását szükségesnek tartja, úgy a tejcsarnok a felhívástól számított 14 napon belül, azt ninden kártérítési igény nélkül eltávolitani köteles. Weisz Fülöp kályháüzem Budapest, Vili, Gólya ucca 13. Tel.: 46-0-36 Készít fürdőkályhákat vörösrézből. Mindennemű vöröerézmunkát és cinezést vállal. KÖZGAZDASÁG — VÁLLALKOZÁS Megszünteti a versenytárgyalási visszaéléseiét az új Közszállítási szabályzat A fővárosnak át Kell dolgoznia a vállalati feltételeket az új Közszállítási szabályrendelet alapján A jövő hónapban lép életbe az új közszállítási szabályzat, melyet a Független Budapest még terve­zet formájában ismertetett. Az új közszállítási sza­bályzattervezettel szemben a főváros is kifejtette észrevételeit, melyeket bizonyos mértékben a keres­kedelmi miniszter honorált is. A vállalkozók nagy várakozással tekintenek az új szabályzat életbélépése elé, mert remélik, hogy az új rendszer megszünteti azokat a sérelmeket, melyek eddig fennállottak és súlyos kárára voltak a gazdasági életnek éppúgy, mint a közhatóságoknak. Az új szabályzat tényleg sok változást tartalmaz az eddigi állapotokkal szemben. A kisiparosoknak, szövetkezeteknek és vité­zeknek jelentős kedvezményeket engedélyez, megszünteti azt a sokat- támadott rendszert, hogy a közmunkákat, a közszállításokat a legolcsóbb aján­lattevőnek kell kiadni. Ez a rendszer súlyos haja volt a versenytárgyalásoknak, mert alkalmat adott a piszkos konkurreneiára és lelkiismeretlen vállalkozásokra, amellett a közhatóságok szempontjából is lehetetlen állapotokat teremtett, mert az elfogadott legolcsóbb árak mellett a vállalkozó vagy egészen silány mun­kát produkált vagy a munka közepén leállt és látva irreális ajánlata nyomán támadt veszteségeit, ki­vontát a munkából, Az új közszállítási szabályzat ezt megszünteti és a külföldön is jól bevált középarányos ajánlati rendszert vezeti he a pályázatok eldöntésénél. így a vállalkozók is tudnak reálisan kalkulálni és a közhatóság is biztosítva van, hogy jó munkát, kap. Nagy súlyt vet az új szabályzat a munka­bérek ellenőrzésére és ezért ajánlatukban a vállalkozóknak az állatuk fizetett munkabérekéi is fel kell majd tüntetni. A közszállítási szabályzat nyomán, amely az ál­lami intézményekre is érvényes, a belügyminiszter egyidejűleg kiadja a közszállítási szabályrendeletet is, melynek hatálya a törvényhatóságokra, és így Budapestre is kiterjed A főváros tehál szintén az új közszállítási szabályrendelet utasításai alapján fogja át­dolgozni vállalati feltételeit. Nagy előnynek mondják az új szabályrendeletnek azt az intézkedését is, mely a szabványok szerinti építő­anyagok használat ál hja elő. Ez részben jelentősen olcsóbbá teszi majd az építkezést, részben az aján­latok könnyebb összehasonlítására ad alkalmat. A kereskedelmi miniszter egyébként a közszük- ségbdek szállításával kapcsolatban leiratot intézett a fővároshoz és rámutat arra, hogy a közhatóságok az utóbbi ülőben a beszerzések elbírálása körül sza­bálytalanul járlak el. Az egyöntetű eljárás biztosi tása érdekében a. kereskedelmi miniszter utasította a hatóságokat, hogy a jövőben a vasúton szállítandó kőanyagok vorsenytárgyalásait olyan feltétellel ír­ják ki, hogy az egységárak a feladó állomásra adas­sanak meg, a rendeltetési állomásig, terhelő fuvar­díjak pedig külön legyenek feltüntetve. A Győri Textilművek R. T. június 6-án tartja ezévi rendes közgyűlését. A vállalat kitűnő mérleget produkált. Drucker Géza elnök-vezérigazgató érdeme, hogy a gyár foglalkoztatottsága igen kielégítő volt és így emelkedő munkásléiszáyiot tudnak foglalkoz­tatni, A tiszta nyereség 108.821 pengő, szemben az előző évi 103.341 pengővel. 373.610 pengőt fordít a vállalat adókra, illetékekre és általános költségedre A tartalékalapot lO.üOÜ pengővel, az értékcsökkenési tartalékot 265.000 pengővel dotálták. Tekintélyes ösz- szeget fordítottak a beruházásokra, melyeket a folyó évben is folytatnak. A »Nagybátony-Újlaki« Egyesült Iparművek Rt. igaz­gatóság,a megállapította az 1933. évre vonatkozó zárószám­adásokat, amelyék az értékcsökkenési tartalékalap megfelelő dotálása után 262.472.31 pengő tiszta nyereséget eredmé­nyeztek és! az 1934 június 14-ére összehívandó közgyűlés elé azt a javaslatot terjeszti, hogy a múlt esztendőre osztalék óimén részvényenként 5%, vagyis 75 fillér (a múlt évben 1 P) fizettetik ki. A »Szikra« Magyar Gyujtógyárak Rt. igazgatósága a tár­saság ezévi rendes közgyűlését folyó évi június 13-ára hívta egvbe. A mérleg 323.276.35 P tiszta nyereséggel zárult, mely összegből az »A sorozatú részvények után 10.— P (az előző évben 12.— P) osztalék kerül kifizetésre. Ugyan­aznap tartja rendes közgyűlését a Magyar Általános Clyufa- ipari Rt. is. E társaság tiszta nyeresége 108.884.63 P, mely- bői részvényenként 9.— P (tavaly 10.— P) osztalék fizettetik. A Magyar Telefonautomata R. T. június 15-én tartja közgyűlését. Az idei üzletévben a vállalat 51.000 pengő nyereséget mutat ki. A Magyar Kereskedelmi Hitelbank — Sc.iopper J. G. Részvénytársaság igazgatósága a közgyűlésnek javasolni fogja, hogy az 1933. évi 27.861.52 pengő tiszta nyereség uj számlára vitessék át. ___________ A kiadásért felel: B. YIRÁGH GÉZA- Szerkesztő: LIPPAY GYULA dr. Főnumkatárs: YIRÁGH ISTVÁN. A* Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat nyomása Nyomdaigazgató: Wózner I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom