Független Budapest, 1930 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1930-03-19 / 11. szám
2 Független Budapest Budapest, 1930 március 19. Gallérokat csak a Király gőzmosoda tisztít kifogástalanul IV. , Magyar-u. 6. VII., Kírály-u. 20 V. ,Bálvány<u.23. VII., Dohány-u. 15 lévén 'a. Duna vize maga internacionális és i komphajóval ezen a nemzetközi vizen lehet átrakodni. Ha például a Dunán rendes uszályokkal vontatnánk le az árut Brailáig éis ott raknánk át egy tengerjáró hajóra, akkor mindenesetre igénybe kellene vennünk a román kikötő- berendezéseket és olyan kikötőilletékeket kellene fizetnünk, amely illetékek megállapítása önkényesen és egyoldalúkig a román kormánytól függne. Helyes tehát a Kormányzó úrnak az az elgondolása, hogy egyedül és kizárólag a komphajóban rejlő új eszme adja meg a lehetőséget, hogy minden szomszédos állam tarifapolitikájától függetlenül érjük el a szabad tengeri forgalmat. További nagy közgazdasági előnye a komphajónak az, hogy a magyar ipar és kereskedei lem számára új, olcsó utakat és új piacokat teremt. Ha a magyar árucikkeket olcsón tudjuk elvinni a Keleti tengeri kikötőkbe, akkor a csepeli kikötő olyan hatalmas tényezője lesz a magyar közgazdasági életnek és annyira fellendítheti a magyar export-ipart és kereskedelmet, hogy ez a szép álom és ez a nagyszabású terv igazán méltó egy államfő fantáziájához. Telefon: 1# IP II *f 'Telefon: József 393 - 73. W I ■ József 393—73. BOSCH AKKUMULÁTOROK javítása és eladása. szönhetik, hogy követeléseiket annakidején í Habsburgok teljesítették. A hála nem a politika és nem a népek tulajdonsága! A bécsi forradalom híre március tizenhar madikán Pozsonyban volt. Metternich bukása Apponyi lemondása még az események napjái tudomásul jutott az ülésező rendeknek, kíván ságaikat újból írásba foglalták s elhatározták hogy március tizenötödikén 72 tagú küldöttség viszi azokat a királyhoz. Igen ám, de nemcsak a pozsonyi diéta, hanem Budapest polgársága és főleg ifjúsága is foglal kozott a nemzet sorsával, és míg a politizáló elemek az akkori Ellenzéki Körben készít- gették elő a nemzet jobb sorsát, addig a haladó szellemű fiatalság a nyugati kultúra vívmányaival és ahhoz hasonlóan serkentették új vérkeringésre a nemzeti erőket. Mialatt a pozsonyi diétán, a tanácskozások folytak, Irinyi József elkészítette, illetve megszövegezte az Ellenzéki Kör híres tizenkét pontját. Ezek a száraz történeti tények, amelyek 1848 mátreius tizenötödikére vonat koznak. Megállapítható mint kétségtelen tény az, hogy a régi monarchia népei közül, a magyar nemzet volt az, amely a népjogokat, a közszabadságot, mint az egészséges fejlődés kritériumát a központi hatalomtól kisürgette. A magyar nemzet soha el nem hoiná- lyosítható dicsősége az, hogy nemcsak a saját részére, hanem a vele közös sorsban élő népek részére is megindította és lehetővé tette az alkotmányos demokrácia kivívását! Hogy ezért a velünk együtt élt népek a történelmi hálátlanság legrútabb formájában fizettek, az ugyan meg nem bocsátható, de érthető. Van a nemzetközi szolidaritásnál hatalmasabb társadalmi erő, és ez a legszentebb értelmű nemzeti önzés! De hogy a magyar nemzet történetében jöhetett idő, amikor saját erejéből, saját elhatározásából korlátozza a. népjogolmt, amikor törvénybe iktatja március tizenötödike emlékét és ugyanakkor bilincsekben tartja a szabad sajtó eszméjét, korlátokat szab a polgári jogegyenlőségnek. Hivatalosan elrendeli az ünneplést, és ugyanakkor fekete lepellel borítja be a demokratikus fejlődés gondolatát, azt semmiféle nemzeti okból fakadó önzéssel magyarázni nem lehet! Annak egyetlen magyarázata van csupán, amit ugyancsak a történelem és ugyancsak a márciusi napok eseményei tanítanak, hogy a hatalom legtöbb esetben vak, a magáénál böl- csebb előrelátást el nem ismer, a saját erejénél nagyobb erő létezésében nem hisz. és -abban a tévhitben, hogy az eseményeket ő irányítja, bevárja, míg az események elsodorják! A másik történeti tény az, hogy egyedül Magyarországnak volt meg az a politikai éleslátása, mely azokat a veszélyeket meglátta, amelyek a népek elnyomatásából a trónra és az uralkodóházra leselkednek Mi volt ezért iaz uralkodóház, a magyar trón birtokosainak a hálája? A pragmatikus történetírás bizonyítja, hogy a Habsburgház megérdemelt drámája ott kezdődik a negyvennyolcadiki márciusi napokban, amikor a hozzá egyedül hűséges és népei közül egyedül bölcs politikai érzékkel bíró magyar nemzetet magától elrúgta és hitványul megcsalta! Vájjon nem furcsa alakulása a történelemnek az, hogy ez a ház most bukása után újból a magyar nemzet háza-, táján kopogtat? A márciusi nagy napok emlékeiből annak a pozitívumnak sem szabad hiányoznia, hogy a Habsburgház hogyan fizetett a magyarok trónment ő szándékaiért! A negyvennyolcadiki márciusi napol,- harmadik pozitívuma az a tény, hogy a népjogok, a közszabadságok kivívását a magyar ifjúság lelkesedése és tettrekészségc érlelte meg. Idegen népek fontak glóriát ezért a magyar ifjúság homlokára, hogy hervadhatatlanná tegyék a magyar nők virágait, amelyek a márciusi if jakat ékesítették. Nem tarlom bűnösnek a mai magyar ifjúságot, az ifjúság bűnös nem lehet, de vájjon tiszta a mai március idusának az eszméje, nem fonlak-e bűnös lélekkel szúrós bogáncsokat lelketlen vezetők a nyolcvankét év elölt szerzett hír koszorúba? A mag, amelyet a magyar Kossuth Lajos elvetett és a magyar ifjúság forró lelke megnövelt, dús gyümölcsöket érlelt idegen népeknek! A nyugati demokráciáit aratlak, nekünk a tarló maradi! Nyolcra ükéi év óla nemcsak egyesek, az egész magyar nemzet szenvedi a történelem korbácsütéseit. Az egyesek sebére kenegetctl ír nem gyógyítja az egész nemzet kínjait. -1 négy ven n.yol- eadiki márciusi napok eredményei tanítják. Március 15-ihc a VII. kerületi függetlenségi és 48-as pártkörben Posta SésiíSor dr. hatalmas ünnepi Deszéde — P. Átírattam Dezső dr.: „A kishitűségnek nincs léfíogosnllsága r — a VII. kerület polgárságának hatalmas összefogása a szabadság eszméiének legyében Szombaton március 15-én tartotta a VII. kerületi függetlenségi és 48-as párt 25-ik rendes évi kögyűlését,- B. Virágh Géza elnöklete mellett. Az ülés megnyitása után B. Virágh Géza üdvözölte a nagy számban megjelent, tagokat, megemlékezvén a -pártkör 25 éves küzdelmes és dicsőséges múltjáról. Ladányi Miksa dr. főtitkár rendkívül érdekes titkári jelentc- séten beszámolt a pátrkör negyedszázados történetéről. A kormányzó tízesztendős jubileumáról való megemlékezést felállva hallgatta, meg a közgyűlés. Ezután Szántó Mór pémztá- ros felolvasta a pénztári jelentést, amit a közgyűlés tudomásul vett. Ezután a tisztikar megválasztása következett dr. Bonyhárd Mór köreinek vezetésével. A közgyűlés egyhangúan az 1930. évre is ügyvezető elnökül B. Virágh Gézát, igazgatósági tagokul Ladányi Miksa dr.-t, Bonyhárd Mór dr.-t, Schwartz Vilmos dr.-t és Szántó Mórt választotta meg. Elnöki tanácstagok lettek: Beck Gyula, Fiola Ernő, dr. Győry Ernő, Grossmann Ödön, Goldberger Füllöp, Löfkovits Izidor, Mészáros Adolf és Steiner Márkus. Főtitkár: dr. Ladányi Miksa. Pénztáros: Szántó Mór. .Ügyész: dr. Aszódi Adolf. Háznagyok: dr. Győry Ernő és Mar kavics Kálmán. Jegyzők: Virágh István éis Wiesinger Jenő. Ellenőrök: Guthy József, Hidász Benő és Havas Sándor. Könyvtáros: Bálint Ottó. Ezután megválasztott k a választmányt, majd IL Virágh Géza elnök a maga ős az újonnan megválasztott titsztikar nevében köszönetét mondott a közgyűlésnek a kör eddigi és új funkcionáriusai részére nyilvánított bizalomért. A közgyűlés befejezése után következett a kör március J5-i lakomája, amelyen a kör tag- min és családtagjain kívül megjelent a VII. kerület polgárságának szí ne-java. élén Ham- vassy István VII. kerületi elöljáróval. Az ünnepi beszédet Dr. POSTA SÁNDOR mondta el. A gyönyörű és nagy hatást keltett beszédet, helyszűke miatt, sajnos, nem adhatjuk egész terjedelmében, csupán kivonatosan ismertetjük. Március ti zen ötödilke törvénybe iktatott ünnepe a magyar nemzetnek — kezdte- beszé- d i Posta Sándor, — mégsem a törvények iránti köteles polgári tisztelet az, amely minden magyar lelket ünnepi hangulattal tölti el, harrm az a f orii ifjúsáuiunklól belénk oltott áhi(IL apuinktól^örökül kapott benső érzés, amely nun et us idusában a magyar nemzet történel- rueuck legszebb, legdicsöségescbb napját látja es tudja. Nyolcvankét esztendő ködéből nem sokkal in cl1].* ci dl meg* a közt ii dal bein a negyven- nyolcadik márciusi nagy napról, mint néhány tele d iád ellen név, Petőfi csodás verse és a tizenkét pont. Nem csoda. Hiszen az örömmámor perceit egy nemzeti életünkért ránkkónvSz,ürített harc váltotta fel, ezt pedig a bosszúért lihegő önkény kegyetlen gyilkolása és elnyomása követte. ~ í)a " mtírciusi ünnep jelentősége oly idi'./.h rS (ll'rHIk uagyszerűségc (l magyar nép ' ? I*. ni, hogy annak., aki nemuí<Íl/J'Fm rni -nereJÍ és boldogulásán egész leiekkel munkálkodik, nem lehel szebb feladata, mint az nagy ezt a történelmi ideáll az idol, es. opportunisták salakjától megtisztítva abba a magasságba emelje, amelyet 'az történelmi. ténycinél fogva megérdemel, és abból a. zászlóiéngetéscs. tálpramagyáros és frázisoktól cicomás, de élettelen ködképből valóságos, pozitív nemzeti ideált alkosson. Élő ideált, amelyre nemcsak emlékezni szokás és előírásos, hanem, amelyet követni keli, ha aizt akarjuk,, hogy nemzetünk fejlődjék! Ezután a 48-i március előzményeit ismertette és így folytatta: —• Kossuth Lajos politikai éleslátása ekkor nyilatkozott meg a legjobban. Az ő véleménye az volt, hogy az eseményeket bevárni nem szabad, azokat meg kell előzni. Meggyőződése volt. hogy a monarchia minden központi ereje som képes megakadályozni a bomlást, ha a forradalom hullámai elérik, viszont, ha a központi hatidom önként megadja mindazokat a jogokat, melyeket az alkotó népei annyi idő óta csendben, vagy hangosan kővel elvek, akkor erőről tesz tanúságot egyfelől és erőt nyer másfelől, a felszabadított népek odaadáséiban, hálájában és munkaközösségében! Ezt a felfogását március 3-kán hatalmas beszédben fejtette ki és fölirati javaslatot nyújtott be, amelyben a királyt alkotmányos reformok megvalósítására hívta fel.- Becsben persze nagy volt a riadalom, tanakodtak, végül Apponyinak az indítványára azt határozták, hogy leírnak az országgyűléshez. melyben a rendeket a királyi előadások tárgyalására, s a hallgatóság megfékezésére utasítják, ellenkező esetben az ország- gyűlést feloszlatják. Ez voll a válasz! Közben, ahogy Kossuth jól látta, Becsben egyre nőtt a forrongás, főleg a polgárság es az ifjúság köréiben.- Március tizenharmadikán az alsóausztriai rendek ülésterme elé óriási néptömeg vonult és ki kényszer í tette azt, hogy egy küldöttség vigye a császár elé a nép kívánságait. A tüntetők ellen katonaságot vezényellek ki. amely a népre mrtüzet adott. A hatás természetesen nem maradt el, mert a tömeg fegyvert követelve, jóformán megszállta a Burgot. A fenyegető hangulat hatásai alatt végül is, hosszas lmza-yona után, a nép összes kívánságait teljesítették. Elbocsátották Metternichet, a hatalmas kancellárt, a tanulóifjúságot és a polgárságát március tizennegyedikén főt fegyverezték, eltörülték a. cenzúrát., március tizenötödikén pedig a császár az örökös tartományoknak alkotmányt adott! A bécsi forradalom tehát elsöpörte a központi hatalmat. Hogy ebben Kossuthnak mennyire igaza volt, bizonyítja az a tény, hogy az; ő március harmadikán Pozsonyban tartott beszédét kinyomatták a bécsiek és osztogatták! Hogy az uraik odóház csak annyira volt hálás Kossuthnak, amennyire hálásak általában az emberek azoknak, akik a kellemetlen igazságot előre megmondják, és iakik még azonfelül, azzal is kellemetlenkednek, hogy a bekövetkező események bizonyítják is., hogy igazuk volt, az szinte természetes! Érdekes, hogy a Habsburgok a lázadó magyaroknak köszönhetik az egyetlen kormányzati gondolatot, amely b irodai inukat megmenthette. A volt monarchia népei, elsősorban aa osztrákok, magyaroknak köszönhetik, hogy alkotmányt kaptak, a csehek a magyaroknak kö
