Független Budapest, 1931 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1931-07-01 / 26. szám
Budapest, 1931 július 1. Független Budapest o A MÁV nagy tervezete a budapesti pályaudvarok átalakítására Nagy területek szabadulnak fel városrendezési célokra a keleti és nyugati pályaudvarok átalakításánál — 40 millióba kerülnek a tervezett változtatások, melyekre megvan a pénzügyi fedezet A kereskedelemügyi miniszter - érdekes leiratot intézett a főváros polgármesteréhez. A leiratban közli, hogy a MÁV igazgatósága a miniszter megbízásából elkészítette a budapesti személypályaudvarok rendezésére vonatkozó terveket és azt a leirathoz csatolva, hozzászólás végett megküldte a fővárosnak. A kereskedelemügyi miniszter leiratában egyebek közt ezeket írja: — A MÁV igazgatósága felhívásomra elkészítette a pályaudvarokra vonatkozó terveket. A tanulmány végső konklúziója az, hogy a gazdasági és műszaki lehetőségekre tekintettel, de figyelembevéve a vasúti forgalom várható fejlődését is, legcélszerűbbnek mutatkozik, ha a keleti és nyugati pályaudvar nagyjában a mai helyén meghagyva, a forgalom emelkedésének megfelelően, fokozatosan, mint fejállomás fog kibővíttetni. A tanulmány szerint ez a megoldás megfelelő pályaszintváltoztatások és ezzel kapcsolatban egyes új út felül- és aluljárók létesítése által a városfejlődés és a közúti forgalom igényeit is kellő mértékben kielégítené. A tanulmány szerint tehát a jövőben a városrendezési, szabályozási és közlekedési problémák tárgyalásánál abból kellene kiindulni, hogy a keleti és a nyugati pályaudvar helyén mint fejpályaudvar foci fenntartatni és a felmerült szükséghez képest bővíttetni, és hogy e pályaudvarokhoz vezető vasúti vágányok is, esetleg- felemelve vagy lesüllyesztve, de általában mai helyükön fognak maradni. Már most gondoskodni kellene azonban arról, hogy a keleti pályaudvar jövőbeli nagyszabású kibővítéséhez a régi lóversenytérből igénybevehető terület erre a célra fordíttassék. — A magam részéről — mondja a miniszter — ezt a tanulmányt a kérdés további tárgyalásának alapjául általánosságban elfogadhatónak találtam. Nyomatékosan rá kell mutatnom arra, hogy bármennyire tetszetősök is egyéb tervek, azok hosszú ideig nem lesznek megvalósíthatók. Másrészt csak olyan tervek életképesek, amelyek számolnak úgy az ország, mint a MÁV fizetőképességével. Kérnem kell tehát, hogy a kérdés elbírálásánál ezek a szempontok mindig kellően mérlegeltessenek, annál inkább, mert a feltétlen szükségletet kielégítő legegyszerűbb megoldás is csak sok éven át lesz végrehajtható. A MÁV 40 milliós terve a pályaudvarok átalakítására A miniszteri leirathoz volt csatolva a MÁV igazgatóságának nyomtatott előterjesztése, amely vaskos kötetet tesz ki és 20 tervrajzot tartalmaz. Az előterjesztés részletesen foglalkozik a budapesti pályaudvarok fejlődésének történetével és bőven ismerteti azokat a terveket, amelyeket több évvel ezelőtt dolgoztak ki az új központi pályaudvar létesítésével kapcsolatban. Annakidején az volt az elgondolás, hogy megszüntetik a nyugati és keleti pályaudvart is, azok területét értékesítik és helyettük egy központi pályaudvart építenek. A MÁV új memorandumában megállapítja, hogy a háborút követő sajnálatos események az ország- megcsonkítása miatt ezek a tervek már nem időszerűek. Az ország kisebbedésével arányban megcsonkult a MÁV hálózata is, a forgalom erősen visszaesett és az ilyen nagyszabású beruházásokra ma már gondolni sem lehet. Amíg a háború előtti években Budapest utasforgalma évente átlag 6—8 százalékkal növekedett. a mostani utolsó évben a forgalom emelkedése alig éri el az egy százalékot. Nagy mértékben visszaesett a teheráruforgalom is. A Keleti pályaudvar A rendezési tervek oda konkludálnak, hogy hez keresztperron csatlakozna, amelyből 8 szi- getperron és 14 vágánypár ágazna ki. A sziget- perronok összterülete' 15.000 négyzetméter lenne a mai 8300 helyett. A személyperronok és a Verseny ucca területére kerülnének a postaépületek és a csomagrakodók, míg a Kerepesi út felőli oldalon a különböző raktárházak, laktanyák, szertárak, emeletes épületei emelkednének. Á régi lóversenytérből felhasználandó területen építenék fel az ríj fűtőházat. Az e tervek alapján készülő átépítés 40 millió pengő költséggel jár és több évtizedes időszakra biztosítaná a keleti pályaudvar forgalmának zavartalan lebonyolítását. A keleti pályaudvar átalakítására vonatkozóan van egy másik terv is, amely csupán a vágányéi rendezésben és a csarnokkiképzésben tér el az előbbitől és 45 millió pengős költséggel járna. A Nyugati A nyugati pályaudvar kisebb átépítését nemrég fejezték be és a tervezet szerint új pályaudvarok létesítése helyett a meglevő két személypályaudvart kell úgynevezett fejállomásokká átalakítani. A keleti pályaudvar területéhez a tervek szerint hozzácsatolnák a régi lóverseny tér területének nagy részét. Ä pályaudvaron a vágányelrendezés nem a mai rendszer, az érkezési és indulási irány szerint lenne elhelyezve, hanem vonalak szerint csoportosítva. Az utasok a Baross tér felőli oldalon jutnának a jelenlegi nagycsarnokból átépítendő előcsarnokba. Ebben a nagycsarnokban lenne a. jegy- és poggyászkezelés, körülötte az éttermi és hivatalos helyiségek. Az utasok az előcsarnokból a várótermek és éttermek kikerülésével jutnának közvetlenül a perronra. Az új előcsarnok területe 3000 négyzetméte/ területű lenne, a mai 630 négyzetméterrel szemben. Az előcsarnok végéTeherautókarosszériák Teherautópóftkocsik Autóbuszok Gyártja: N AY é. RÓNA Gép-, szállítóeszköz és szivattyúgyár rt* Budapest, X, Kápolna tér 27-29. Tel.: J. 463-88 inkább a pályaudvar külső részét fejlesztenék. a belső területet ellenben városrendezési szempontból szűkebbre szabnák. A pályaudvarok belsejébe csak néhány vágány vezetne, úgyhogy az épületek nagy részét le lehetne bontani és a területet városrendezési célokra használhatnák fel. A MÁV ugyanis szintén lehetetlennek tartja azt állapotot, hogy a nyugati pályaudvar által elfoglalt mintegy 6 kilométer hosszú terület a főváros fejlődése szempontjából számításba ne jöhessen. Ép ezért a szertárakat, a teherpályaudvar egyes részeit, a tárházakat mind kijjebb telepítenék a belterületről és a felszabaduló területeket értékesítenék. Természetesem megszüntetnék a közforgalom akadályául szolgáló pá- lyaszintbeli ucca,kereszteződéseket is. Szükségesnek tartja a MÁV, hogy a környékbeli utasforgalom lebonyolítása végett a város külső részein új megállókat létesítsenek, ahol a periférián levő gyárak munkássága kiszállhat és nem kényszerül a központi pályaudvarokig. Ilyen megállóhelyet létesítenének az, Aréna útnál a váciúti gyárnegyed részére, a Hungária kőrútnál, a kőbányai gyárvidék részére, továbbá a borárostéri híd megépítése után a Budafoki út és a Dunahíd között. Ezekkel a megállókkal erősen tehermentesítenék a kelenföldi. pályaudvart. A Budafoki útnál új pályaudvar építését tervezik. A teherpályaudvarok Az előterjesztés foglalkozik a teherpályaudvarok fejlesztésének kérdésével is. Mindenek előtt magállapítja, hogy Budapest teheráru forgalma a békebeli viszonyokhoz képest nagyon visszaesett. A jelenlegi teherpályaudvarok alig 60—80 százalékra vannak kihasználva és még tekintélyes forgalomfejlődést bírnak ki. Szükséges azonban a Dunaparti teherpályaudvar kitetepí- tése, amire városrendezési szempontból és a csepeli kikötő miatt is előbb-utóbb szükség lesz. A jövő feladatai közié tartozik Kőbánya és környéke számára a Kúttá dűlőben új teherpályaudvar létesítése, ahol a mai Kőbánya alsó és hizlaló-teherpályaudvarok forgalma egyesíthet lesz. Ezt az utóbbi két pályaudvart természetein ebben az esetben megszüntetik. Foglalkoznak a nyugati pályaudvaron is a teherforgalom kitelepítésével és ennek pótlására a Rákos rendező pályaudvar szomszédságában építenek új pályaudvart. Etekintetben a MÁV-ot mindenesetre meggondolásra készteti az autófuvarozás káros versenye,^ mert ha a nyugati pályaudvarról a teherszállítást kitelepítik, úgy az i tál evő sok vállalat és ipartelep forgalmát a vasút köny- nyen elvesztheti, mert a rákosi pályaudvar messzebb van és onnan drágább lenne a fuvarozás. Könnyen lehetséges, hogy a gyárak és vállalatok ebben az esetben inkább az autó- fuvarozásra térnének át. A rendező pályaudvarok átalakításának kérdése is napirenden van. Elsősorban a Ferencvárosi rendező pályaudvari fogják fejleszteni és a vágányelrendezésre másfél millió pengőt irányoznak elő. A Rákosi pályaudvar szintén modernizálást igényel. A MÁV memoranduma végeredményben leszögezi, hogy vasútüzemi szempontból vizsgálva a, pályaudvarok helyzetét nagyobbszabású újabb pályaudvarok építése hosszabb ideig- szükségtelen és oly nagy költséggel járna, amely nincs arányban sem a várható üzemi előnyökkel, sem a gazdaságossági és jövedelmezőségi szempontokkal. Teljesen megfelel az igényeknek, ha a meglevő pályaudvarok felhasználásával, azok továbbfejlesztésével és átépítésével oldják meg a kérdést. A MÁV tervezete városrendezési szempontból nagy előnyöket igér, mert a város belterületén, ahol a vasutak feleslegesen nagy (területeket foglalnak el, az egyes létesítmények kitelepítésével nagy területrészek szabadulnak fel. Ezért, ha a messze jövő nagyobb szükségleteivel számoló, nagyszabású tervek végrehajtása el is tolódik, a városrendezési és közforgalmi szempontból szükséges átépítéseket a MÁV a mai nehéz viszonyok között is a közeljövő feladatai közé sorozza. WESSELY KAROLY Központi fűtés-, szellőztetés-, vízvezeték-, csatornázás-, fürdő-, egészségügyi- és légszeszberendezési vállalata Budapest, V., Mária Valéria ucca 19. Telefoni]ívó: 827-82 Keppich József tetőfedő vállalata Budapest, VI,, Kassai ucca 53, Telefon; 932-19 Speciális autórugók készítése és Javítása MIZIK LAJOS Budapest, IX., Tűzoltó u. 3S. Telefon: Aüt. 379-47 Szobrász műkő, stucco- (mennyezeti) és műmárvány munkák elsőrangú kivitelben Rákos Manó Budapest, VII., Szt. Domonkos u. 5. Tel.: J.3S0-37 Deciva öeheíow Cirkusz Varieté Városliget.Tel: A. 183-35 Naponta este 8 órakor és minden csütörtök, szombat, vasárnap és ünnepnap d. n. 4 órakor 12 világattrakció a Külföldi naguvaríeféh szenzációi
