Független Budapest, 1933 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1933-05-03 / 18. szám

Budapest, 1933 május 3. Független Budapest Az állam sem fizet a fővárosnak — a főváros sem fizet az államnak Újabb bérleti pereskedés állam és főváros között A főváros a • Bethlen-udvar építése alkalmával az országos lakásépítési korma,nybiztossá.g számára bér­fizetés melleit, használatra tengődet! több árok- ueeai telket. A kincstár azonban az esedékes béreket sohasem fizette meg, úgyhogy a főváros követelése többezer pengőre rúg. A főváros a bérnemfizetés miatt a telekbérletet az államnak felmondta. Az ér­vényesség kimondása iránti per folyamán a kincstár képviselője azzal védekezett, hogy a felmondásnak; helye már csak azért sincs, mert a főváros a Balkdn- és a Bihari úti állami kislakdsos telep használata után szintén nem fizet bért. A kislaké sós telep területét annakidején a fővá­ros GO évre engedte ét a kincstárnak szükséglakások építésére, és felajánlotta, hogy minden szoba után heti 3 korona bért fizet az államnak. 1923-ig1 a fővá­ros pontosan teljesítette is ezt a vállalt fizetési köte­lezettségét, azon túl azonban azért tagadta meg a fizetést, mert a telepen olyan beruházásokat és javításo­kat hajtott végre, amelyek az államkincs­tárt terhelték volna. A főváros már akkor kérte a bér elengedését, azzal, hogy ellenkező esetben a telepet visszaadja az állam kezelésébe. A belügyminiszter tavaly határozott ebben az ügyben és hajlandó is volt a hátralékos bérek elen- {fedésére, azzal a feltétellé1], hogy ugyanakkor a fő­város is elengedi az államnak az Árok: uocai telkek után esedékes béreket és mindaddig* díjtalanul a. kincstár használatára adja, amíg* azokra a, Tabán szabályoz "sa céljából szükség nem lesz. A kölcsönös bérelengedéshez most a polgármester a törvényható­sági tanács hozzájárulását kérte ki, egyben a Balkán- és Bihari út sarkán levő kislakdsos telepet is vissza­adja az állam kezelésébe. A fővárosnak már nem érdeke, hogy az ál­lami lakótelepet a maga kezelésében tartsa és azért bért fizessen, mert jelenleg sokkal olcsóbban tud a hajléktalanok elhelyezésére magáiiibérházakban lakásokat bérelni. Munkácsu Gyula cég magyar kir. szab. takarék- tűzhely, kályha, kémény- toldó és lakatosárugyár Budapest, VII, Rózsa u. 39 Mintaraktár: VII, Izabella tér 3 Telefon: J. 31-2-80 és 35-9-16 CLARIDGE“ Éttermek — Söröző — Tánc Bridge szalon — Kávézó Budapest, I-, Böszörményi út 28 Telefon! 51-0-64 Székesfővárosi Pavillon | | Weingruber I megnyílt! Naponta katonazene, J vasár és ünnepnap reggel is. ftUPAPEST-IV-<5ERL<ter-H-5-H/(R&Ly-nT Krisch fekete János tetőfedő mester Budapest, I., Karolina út 16 Telelőn: 69-5-59 _________ Je gyezze meg ön is, Hogy az A világon legjobb! Hashajtó . víz, Becsey, Friedrich, Pfeiffer nyilatkoznak a Független Budapestnek a Talbot-probléma megoldásáról A kormánypárt sem égj séges a Talbot-kérdésben — Kozma helyesli, Becsey ellenzi a eentrále átvételét — Pieiifer Ignác két évi bérbevételt javasol — opcióval Friedrich szerint semmi szükség nincs a bánhidai centráléra Sipőcz polgármester két héten belül előterjesztést tesz a Talbot-centrálénak örökbérletként való átvételére A Talbot-aentrálé és a főváros viszonyának vég­leges rendezése érdekében megindított tárgyalások előrehaladott stádiumban vannak, Ezeken a tárgyalá­sokon mindenekelőtt az önköltségi árat állapították meg és összehasonlításokat tettek a kelenföldi és bán­hidai termelés között. Háromféle megoldás lehetséges: 1. újabb áramvásárlási szerződés megkötése, 2. bér­bevétel, 3. teljes átvétel. A kereskedelmi minisztérium —- mint a Független Budapest legutóbbi számában megállapítottuk — az áramvásárlási megoldás mellett foglal állás fc és azt követeli a főváros vezetőitől, hogy a közösen meg­állapított önköltségi ár figyelembevétele mellett hosz- szabb időre szóló szerződést kössenek. A főváros ve­zetői ezzel szemben arra az álláspontra helyezked­nek, hogy nem hajlandók beérni az áramvásárlónak a szerepével, hanem azt követelik, hogy •— ha áramot mindenképen vásárolni kell a. fővárosnak a centrá- létól, — akkor menjen át a bánhidai erőműtelep a főváros tulajdonába éspedig a cent rád ét terhelő köl­csönök még hátralévő annuitásainak a vállalása elle­nében. Ezek után felmerül a kérdés: milyen álláspontra helyezkedik a Talbot-probléma megoldását illetően a törvényhatósági bizottság közgyűlése, amely egye­dül hivatott arra, hogy a döntő szót kimondja. Borvendég Ferenc alpolgármester, aki az előterjesztést'készíti, azt a felfogást vallja, hogy a fővárosnak egyáltalán nincsen szüksége bán­hidai áramra, mert a kelenföldi telep termelése elegendő. A főváros tehát nem hajlandó áramvásárlási szerző­dést kötni, akceptálja azonban a kormánynak azt az álláspontját, hogy általános nemzeti érdekből ren­dezni kell a Talbot-centrálé és a főváros viszonyát éspedig úgy, hogy a centráléba fektetett értékek ne menjenek veszendőbe. Ez azt jelenti, hogy a főváros hajlandónak mutatkozik támogatást nyújtani a cent- rúlé üzemben tartásának biztosítására. Ez a támoga­tás azonban nem lehet áramvásárlás, hanem a cent­rale átvétele. A kereskedelmi minisztérium Borvendég Ferenc alpolgármesternek ezzel az érvelésével szemben is fen- tártotta azt a kívánságát, hogy a főváros továbbra is áramvásárló legyen, mire- maga Gömbös Gyula mi­niszterelnök is szükségesnek tartotta, hogy a főváros álláspontjának az elfogadására bírja, a kereskedelmi minisztérium illetékes tényezőit. Gömbös Gyula in­tervenciójának az a magyarázata, hogy úgy Kozma Jenő, mint Wolff Károly egy­értelműen az átvétel mellett hadakoznak, sőt kijelentették, hogy nem hajlandó segédkezet nyúj­tani az áramvásárlási szerződés •meghosszabbításához. A helyzetet megvilágítja Becsey Antal, a városházi kormánypárt legkitűnőbb közgazdasági szakértőjének a nyilatkozata, amelyet a Független Budapest munkatársa előtt tett a következőkben: — Tudomásom szerint több­féle megoldási tervezet készült. Lehet szó új áramvásárlási szerződés megkötéséről, de bér­bevételről, esetleg — későbbi időpontban — átvételről is. Ne­kem az a véleményem, hogy az átvétel nem volna idő­szerű, mert bizonytalan terheket kellene a főváros közönségnek vállalnia. A Talbot- centrálét különféle idegen valutában fikszírozott kölcsönök terhelik, amik kü- Becsey Antal lön komplikációkat okozhat­nak. De egyébként is a Talbot- centrálé a Dunántúl elektrifikálásának lenne a gócpontja,, amely rendeltetés megjelöli a fej­lődés irányát. Már ebből is az következik, hogy a Talbot-centrálé kiesik a főváros érdek­szférájából. Nem mondhatok egyebet: továbbra is az áram- vásárlási megoldás mellett foglalok állást. Lehet szó bérbevételről is, az átvétel gondolatát azonban — legalább is egyelőre — nem tartom szerencsésnek. Becsey Antal nyilatkozatából megállapítható, hogy a kormánypárt sem egységes a, Talbot-probléma megítélésében. Kozma Jenő ugyanis, mint a Függet­len Budapest egyik légii tóbi számában kijelentette, az átvétel mellett foglal állást. Pfeiffer Ignác és Friedrich István nyilatkozata A Talbot-probléma megoldásáról az ellenzéki pár­tok vezetőit is megkérdeztük. A Nemzeti Szabadelvű Párt felfogását Pfeiffer Ignác, műegyetemi tanár, az. elektromos-kérdések európai hírű -szakértője, a következőkben fejtette ki a Füg­getlen Budapest munkatársa előtt: — A Talbot-centrálénak tu­lajdonjogba, való átvételét ezidő- szerint egyáltalán nem helyes­lem, mert olyan terhek, szakad­nának a, főváros közönségének, a nyakába, amelyek elviselésére a mai súlyos gazdasági viszonyok között — megítélésem szerint ^— nem képes. Az átvétellel elér­nénk ugyan azt a célt, hogy az áramot olcsóbban kapnánk, mint Pfeiffer Tgnáo vásárlási szerződés alapján, kérdéses azonban, hogy a centrálé tel jes erővel való megindítása nem okozna-e fedezhetetlen költségeket és nem okoz­na-e kiküszöbölhetetlen zavarokat. Én továbbra is azon az állásponton vagyok, amit a főváros törvényhatósági bizottságának rendkívüli közgyűlésén juttattam kifejezésre, amidőn azt javasoltam, hogy a főváros két évre vegye bérbe a Talbot- centrálót, — természetesen opció mellett. Ezalatt a két esztendő alatt kialakul majd a helyzet és megnyugtatóbb módon lehet majd véglegesen határozni. Friedrich István, a Keresztény Ellenzék vezére a következőket mon­dotta a Független Budapest munkatársának: — Felfogásom Borvendég al­polgármester legutóbbi közgyű­lési érvelése alapján alakult ki. Borvendég Ferenc alpolgármes­ter minden részletre kiterjedő előadása arról győzött meg, hogy a fővárosnak a Talbot-centrá- léra semmi szüksége nincsen. A kelenföldi telep kielégíti min­den szükségletünket, nem jutha­tok tehát, más következtetésre, mint arra, hogy —- ha már nem tudunk teljes szakítást elérni — maradjon meg a jelenlegi áramvásárlási kap­Friedricb István

Next

/
Oldalképek
Tartalom