Független Budapest, 1933 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1933-05-03 / 18. szám
Budapest, 1933 május 3. Független Budapest Az állam sem fizet a fővárosnak — a főváros sem fizet az államnak Újabb bérleti pereskedés állam és főváros között A főváros a • Bethlen-udvar építése alkalmával az országos lakásépítési korma,nybiztossá.g számára bérfizetés melleit, használatra tengődet! több árok- ueeai telket. A kincstár azonban az esedékes béreket sohasem fizette meg, úgyhogy a főváros követelése többezer pengőre rúg. A főváros a bérnemfizetés miatt a telekbérletet az államnak felmondta. Az érvényesség kimondása iránti per folyamán a kincstár képviselője azzal védekezett, hogy a felmondásnak; helye már csak azért sincs, mert a főváros a Balkdn- és a Bihari úti állami kislakdsos telep használata után szintén nem fizet bért. A kislaké sós telep területét annakidején a főváros GO évre engedte ét a kincstárnak szükséglakások építésére, és felajánlotta, hogy minden szoba után heti 3 korona bért fizet az államnak. 1923-ig1 a főváros pontosan teljesítette is ezt a vállalt fizetési kötelezettségét, azon túl azonban azért tagadta meg a fizetést, mert a telepen olyan beruházásokat és javításokat hajtott végre, amelyek az államkincstárt terhelték volna. A főváros már akkor kérte a bér elengedését, azzal, hogy ellenkező esetben a telepet visszaadja az állam kezelésébe. A belügyminiszter tavaly határozott ebben az ügyben és hajlandó is volt a hátralékos bérek elen- {fedésére, azzal a feltétellé1], hogy ugyanakkor a főváros is elengedi az államnak az Árok: uocai telkek után esedékes béreket és mindaddig* díjtalanul a. kincstár használatára adja, amíg* azokra a, Tabán szabályoz "sa céljából szükség nem lesz. A kölcsönös bérelengedéshez most a polgármester a törvényhatósági tanács hozzájárulását kérte ki, egyben a Balkán- és Bihari út sarkán levő kislakdsos telepet is visszaadja az állam kezelésébe. A fővárosnak már nem érdeke, hogy az állami lakótelepet a maga kezelésében tartsa és azért bért fizessen, mert jelenleg sokkal olcsóbban tud a hajléktalanok elhelyezésére magáiiibérházakban lakásokat bérelni. Munkácsu Gyula cég magyar kir. szab. takarék- tűzhely, kályha, kémény- toldó és lakatosárugyár Budapest, VII, Rózsa u. 39 Mintaraktár: VII, Izabella tér 3 Telefon: J. 31-2-80 és 35-9-16 CLARIDGE“ Éttermek — Söröző — Tánc Bridge szalon — Kávézó Budapest, I-, Böszörményi út 28 Telefon! 51-0-64 Székesfővárosi Pavillon | | Weingruber I megnyílt! Naponta katonazene, J vasár és ünnepnap reggel is. ftUPAPEST-IV-<5ERL<ter-H-5-H/(R&Ly-nT Krisch fekete János tetőfedő mester Budapest, I., Karolina út 16 Telelőn: 69-5-59 _________ Je gyezze meg ön is, Hogy az A világon legjobb! Hashajtó . víz, Becsey, Friedrich, Pfeiffer nyilatkoznak a Független Budapestnek a Talbot-probléma megoldásáról A kormánypárt sem égj séges a Talbot-kérdésben — Kozma helyesli, Becsey ellenzi a eentrále átvételét — Pieiifer Ignác két évi bérbevételt javasol — opcióval Friedrich szerint semmi szükség nincs a bánhidai centráléra Sipőcz polgármester két héten belül előterjesztést tesz a Talbot-centrálénak örökbérletként való átvételére A Talbot-aentrálé és a főváros viszonyának végleges rendezése érdekében megindított tárgyalások előrehaladott stádiumban vannak, Ezeken a tárgyalásokon mindenekelőtt az önköltségi árat állapították meg és összehasonlításokat tettek a kelenföldi és bánhidai termelés között. Háromféle megoldás lehetséges: 1. újabb áramvásárlási szerződés megkötése, 2. bérbevétel, 3. teljes átvétel. A kereskedelmi minisztérium —- mint a Független Budapest legutóbbi számában megállapítottuk — az áramvásárlási megoldás mellett foglal állás fc és azt követeli a főváros vezetőitől, hogy a közösen megállapított önköltségi ár figyelembevétele mellett hosz- szabb időre szóló szerződést kössenek. A főváros vezetői ezzel szemben arra az álláspontra helyezkednek, hogy nem hajlandók beérni az áramvásárlónak a szerepével, hanem azt követelik, hogy •— ha áramot mindenképen vásárolni kell a. fővárosnak a centrá- létól, — akkor menjen át a bánhidai erőműtelep a főváros tulajdonába éspedig a cent rád ét terhelő kölcsönök még hátralévő annuitásainak a vállalása ellenében. Ezek után felmerül a kérdés: milyen álláspontra helyezkedik a Talbot-probléma megoldását illetően a törvényhatósági bizottság közgyűlése, amely egyedül hivatott arra, hogy a döntő szót kimondja. Borvendég Ferenc alpolgármester, aki az előterjesztést'készíti, azt a felfogást vallja, hogy a fővárosnak egyáltalán nincsen szüksége bánhidai áramra, mert a kelenföldi telep termelése elegendő. A főváros tehát nem hajlandó áramvásárlási szerződést kötni, akceptálja azonban a kormánynak azt az álláspontját, hogy általános nemzeti érdekből rendezni kell a Talbot-centrálé és a főváros viszonyát éspedig úgy, hogy a centráléba fektetett értékek ne menjenek veszendőbe. Ez azt jelenti, hogy a főváros hajlandónak mutatkozik támogatást nyújtani a cent- rúlé üzemben tartásának biztosítására. Ez a támogatás azonban nem lehet áramvásárlás, hanem a centrale átvétele. A kereskedelmi minisztérium Borvendég Ferenc alpolgármesternek ezzel az érvelésével szemben is fen- tártotta azt a kívánságát, hogy a főváros továbbra is áramvásárló legyen, mire- maga Gömbös Gyula miniszterelnök is szükségesnek tartotta, hogy a főváros álláspontjának az elfogadására bírja, a kereskedelmi minisztérium illetékes tényezőit. Gömbös Gyula intervenciójának az a magyarázata, hogy úgy Kozma Jenő, mint Wolff Károly egyértelműen az átvétel mellett hadakoznak, sőt kijelentették, hogy nem hajlandó segédkezet nyújtani az áramvásárlási szerződés •meghosszabbításához. A helyzetet megvilágítja Becsey Antal, a városházi kormánypárt legkitűnőbb közgazdasági szakértőjének a nyilatkozata, amelyet a Független Budapest munkatársa előtt tett a következőkben: — Tudomásom szerint többféle megoldási tervezet készült. Lehet szó új áramvásárlási szerződés megkötéséről, de bérbevételről, esetleg — későbbi időpontban — átvételről is. Nekem az a véleményem, hogy az átvétel nem volna időszerű, mert bizonytalan terheket kellene a főváros közönségnek vállalnia. A Talbot- centrálét különféle idegen valutában fikszírozott kölcsönök terhelik, amik kü- Becsey Antal lön komplikációkat okozhatnak. De egyébként is a Talbot- centrálé a Dunántúl elektrifikálásának lenne a gócpontja,, amely rendeltetés megjelöli a fejlődés irányát. Már ebből is az következik, hogy a Talbot-centrálé kiesik a főváros érdekszférájából. Nem mondhatok egyebet: továbbra is az áram- vásárlási megoldás mellett foglalok állást. Lehet szó bérbevételről is, az átvétel gondolatát azonban — legalább is egyelőre — nem tartom szerencsésnek. Becsey Antal nyilatkozatából megállapítható, hogy a kormánypárt sem egységes a, Talbot-probléma megítélésében. Kozma Jenő ugyanis, mint a Független Budapest egyik légii tóbi számában kijelentette, az átvétel mellett foglal állást. Pfeiffer Ignác és Friedrich István nyilatkozata A Talbot-probléma megoldásáról az ellenzéki pártok vezetőit is megkérdeztük. A Nemzeti Szabadelvű Párt felfogását Pfeiffer Ignác, műegyetemi tanár, az. elektromos-kérdések európai hírű -szakértője, a következőkben fejtette ki a Független Budapest munkatársa előtt: — A Talbot-centrálénak tulajdonjogba, való átvételét ezidő- szerint egyáltalán nem helyeslem, mert olyan terhek, szakadnának a, főváros közönségének, a nyakába, amelyek elviselésére a mai súlyos gazdasági viszonyok között — megítélésem szerint ^— nem képes. Az átvétellel elérnénk ugyan azt a célt, hogy az áramot olcsóbban kapnánk, mint Pfeiffer Tgnáo vásárlási szerződés alapján, kérdéses azonban, hogy a centrálé tel jes erővel való megindítása nem okozna-e fedezhetetlen költségeket és nem okozna-e kiküszöbölhetetlen zavarokat. Én továbbra is azon az állásponton vagyok, amit a főváros törvényhatósági bizottságának rendkívüli közgyűlésén juttattam kifejezésre, amidőn azt javasoltam, hogy a főváros két évre vegye bérbe a Talbot- centrálót, — természetesen opció mellett. Ezalatt a két esztendő alatt kialakul majd a helyzet és megnyugtatóbb módon lehet majd véglegesen határozni. Friedrich István, a Keresztény Ellenzék vezére a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: — Felfogásom Borvendég alpolgármester legutóbbi közgyűlési érvelése alapján alakult ki. Borvendég Ferenc alpolgármester minden részletre kiterjedő előadása arról győzött meg, hogy a fővárosnak a Talbot-centrá- léra semmi szüksége nincsen. A kelenföldi telep kielégíti minden szükségletünket, nem juthatok tehát, más következtetésre, mint arra, hogy —- ha már nem tudunk teljes szakítást elérni — maradjon meg a jelenlegi áramvásárlási kapFriedricb István
