Független Budapest, 1931 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1931-02-18 / 7. szám

Budapest, 1931 február 18. Független Budapest O M HÉT A közigazgatás gépezete hónapok előtt elakadt, az új fővárosi törvén)/ és a velejáró változások megakasztották a munkát. A városháza lenne az egyet­len hely, ahol nincs munkanélküliség, mégis rengeteg a munkanélküli: nem lehet dolgozni, mert, előbb végig kell csinálni a tisztújítást. Ripka főpolgármester észreveszi ezt a különös jelenséget, kiadja az ordrét: gyorsítani kell a választások tempóját, mert legalább a városhá­zán meg akarja szüntetni a munkanélküliséget. Ha nem dolgoznak az ügyosztályok, nincs új munkaalkalom a városháza falain kívül sem, nincs közmunka, vállalkozás, nincs élet. A kér­dés egyszerű: mi fontosabb, a kényelmes, cél­talan, lassúi tisztújítás-e, vagy az, hogy ezrek és ezrek munkához jussanak? ... Kinevezték az új számszék új veze­tőjét. Papanek dr. iij, ember, meg néni is új: tulajdonképpen már régóta végzi azt a munkát, amelyre most kinevezték. Az eddigiek alapján kétségtelen, hogy ezt a munkát jól fogja ellátni. Voltak már nagy építők a városházán, akik rengeteget alkottak, teremtettek, Papanek számszéki igazgató úr most ellenkező feladatot kapott: ő lesz a nagy leépítő. Szomorú ez a fel­adata: a mai gazdasági viszonyoknak megfele­lően berendezni a városházát. Csökkenteni, spó­rolni, megszüntetni, kivégezni. Nagy energia kell ehhez, nem kellemes munka, de meg kell csinálni az operációt: nagybeteg a főváros, kés­sel kell dolgoznia az orvosnak. Csak aztán bele ne pusziid jón a beteg a sikeres műtétbe ... Minisztertanács volt, amely elhatározta, hogy mégis fel­építik a két uj hidat és megindítják a többi közmun­kát is. Hogy egyelőre nincs még fedezet, nem baj, — majd fizet a főváros és ha a városnak nincs pénze, majd űzet a város — lakossága. Kitalált egy új, remek ötletet a kormány, be­hozza a hídvámot, ha máskép n*m lehet. Ugij-e nagy zsenialitás kellett ehhez? Wekerle pénz­ügyminiszter nyilván el van ragadtatva ettől a nagyszerű megoldástól, amely Pestből és Budá­ból újra két külön várost csinál. Ajánlunk még egy másik jövedelmi forrást is a kitűnő pénz­ügyminiszternek: léptesse életbe a vízumkény­szert Pest As Buda közt, ne lehessen, csak út­levéllel átkelni a Duna egyik partjáról a má­sikra. Ez a megoldás csak egyszerű továbbfej­lesztése lesz a hidráimnak. És az. hogy határ­vonalad tesznek a két város közé, lesz olyan lo­gikus, mint például a trianoni határvonalak. A közgyűlés megválasztotta a kis- tanácsot. Azaz mégsem választotta meg, csak akarta. A végén, amikor már azt hitték, minden rendben van, kiderült, hogy semmi sincs rendben, az új fővárosi törvény és ügyrend hiányos, nem tud­nak vele mit kezdeni. Most újból választani kell (ez ama bizonyos tempógyorsítás, melyről Ripka főpolgármester beszélt a választásokkal kapcsolatban), de ezzel nem oldódik meg az a hiány, amely_ a törvényben és az ügyrendben mutatkozik. Ó, nem! Marad ott még némi. hiány és sok, sok víznek kell lefolynia a Dunáin, amíg ezek a hiányok végleg eltűnnek... a törvény­nyel együtt... A pénteki közgyűlés mégsem eredménytelen. Ha nem is tudta elvégezni a munkáját, van egy nag// nyereségtétele: a vezető pártok nyilatkoznak azokról a remekbe készült szankciókról, amelyekkel megakadályozzák a tegnapihoz hasonló közgyűlési tumultusok megismétlődését. Jelentik, hogy készül már a klotűrlámpa (a modern technika legújabb vív-, monyainak felhasználásúival), lesz szómegvonás, széksértési per, mandátum}osztás és erőhata­lommal való eltávolítás a közgyűlési teremből. Mindezekhez stílszerűség kedvéért most máir ósak az hiányzik, hogy a főpolgármesteri állást szervezzék át adminisztrátori ádlássá. Ha már visszaigazítják száz évvel a városházi óra mu­tatóját, ne sajnálják ezt a kis korrektúrát, ne legyenek stílustalanok. Egymilliós város lett Budapest­ből. A népszámlálás eredménye­képpen a főváros lakossága már egymillión felül van, Budapest most lett igazán világvárossá. Az.t hisszük, nem is kellett ehhez népszámlálás, a világvárosi ka­rakter régóta meavan: a nyomorúság, amely külön karakterisztikonja a modern világváro­soknak. Sőt... Megállapíthatjuk, hogy Buda­pest a világ első világvárosa, mert. a miénkhez hasonló világvárosi nyomor sehol sincs. Ebben Budapest vezet... El kell halasztani az alpolgármes­terválasztás terminusát, mert még nem egyeztek meg a pártok, mert még nem tombolta ki 'magáit, a kor­teskedés, még kísérleteznek jelöltekkel és lehe­tetlen kombinációkkal. Budapestnek van jelen­leg is két alpolgármestere, mind a kettő munka­képest, kitűnő erőben van és közmegelégedésre végzi munkáját. Mégha nem, kellene gyorsítani a tisztújítás tempóját, akkor is meg kellene tartani őkel — vagy legalább a, választást, hogy az ezzel járó izgalmak végre is a helyzet tisztuláséival megszűnjenek. VASÁRNAP SZOMBAT PÉNTEK CSÜTÖRTÖK SZERDA Kormánybiztos a városházán M adminisztráció egiiszrrűsitésére kormánybiztosi és állandó eiöadói aiüsí szerveznem A múlt évben határozta el a kormány a köz­igazgatás gyökeres reformját. Örffy Imre dol­gozta ki a tervezetet, amelyet megküldték a fő­városnak is azzal, hogy annak alapján úgy az állami, mint az önkormányzati hivatalokban egyöntetűen állapítsák meg az ügykezelés új rendjét. Ez azonban nem ment olyan egyszerűen és gyorsan. A kormány most rendeletet adott ki, melyben intézkedik a közigazgatás egyszerű­sítését előkészítő munkálatok megszervezésé­ről. A rendelet kormánybiztost állít a szer­vezési munkák élére, aki kivételesen sem fizetést, sem tiszteletdíjat nem kap e munkájáért, A kormánybiztos úgy az állami, mint a fővárosi és egyéb városi hiva­talok közigazgatásának korszerű színvonala érdekében megjelölheti azokat a rendelkezé­seket, amelyeket a közigazgatás célszerű egy­szerűsítésére szükségesnek tart. Feladata lesz az egész közigazgatás szervezetét és működé- j sét figyelemmel kísérni, a szükséges reformok tárgyában törvényjavaslatokat készíteni, a miniszterelnöknek javaslatot tenni, ilyen ter­vezeteket készíteni és a közigazgatás modern külföldi fejlődését figyelemmel kísérni. A kormánybiztos betekinthet minden állami és városi hivatal és üzem műkö­désébe és a hivatalok és intézmények vezetői kötelesek részére a kívánt felvilágosításokat megadni. Időnként ankéteket tart az egyszerűsítéssel kapcsolatos kérdések megvilágítására. A váro­sokban a belügyminiszter helyi előadókat jelöl ki a közigazgatás szakértői közül, akik a kormánybiztossal közvetlenül érintkeznek. Ilyen tisztségeket kreálnak a fővárosnál is, itt azonban valószínűleg a főpolgármester, vagy a polgármester nevezi ki a közigazgatás ügyei­nek előadóját, A rendeletből az világiik ki, hogy a köz- igazgatás egyszerűsítésének üayével nemcsak most alkalmilag, hanem a jövőben is állan­dóan kíván foglalkozni a kormány. Ezért a kormánybiztosi, valamint az előadói tisztségek is állandó jellegűek lesznek és időről-időre a viszonyok változásához alkal­mazkodó rendeleteket, törvényeket fognak hozni, melyek mind a közigazgatás könnyítését célozzák úgy a hivatalok, mint a nagyközönség érdekében. Papanek Ernő kijelenti, hogy működésében csak a főváros érdekei fogják vezetni A fővárosi számszék igazgatója hangsúlyozza, hogy a városházi adminisztrációval harmóniában akar dolgozni — Az ellenőrzés útjából minden akadályt el kell hárítani Most a tisztújítás legelején töltötte be a belügyminiszter azt az ríj állást is, melyet a fővárosi törvény kreált Budapest közigazgatá­sának, főként pénzügyi gazdálkodásának ellen­őrzésére. A főváros legújabb hivatalának, a számszéknek első igazgatója Papanek Ernő dr. lett, hosszú idők után az első idegen, aki be­jutott a város státuszába. Papanek Ernő dr. számszéki igazgatóvá történt kinevezése^ nem jött váratlanul, de mégis meglepetésként hatott. A Független Budapest már több hónappal ezelőtt, — amikor a fővárosi törvény még tárgyalás alatt állott — megírta, hogy Papanek Ernőt, a főpolgár­mester mellett működő pénzügyi szakértőt sze­melték ki ezen állás betöltésére, mert a kor­mánynak fontos, hogy ebben a pozícióban olyan férfiú intézze az ügyeket, aki nem csupán alapos ismerője a főváros pénzügyeinek, de egyben a kormány bizalmiférfia is legyen. Ak­kor azonban a fővárosi számvevőség részéről erőteljes mozgalom indult ennek a lehetőség­nek az ellensúlyozására és mindenütt hangoz­tatták, hogy a számszék élére kizárólag fővá­rosi státuszbeli tisztviselő kerülhet, aki sze­mély szerint sem lehet más, mint Sebő Béla, aki kiváló tudása és képzettsége révén minden­kinél népszerűbb főszámvevő. Hivatkoztak is arra, hogy az új fővárosi törvény egyenesen Sebő Béla érdekében teszi lehetővé azt, hogy a hosszabb idő óta városi szolgálatban levő tiszt­viselő jogi képzettség nélkül is kinevezhető legyen á számszéki igazgatói állásra. Sebő Béla — mint beavatottaktól értesü­lünk — annakidején ígéretet is kapott hivatalos tényezőktől erre a kinevezésre s ezért ^hatott most meglepetésként Papanek Ernő előtérbe­helyezése. A fővárosi tisztviselői kar szempontjából most mindenesetre sérelmesnek tekinthető a személyi kérdés ilyen megoldása, a köz szem­pontjából azonban nem ellenezhető Papanek Ernő kinevezése. Várospolitikai körökben általános meg­elégedést is keltett, Papanek Ernő dr. már hosszabb idő óta kapcsolatban van a főváros pénzügyeivel, mert — mint a kormánynak a fő­polgármester mellé delegált pénzügyi szak­értője — sokat foglalkozott a fővárosi háztartás pénzügyi vonatkozású problémáival. Papanek Ernő mindig nagy megértést tanúsított a fő­városi autonómia különleges szempontjai iránt és így remélni lehet, hogy a főváros közönséget képviselő közgyűlés és az új számszéki igaz­gató közötti jóviszony a közérdekre előnyös eredményeket fog produkálni. Papanek Ernő. az önálló fővárosi szám­szék igazgatója, kinevezése alkalmából — érdeklődésünkre —■ legközelebbi programját a következő nyilatko­zatban ismertette a Független Budapest munka­társával : — Szigorúan követni akarom azt az elvet, amit Ripka főpolgármester úr fektetett le székfoglaló beszédében. A főpolgármester úr kijelentései szerint az ellenőrzés elé akadályo- kat gördíteni nem szabad. Én ezt az elvet a, gyakorlatban százszázalékig akarom megvaló­sítani és arra fogok törekedni, hogy az ellen­őrzés útjában álló akadályokat elhárít­sam. Hivatásomnak megfelelően az egész vonalon segédkezni akarok ezeknek az akadályoknak az elhárításában. De minden elvi szemponttól függetlenül is az lesz a legfőbb törekvésem, hogy minden tekintetben megőrizzem objekti­vitásomat. Feladatomat a városházi adminisz­trációval harmóniáiban igyekszem teljesíteni és hangsúlyozni kívánom, hogy a legteljesebb tárgyilagosság alapján álló működésemben mindig a főváros legfőbb érdekei fognak vezetni. A számvevőségi adminisztrációban az önálló fővárosi számszék felállítása semmiféle vál­tozást sem hoz, A főszámvevő hatásköre to­vábbra is változatlanul fennmarad. A számszéki igazgatónak ezek a kijelen­tései mindenképpen alkalmasak arra, hogy a városházán teljes megnyugvást keltsenek. A számszék hír szerint az új városházán fog működni, már csak azért is, mert hivatal- vezetője közvetlenül a főpolgáirmester rendel­kezése alá tartozik. A hivatal személyzetét a legközelebbi napokban állítják össze. A szám­széki igazgató helyetteséül Klázer Kálmánt, a jelenlegi helyettes főszámvevőt emlegetik. i Zumpfft István i ÚTÉPÍTŐ VÁLLALKOZÓ 1 Kispest, Rákőczi-ucca 74. szám 1 TlíULTh nagy választékban I Ma L I Ji munka legjobb kivitelben WEISZ BÉLA Budapest, VI., Lázár ucca 16 (Operánál) — Telefon: 215—50 iCSíP svéd golyós- és görgős csapágyak. Spec, autó-és motorkerékpár csapágyak Teljes közlőmű berendezések Svéd GoiyóscsapAov Részvénytársaság Budapest, IX., Üllői út 56 - Tel.: J. 402-78. J. 338-57

Next

/
Oldalképek
Tartalom