Független Budapest, 1931 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1931-02-18 / 7. szám
4 t'ü&geüen Budapest-iliü ___■ -__1----:—1----’---t^L ----:-----------Budapest, 1931 február 18. Visszaállítják a hídvámot, mert máskép nem tudják előteremteni a két új hid építési amortizációját A munkanélküliség enyhítésére a kormány elhatározta, hogy sürgősen hozzákezdenek a két híd építéséhez Hfdvám és betterment Több mint négyhónapos halogatás után megtörténik a elöntés a Óbuda- Hungária körúti új Dunahíd tervpályázata felett is és mint a hivatalos komünikók hírül adták, a minisztertanács elhatározta, hogy mindkét^ új híd építkezését késedelem nélkül megindítja. Az óbudai híd első két díját Mihal its Győző és Kotsis Iván, valamint Kossalka János és Wälder Gyula műegyetemi tanárok, a harmadik díjat Korányi Imre, Zsibay Jenő, Faludy Sándor, Massdnyi Károly, Zsizsman Béla és Kollár Gyula együttes terve nyerte el. Megvásárolták Kiss Jenő, Savoh/ Pál és Lux Kálmán, Ritter Mór és Hajós Alfréd, végül 1leké József, Frigyes Sándor és Beutum János együttes terveit is. Valószínű, hogy a kivitel a két első díjat nyert terv alapján történik. A kormány a legrövidebb Időn belül ! kölcsön formájában megszerzi azt az 50—60 millió pengőt, ami a hidak építésére szükséges és beterjeszti a better- ment-törvényt. amely módot fog nyújtani arra, hogy a költségek egy része a telkek és házak értékemelkedésének bizonyos hányadából az állam részére visszatérüljön. A költségek másik részét a hídvámból akarják törleszteni. Most már egészen bizonyosnak látszik, hogy a két új hídon vámot fognak szedni, csak az nincs még eldöntve, hogy a hídpénz a gyalogjárókra is vonatkozzék-e, vagy csak a járművekre és hogy az összeg mekkora legyen. A hídpénz mértékét és idejét a kölcsöntörlesztós ösz- szegéhez és idejéhez arányítva állapítják meg. A főváros, amely eddig ellene volt a polgárság ilyen irányú megadóztatásának, most már nem ellenzi az új hidakon a vám bevezetését, mert ellenkező esetben a kormány ezeket a terheket teljesen a fővárosra hárítaná, mint ahogy már többször hangoztatták a főváros képviselői, hogy (i hidak építése elsősorban is a főváros érdeke és ezért az anyagi terheket is mindenekelőtt a fővárosnak kellene viselnie. Erről szó sem lehet, mert a főváros nem vállalhat magára újabb sokmilliós kötelezettségeket s így inkább belenyugszik a kevésbbé rossz megoldásba, a hídvám visszaállításába. Csakhogy felmerült az. az aggodalom, hogyha csupán a két ríj hídon rendszeresítik a vámot, úgy az új hidak forgalma csekély lesz, [ eben leld Rudolf bélyegző-ée pecsétbélyeggyár véső- és dombornyomó-műterem Budapest, V., Bálvány ucca 16-18. Telelőn: 103—94 SCHALLY JÓZSEF ÉS FIA ohl. hömüvesmesier, vállalhozó Vállal mindenféle épíihezési munhál Budapest, I. Major ucca ló. Saját telepén mert a jármüvek és esetleg a szegényebb gyalogosok is inkább kerülnek egyet és a legközelebbi vámmentes hídon fognak közlekedni, ami azután felboríthatná a jövedelmezőségi és amortizációs számításokat. Felmerült tehát az a terv, hogyha már a hídvám rendszeresítése elkerülhetetlen, úgy vezessék azt be Az új fővárosi törvény harmadik paragrafusa intézkedik a főváros területi felosztásáról és tartalmazza azt az intézkedést is, amely Csepel és Budakeszi községek területének egy részét Budapesthez csatolja. Az említett paragrafusnak erre vonatkozó szakasza így szól: — A székesfőváros területéhez kell csatolni Csepel község határából az állami kikötő területét és Budakeszi község határából azt a részt, mely a székesfőváros tulajdona. Az átcsatolt terület helyszíni leírását a törvény melléklete foglalja magában. Az átcsatolás részletekben is történhetik és időpontját a belügyminiszter rendelettel állapítja meg. Csepel és Budakeszi községek kártalanítására a minisztérium rendelettel intézkedik. A végrehajtási utasítás szerint a fővárosnak kell felvennie a tárgyalásokat a két község elöljáróságaival, hogy a területátvétellel kapcsolatos kérdésekben megegyezés történjék. Amennyiben a felmerülő vitás pontokban békés megegyezés nem jöhetne létre, úgy első ! ás végsőfokon a miniszter kezében van a döntés joga. Eddig csak tapogatózó tárgyalások folytak a főváros, valamint Csepel és Budakeszi vezetősége közt, de már ezekből az információs jellegű beszélgetésekből is nyilvánvalónak látszik, hogy békés úton nem jöhet létre megegyezés a felek közt. Úgy Csepel, mint Budakeszi nagy anyagi követeléseket támasztanak a fővárossal szemben, amelyek többmillió pengővel terhelnék meg a fővárost a törvény által idecsatolt területek ellenében. Különösen Csepel igényei túlzottak. A község teljes kártalanítást követel a Budapestnek ítélt területen eddig élvezett adó és egyéb jövedelmei után, az állami kikötő nemcsak jelenlegi, hanem jövőbeli várható jövedelmeiért is, azonkívül azt követelte, hogy a főváros ingyen építse ki Csepelig a vízvezetéki hálózatot és Budapestről lássa el a községet vízzel. mely esetben rígy a hídpénz összege, mint a vámszedós időtartama sokkal kisebb, illetve r.ö- videb'b lenne. Ezeket a kérdéseket most már rövidesen tisztázzák. A hídépítést azonban a főváros mégsem ússza meg anyagi áldozatok nélkül. A hídfők és a liídkörnyék rendezése ugyanis egyrészt a főváros, másrészt a közmunkatanács feladata és ezek a munkák is több milliót igényelnek. Tekintve, hogy a fővárosnak a legközelebbi években nem lesz egy összegben fedezete ezekre a milliós kiadásokra, a kérdést úgy oldják majd meg, hogy az állam által felveendő hídépítési kölcsönből fedezik a területrendezési költségeket is s az erre eső összeget aztán a főváros addig törleszti, ameddig az állam a kölcsönt visszafizeti. A főváros^ városrendezési ügyosztálya a közmunkatanáccsal együtt rövidesen hozzáfog az Óbuda—Hungária körúti liídkörnyék rendezési terveinek kidolgozásához, míg a borárostéri híd környékének rendezési tervei már teljesen készen várják a kivitelezést. Budakeszi anyagi igényei ennél jelentősen szerényebbek. A Budapestnek ítélt erdőterületen csupán néhány szanatórium és a csillag- vizsgáló intézet van, amelyek adózása nem haladja meg az évi 10.000 pengőt. Budakeszi ennek megfelelő kártalanítást kér. Mind a két község legalább 30 évig követeli az elveszett jövedelemnek megfelelő kártalanítás fizetését, úgyhogy többmillió pengőre rúgna ez az összeg. A mai viszonyok közt a főváros ilyen óriási áldozatot nem hozhat, méltányos kártérítésre azonban hajlandó. A községi választások, majd pedig a tisztújítás miatt szüneteltek a tárgyalások, úgyhogy most a belügyminiszter leiratot intézett a fővároshoz és felhívta a polgármestert, hogy a szóban lévő területek átvételére mielőbb kezdje meg az érdemleges tárgyalásokat és azok eredményéről tegyen jelentést. Értesülésünk szerint a főváros most írásban bekéri Csepel és Budakeszi elöljáróságaitól az ügyre vonatkozó ajánlatot és azt a főváros álláspontját tartalmazó javaslattal együtt rövidesen a törvényhatósági tanács elé terjeszti. A főváros ebben a javaslatban leszögezi, hogy mennyit ér Budapestnek a törvény által odaítélt két területrész és mennyi ideig milyen összegű kártérítést tartozik fizetni. A főváros fenntartja magának ^ azt a jogot is, hogy pénzügyi viszonyai javulásával a kártérítési összeget a fizetési idő lejárta előtt egy összegben megválthassa. Amennyiben a községek nem fogadnák el a főváros által felkínált feltételeket, úgy a. belügyminiszter fogja végérvényesen megállón pítani a területátvétellel kapcsolatos kötelezettségeket. ÁMON ANTAL ÉS FIAI kövezőin esterek, üt-, csatorna- és boton- építési vállalkozók, földmunka, vftg&ny- íektetés, mészkőbánya VIII.. ruíó-uíca SO. Telefon : J. 3Q5-8S BJáKJÉNYI KIA'ÁC építőmester Budapest, VI. kerület, Nagymező-utca 68. szám. Telefon: Automata 295 — 64. a "Városligetben Thermálfürdők, külön szénsavas, iszap-, íényfürdők és egyéb gyógytényezők. tfirmann Ferenc BHHHH fémár úgy ár BflKflUHNBBI Budapest, VII., Csányi ucca 7-9 — Telefon: J. 460-49 Készít: gáz, víz, légszesz, központi fűtési, fürdő és egészség- ügyi szerelvényeket stb. továbbá ,,Pax“ és „Autópax" szab. kézi tűzoltó készülékeket. VASS ÉS KOVÁCS sodronyfonat-, kerítés-, ágybetét- és vasbútorgyár BUDAPEST, BEL, FŐ UCCA 48 Telefon: Aut. 517-87 — Alapítási óv 1893 Főelárusftás: BUDAPEST, VI., MOZSÁR-UTCA 9. SZÁM. Telefon : 76—02, 99—02Független Budapest eddigi évfolyamai, 1906-tól kezdődően kaphatók a kiadóhivatalban BUDAPEST, VIL, Szövetség-utca 22. sz. az összes hidakon, Csepel és Budakeszi községek óriási követeléseket támasztanak a fővároshoz csatolt területek átengedéséért A főváros hajlandó méltányos egyességre, de a lehetetlen követeléseket nem honorálhatja
