Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1934-06-13 / 24. szám
HUSZONKILENCEDIK évfolya 934 június 13 24. szám Független Budapest VÁROSPOLITIKAI, POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP Megjelenik minden szerdán Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt: egész évre P 24.—, fél évre P 12.— Egyes szám ára 50 fillér. Kapható minden IBUSz pavillonban FELELŐS SZERKESZTŐ B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, V., BÁTHORY UCCA 3 Telefon: 19-9-80 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 A szövetkezeteket már szanálták A szomorú termésjelentések nemcsak a vidéki gazda homlokára gyűjtenek borús redőket, hanem a pesti kereskedő, iparos és munkás homlokára is. Magyarország élete és halála a terméstől függ és a városi iparűző lakosságnak époly keserves az élete, ha Isten áldása elmarad a mezőkön, mint a gazdáé, akit legfeljebb csak annyiban érint erősebben a csapás, hogy közvetlenül éri, míg a pesti embert közvetve. Tehát csak időbeli a különbség a kettő közt. A lisztforgalmiadót a városi ember fizeti. Tíz fillérrel drágul meg a kenyér kilója a lisztforgalmi- adó miatt, tehát ha a gazda bajba jut, akkor a városok lakossága fizet helyette az államnak. Minthogy az agrár vidéken rossz a termés, az állam minden terhét a városok fogják viselni. Márpedig a városi lakosság iparosokból, kereskedőkből, értelmi foglalkozásúnkból és munkásokból tevődik össze, vagyis fogyasztókból. Örök tétel: ha bajba jutott a termelő, sír a fogyasztó. Azért mondtuk el mindezt, mert a kormány újabb 11.6 milliót szavaztatott meg a parlamenttel a szövetkezetek támogatására. A szövetkezetek rosz- szul gazdálkodnak, fölöslegesek és károsak. Nem töl tik be azt a hivatást, ami feladatuk lenne, önmagu. kért vannak, nem folynak be az árak szabályozásává azzal, hogy a termelőtől közvetieutil juttatnak el a terményeket a fogyasztóhoz, ilymódon is segítvén termelőket és fogyasztókat egyaránt. Minthogy azonban már megvannak és rengeteg pénzbe kerültek — ennélfogva nem lehet őket pusztulni hagyni. A tizenegymillió, amit most szavaznak meg nekik, már rég el van költve, elgazdálkodták, tehát fizet a városi lakosság. Az a városi lakosság, amelynek ellenségei a szövetkezetek, amelynek nemcsak hogy haszna nincs belőlük, hanem amelyet egyenesen létalapjában támadnak. Naggon szép eszme a szövet kezeti gondolat — papíron, teóriában, a gyakorlatban azonban és Magyarországon nagyon csúnya.. A városi lakosság ipart űz. Kereskedik. Nyer és veszít, az utóbbi években csak veszít és sohasem nyer. Pusztul és haldoklik, a legszörnyűbb élethalálharcot folytatja a létért. Ebben a harcban szó mos jelszót dobtak a tömegek közé, köztük azt a hazugságot is, amely a fővárost legközelebbről érdekli: hogy a közüzemek az okai a kereskedelem és ipái- pusztulásának. Releoltották a tömegekbe azt a hitet, hogy a kereskedelemnek és iparnak egyetlen ellensége, a köziizém. Holott nagyon jól tudjuk, hogy a megszüntetett üzemek nyomán nincs egyetlen ember sem, egyetlen kiskereskedő vagy kisiparos, akinek jobban menne dolga. Ellenkezőleg: azóta is , egyre lokozódott a romlás és pusztulás, azóta is ezer meg ezer kisiparos és kereskedő hullott el a kilátástalan küzdelemben. Pedig a közüzemek nem veszteséges üzletek, nem kérnek a polgárságtól milliókat veszteségeik fedezésére, eltartják magukat és szolgálják a főváros anyagi boldogulását is. Becsületesen sáfárkodnak, feladatukat százszázalékosan teljesítik. A szövetkezetek azonban kérnek. Kértek a múltban is és kérnek most is. Sőt ennél is jobb dolguk van: még csak kérniük sem kell. Egyik napon beterjeszti a kormány a törvényjavaslatot és mire föleszmélünk, másnap már törvény lett belőle és a polgárság vérén élő szövetkezetek megkapják a milliókat azoktól, akik ellen létrehívták őket, az iparűző és kereskedő városi lakosságtól, a fogyasztótól, aki nemcsak az állam és a főváros terhét visedi egy maga, hanem a szövetkezetekét is. Amikor nem jut semmire sem, amikor az állam a fővárosra hárít minden terhet, amikor a kórházi betegek ápolási költ ségét nem fizeti meg, a főváros népe fizu :t a beteg szövetkezete ■kért, gavallévosan, jajszó m" dkiil. Erre telik: most 11.6 millió, jövőre, vagy csak esetleg 2 —3 év múlva még több is. Szánálni kel 1? No hát sz análjunk. így i s lehet szanálni, persze néin a fővárosnál. Borvendé g főpolgármester aki re a főváros szanálósápak szörnyű gondja jutott feladatul, azt se tudja, hol kezdje. Retteg mindenki az eljövendő nagy operációtól és maga a szanáló főpolgármester is fél rei t en tő fel élességétől. A szövelkezeteket Iám milyen könnyen elintézték. Nem venne talán példát erről a kormány, amikor most a fővárost kell szanálni?.. . Borvendég főpolgármester kijelenti a Független Budapestnek, hogy szoros együttműködésre a 17-esbizottsággal, amelyet pénteken választ meg a fővár Kik lesznek a 17-es bizottság tagjai? — Újjáalakítják a szak- bizottságokat — Július 1-én kezdődik a nyári szünet Ma szerdán délben újabb párt közi konferencia lesz Borvendég Ferenö főpolgármesteri beiktatása általános érdeklődés mellett zajlott le. Ünnepélyes külsőségek emelték a beiktatás fényét és jelentőségét, bár a székesfőváros autonómiáját képviselő városházi pártok részéről lehetetlenség volt bizonyos tartózkodó magatartást föl nem fedezni. Ez a kissé hűvös hangulat azonban fölengedett a programbeszéd, kétségkívül nagyfontosságú megállapításainak a hatása alatt. Borvendég Ferenc főpolgármester bemutatkozó beszédének az őszinteség volt a legkiemelkedőbb tulajdonsága. Keresetlen szavakkal és nyílt egyszerűséggel sorolta föl Borvendég főpolgármester azokat a pénzügyi és üzemi problémákat, amelyeknek a megoldása a legrövidebb időn belül napirendre kerül. Nem ígért gyors és nagy eredményeket, de ígérte azt, hogy becsületes munkával, leik:-' meretes, felelősségét át- érző komolysággal törekszik kitűzött céljainak, a fővárosi pénzügyi helyzet szanálásának az elérésére. Általános megelégedéssel találkozott Borvendég főpolgármester bemutatkozó beszédének az a része, amelyben bejelentette, hogy az autonómiával való harmonikus együttműködésre törekszik. Borvendég főpolgármester nemcsak ígéretet tett az autonómia jogainak tiszteletbentartására, hanem már rövid főpolgármesterségének az ideje alatt is bizonyítékokkal szolgált abban a tekintetben, hogy ezt az ígéretet valóra is fogja váltani. Emellett bizonyít ugyanis Borvendég főpolgármesternek az a döntése, amely szerint a megüresedett alpolgármesteri állást nem behelyettesítés útján tölti be, hanem máris intézkedett a pályázatnak a kiírása iránt. Nemcsak a Borvendég főpolgármesterré történt kinevezése folytán megüresedett alpolgármesteri állásra írták ki a pályázatot, hanem arra a négy tanácsnoki, öt főjegyzői és több kisebb állásra is, amelyeket még Huszár Aladár főpolgármester töltött be behelyettesítés útján. Borvendég főpolgármesternek ez az elhatározása, amely szabad utat enged a legfőbb tisztviselői állások betöltésénél a székesfővárosi autonómia akaratának az érvényesüléséhez, döntő bizonyítélamellett, hogy Borvendég főpolgármester komolyan veszi azt az ígéretét, amelyet az autonómiával való harmonikus együttműködésre vonatkozóan tett. A megüresedett alpolgármesteri állásra, valamint az ezidőszerint behelyettesítés lítján elfoglalt tanácsnoki, főjegyzői és egyéb állásokra már ki is írták a pályázatot, amely június 22-én jár le. A meghirdetett állásokat a június 27-iki közgyűlésen tölti be a főváros törvényhatósági bizottsága. Eszerint a nyári szünet előtt, amely július 1-én kezdődik azzal, hogy Borvendég Ferenc főpolgármester nyári szabadságra megy, még két közgyűlés lesz. Az egyik közgyűlés ma, szerdán délután 5 órakor kezdődik és napirendjén a 17-es bizottság megválasztása, valamint a szakbizottságok újjáalakítása szerepel. Az újjáalakítást főként az új fővárosi törvénynek az a rendelkezése tette szükségessé, amely szerint a szakbizottságok a jövőben nyilvánosan fognak tárgyalni. A bizottsági üléseknek a jelentősége ezzel lényegesen emelkedik, ami arra készteti a pártokat, hogy az időközben beállott különböző változásokra való tekintettel egyes tagjaikat kicseréljék. Különösen a pénzügyi szakbizottságnak lesz a jövőben nagy jelentősége. A pénzügyi szakbizottság valósággal átveszi az új fővárosi törvényben megszüntetett törvényhatósági tanácsnak a szerepét. Főként ebben a bizottságban lesznek nagy változások, amennyiben az összes pártok vezetőembereiket fogják a pénzügyi szakbizottságba delegálni. Az autonómia akaratát az új főpolgármester mellett a 17-es tanácsadó szervnek a véleménye fogja esetről- esetre kifejezésre juttatni. Éppen ezért érthető az a főként a kulisszák mögött folyó nagj^ harc, amely a többségi pártok körében a 17-es bizottsági tagság elnyerését megelőzte. I)e nagy küzdelem folyt a pár< tok között abban a tekintetben is, hogy az egyes pártok hány tagsági helyhez jussanak, a 17-es bi- I zottságban. Az ellenzék arra az álláspontra helyezkedett, bogy a 17 tagsági hely közül hetet a polgári ellenzéknek és a szociáldemokratáknak kell adni, a fennmaradó tíz helyet pedig a kereszténypárt és a kormány városházi pártjai között- kell elosztani. Még így is biztosítva van a kormány városházi pártjának és a Keresztény Községi Pártnak együttes ; többsége. Mivel a pártok maguk között nem tudtak megállapodni, Borvendég Ferenc főpolgármester hétfőn déli egy órára pártközi konferenciát hívott össze. Payr Hugó nyilatkozik Borvendég főpolgármester ségéről A városházi pártok vezetői — amint ez a Független, Budapest legutóbbi számában közölt nyilatkozatokból megállapítható — általában a jóindulatú várakozás álláspontjára helyezkednek Borvendég Ferenccel, az új főpolgármesterrel szemben, Abban a hangulatváltozásban, amely ezen a téren a legutóbbi időben megmutatkozott, lényeges szerepe voll Payr Hugónak, a városházi kormánypárt vezető tagjának, aki. már a 15 millió pengős tartalék körül támadt kavarodásban is százszázalékos erővel állott Borvendég Ferenc mellé, Payr Hugó, akivel Borvendég Ferencnek főpolgármesterré történt kinevezéséről és a szanálási művelet megindításáról beszélgetést folytattunk, a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: — Kezdettől fogva az volt a véleményein, hogy a főváros pénzügyi helyzetének szanálására más, mint Borvendég Ferenc, nem kaphat megbízást. Az más kérdés, hogy ezt a szanálási műveletet maga az autonómia, nem hajthatta volna-e végre. A városházi pártok egyértelműen arra az álláspontra helyezkedtek, hogy nincs szükség semmiféle szanálásra, mert a pénzügyi nehézségeket az autonómia, szervei is kiküszöbölhetik. De ha már a kormány ragaszkodott az új fővárosi törvénynek a megalkotásához és a szanálási művelet végrehajtásához, akkor egyedül Borvendég Ferenc vállalkozhatott erre a rendkívül nehéz feladatra, a székesfővárosi autonómia pedig csak örülhet annak, hogy a kormány erre a korlátlan hatalommal felruházott pozícióra Borvendég Ferencet nevezte ki. Kn bízom Borvendég Ferenc képességeiben és éppen ezért az a véleményem, hogy a szanálás
