Független Budapest, 1930 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1930-03-19 / 11. szám
Budapest, 1930 március 19. Független Budapest 3 BUDAPEST, VI., TERÉZ-KORÚT 43. SZ. hogy egy nemzet együttérzése idegen hatalom\ .ellen is megszerzi a jogait. Lehetetlenség’ tehát az, hogy a magyar polgárság, ha együtt érez, ura ne legyen azoknak a jogoknak, amelyek a nemzeterő összességét, a nemzet boldogulásának és fejlődésének alapját jelentik. Március idusának tiszta eszméje a történelem igaz erejével követeli a magyar nemzettől, hogy ne csak hódolattal emlékezzék, hanem önérzetes lelkesedéssel, elszánt akarattal az egyenlőség, a testvériség és a szabadság mély értelmével kövesse az eszmét. Járja az utat, melyet a márciusi napok jelölnek és amelyeknek igazságát idegen nemzetek hatalmas fejlődése igazolja és amelynek előrelátó bölcsességét egy irodalomi bukása bizonyította. Posta Sándor dr. nagyhatású beszédét lelkes, szűnni nem akaró tapsok követték. Utána a közönség P. ÁBRAHÁM DEZSŐT kívánta hallani, aki rögtönzött beszédében a következőket mondta: — A történelem nagy tanítómestere szerint csak annak a népnek van létjogosultsága, amely a múltját megbecsüli, de jövője csak annak, aki a következtetéseket levonja. Az 1848-iki eseményeket nem akarom újból részletezni, hiszen Posta Sándor barátom ezt ép az imént tette. — Lajos Fülöp francia király miniszterei kimondták a jelszót az egyedüli boldogulás felé: »Gazdagodjatok meg!« Ez volt mindig a hatalmon levőknek a jelszava. Ennek következménye volt 1848 február 22-én a harmadik párizsi forradalom, mely Lajos trónját ledöntötte, azt elégette g'únyolódás közepette s a királyi palástból bohócsipkákat csinált. A történelem meg szokta magát ismételni külön-külön megnyilatkozásban. A bécsi forradalom megnyilatkozása gazdasági krízisen múlott. A pénzinfláció következménye ez. Hatmillió ércfedezetre 200 millió bankót nyomattak. Megkezdődött a nép anyagi romlása. A nép levonta a konzekvenciát, hisz mindenki érezte, hogy valami nincs rendben. — Ami a nemzetiségek magatartását illeti, abban valami igaza volt az előttem szólónak, azonban nem szabad elfelejteni, hogy amikor, a bécsi udvar a maga bölcsességével felfogta az értelmét annak, hogy mit jelent a népek felszabadítása, maga hintette a konkolyt a nemzetiségek között, ő maga igyekezett velük megértetni, hogy Kossuth Lajos és a magyarok .velük szemben való jóakarata nem őszinte, s így kezdődött a nemzetiségek ellenünk való uszítása, így támadt nekünk Jellasich, Hurbán és a többiek. Megkezdődött és folytatódott a Habsburgoknak a magyar nemzetet rontó munkája. — És ime bebizonyosodott egy nagy óin kedves és általam nagyon szeretett francia író, Anatole Francenek a »Pártütő angyalok« című művében előfordult mondata, hogy »A fejedelem első kötelessége elsősorban hálátlannak lenni.«. Igen, hálátlan volt velünk miagyarokkal szemben a Habshurg-ház akkor, amikor csak megaláztatásokban, amikor szabadságunk elnyomatásában részesített. Engedjék meg még, hogy idézzem nemzetünk nagy költőjének, ilía- dáchnak a szavait is, amidőn az »Ember tragédiájában« a fáraó előtti jelenetben egy már halódó, halálrakínzott rabszolga fájdalmasan felkiált: »Milliók egyért!« Igen, hogy 600 embernek meglegyen az anyagi jóléte, más 600.000 pusztul... — Be hinnünk, de bíznunk kell nekünk. A .világtörténelem mutatja és bizonyítja, hogy változnak jóra és változnak rosszra nemzetek sorsai. íme itt volt az angol-francia háború. Franciaország, a napkirály birodalma, aki azt mondta, hogy az én birodalmamban sohasem megy le a nap. Oly hatalmas volt a birodalma, hogy amikor az egyik oldalán lenyugodott a nap, már a másikon felvirradt. S ime, széthullott a hatalmas francia királyság, ma pedig ismét erős birodalom. Olaszországot apró kis királyságok alkották, kalandorok tanyája volt s ma Mussolini alatt eg’ységes, erős* ország. Itt van Szerbia. A török háború idején- kicsiny ország volt és ma nagy Jugoszlávia. Itt van Németország, apró kis hercegségekre volt széttagozol ódva s méigs egy uralom alatt világtényezővé lett, amelynek hatalmas fejlett ipara, erőssége kipattan tóttá a nyugati nagy nemzetek irigységét s innen indult ki a mi romlásunkat okozó világháború. És ime, itt van Lengyelország. Háromszor oszlatták fel, háromszor szüntették meg Lengyelország önállóságát, s most ismét önmagában álló ország... — Bebizonyosodik, hogy a kishitűségnek nincs létjogosultsága. Ha a mai március 15-e nem is olyan fényes, nem is olyan jelentős, mint egy másik március 15-ike, ne veszítsük el a hitünket, maradjon meg a reményünk, maradjon meg a hitünk, hogy amint a nagy nemzetek feltámadnak, mi is feltámadunk, nekünk is eljön egyszer az időnk, amikor megszűnik Trianon, a trianoni átok... Szűnni nem akaró taps és éljeuzés követte P. Ábrahám Dezső dr. beszédét, amely után meg sokáig maradt együtt az ünneplő közönség a fehér asztalnál. Jóval az éjféli órák után ért véget a pártkör szabadságlakomája, mely kitörölhetetlen nyomokat hagyott hátra a lelkekben. 1OETL ANTAL VASÖNTÖDE ÉS GÉPGVÁR R.-T. Budapest, X., Asztalos Sándor-üt 9 TELEFON: József 308—32 és József 308—31. Az állam és főváros harca a dunai hidak karbantartása és a hídjogváltság körül Az állam a fővárosra szeretné áthárítani a hidak tisztogatási és útépítési költségeit, de nem akarja megfizetni a 800.000 pengős hídjogmegváltási összeget Évtizedek óta húzódó háborúság dől el legközelebb a főváros és az állam között. A budapesti hidak tisztogatási és világítási költségeinek áthárítása körül folyik hosszú évek óta iratváltás a különböző minisztériumok és a főváros között. A kereskedelmi miniszter ugyanis, akinek fenhatósága alá tartoznak a hidak, a fővárostól követeli a karbantartási költségek viselését, ami évente tekintélyes ősz- szeget tesz ki. Van azután még egy nagy anyagi természetű függőkérdés, a hídjog-váltság kifizetéséinek rövidesen aktuális problémája, amit az állam szintén szeretne most valamilyen jó egy ességgel, idő előtt megoldani. A főváros, mint mindenkor, most is nagy engedékenységet tanúsít az állammal szemben és hajlandó is bizonyos áldozatokra, amelyek azonban a kormányt nem elégítik ki. Ezért a tanács legutóbbi ülésén elhatározta, hogy felterjesztéssel fordul a kereskedelmi miniszterhez és az ügy likvidálására sürgős ankét összehívását kéri. Az érdekes hídvita előzményei és jelenlegi állása a következő: A kereskedelmi miniszter még 1924-ben leiratot intézett a fővároshoz, melyben közölte, hogy az állami hidakon gyakorolt vámszedés megszüntetése folytán az 1870. évi XXX. t.-c. alapján a fővárosnak járó 800.000 aranykorona hídjog-váltság, valamint az összes hidak tisztántartása és világítása tekintetében a fővárossal megállapodást akar kötni. Annak idején ugyanis a Lánchíd építése következtében megszűnt a két várost összekötő hajóhíd, mely Budáinak és Pestnek nagy jövedelmet hajtott. Kárpótlás fejében törvénybe iktatták, hogy a Ldnchíd-társulat, illetve ennek jogutódja, a kincstár, a szabalmi idő lejárta után, 1936 november 20-án, 800.000 aranykorona váltságdíjat fizet a fővárosnak. Tekintve, hogy ez az idő rohamosan közeledik. az állam szeretne olyan egyességet kötni a fővárossal hogy a 800.000 aranykoronát vagy egyáltalán ne kelljen megfizetnie, vagy ennek az összegnek csak egy jelentékeny hányadát, hivatkozással arra, hogy az állammal szemben 100%-os valorizációnak amúgy sincsen helye. Az annakidején megindult tárgyalások során a főváros a leghatározottabban tiltakozott az ilyen egy esség ellen, az elől azonban néni zárkózott él, hogy a hidak tisztogatási éis világítási költségeihez hozzájáruljon; a teljes költségek viseléséről azonban nem akart tudni. A tanács árra az álláspontra helyezkedett, hogy a dunai hidak építése és fenntartása kereskedelmi, közbiztonsági és stratégiai országos érdek. Az állam ennek tudatában építette a hidakat, azok az állaim tulajdonában vannak, a tulajdontól pedig .á fenntartási kötelezettség el nem választható. Különbeni is a törvény kifejezetten kimondja, hogy a hidak fenntartási költségeit a kincstár viseli. Ezen elvi álláspontjának fenntartása^ mellett a tanács mégis kifejezte abbeli készségét, hogy miután a hidakat túlnyomóan Budapest lakossága használja és közlekedési szempontból is a hidak a többi uocákkal egyenlő rendeltetéssel bírnak, hajlandó a hidak fenntartási költségeihez az egyezmény megkötésének jóváhagyását követő hónap első napjától kezdve bizonyos mértékben hozzájárulni, követelte azonban a főváros, hogy az állam fizesse meg az Elektromosmüveknek az 1920-ig visszamenően fennálló áramdíjtartozását, ami több mint 111.000 pengőt tesz ki. Ezen az alapon nem sikerült a megegyezés, mert a kormány szintén visszamenő igényeket támasztott, ugyanis azt követelte, hogy a hídfenntartási költségeket a főváros 1921 július 1-ig visszamenően vállalja és az azóta felmerült költségeket térítse meg. Miután egyik fél sem engedett álláspontjából, a tárgyalások megszakadtak és majd talán a most összehívandó ankéten sikerül valamilyen közeledést teremteni. A .főváros kiszámította, hogy a hidak tisztogatása és világítása évente 62.000 pengő kiadást jelentene számára és ha ezt most visszamenőleg kellene megfizetnie, több mint félmillió pengő váratlan fedezetlen kiadást jelentene. es Űgylátszik, az állam szeretne jó üzletet csinálni ebben az ügyben és szeretne megszabadulni a hídjog-váltság 6 év mulva^ esedékes 800.000 aranykoronájának megfizetésétől is. A főváros azonban ezt az utóbbi kérdést a tárgyalásokból most kikapcsolja, mert ragaszkodik az őt törvény szerint megillető váltságdíj kifizetéséhez. TÓTH LAJOS PALA- ÉS CSERÉPFEDŐMESTER Eternit-cserépfedés, facement- és bőrlemezfedés, tetők jókarbantartása és tatarozása Budapest, I., Fehérvári út 106. TELEFON: Lágymányos 11—63. Flargalií Andor és Ödön ■■nnm oki. me r no építőmester, glflggyjgggl vállalkozók, vasbetonépitők fsSraffit Budapest, I , líelenhegui út 11-13. sz. Telefon : Lágymányos IS —14, 12 83 Köztisztviselők kedvező fizetési feltételek mellett kaphatnak nyugágyat, függőágyat, sátort és hátizsákot TELEFON : J. 415 -07. ALAPÍTVA : 1838-ban HAUSCHILD ALBERT BUDAPEST, VII., KÁROLY-KORÚT 15. SZÁ.M. Szállít hivatalok részére iratkölötioverlcrt, por- és padlótörlőruhát. E 90.000 négyszögöl teljesen felparcellázott villatelek a főváros határában Budapesttől 8 kilométernyire a Szentendrei Hév. és országút meltett részletfizetésre eladó Részletes felvilágosítást ad a tulajdonos : Bartkó János földbirtokos parcellázási központi irodája: Budapest, V., Kádárutca 8. II. cm. 2. Tel. : Aut. 250-83. mindennap 9-12-ig és 2-5-jg
