Független Budapest, 1928 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1928-07-18 / 29. szám

Várospolitikai és közgazdasági lap. Megjelenik minden héten. ELŐFIZETÉSI ÁRA a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő. Fél évre 12 pengő. Egyes szám ára 50 fillér. Főszerkesztő: B. V1RAGH GÉZA Felelős szerkesztő: LIPPAY GYULA dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, VII., Szövetség-utca 22. Telefon: József 3U5—82. Postatakarékpénztári csekkszámla : 45.476. A Széchenyi-fürdő nem először szerepel ezen a helyen és — attól tartunk — nem is utoljára. Szimbólummá lett már ez a díszes, városligeti intézet: Budapest népe számára a megbízhatatlanságot, könnyel­műséget és leíkiismeretlenséget jelenti. Nem is volt nagyon régen, amikor utoljára erről a fürdőről írtunk s akkor már költői jós­ihlettel jövendöltük meg, hogy fogunk mi még írni'erről a fürdőről. S íme, most megint beszél­tet magáról a Széchenyi-fürdő s ha egy épít­kezés beszéltet magáról, ez épp olyan kellemet­len, mint mikor egy asszonyról sokat beszélnek. „Romokban a Széchenyi-népííirdő“, meg egyéb riasztó címek jelentik hasábos cikkek élén, hogy a Széchenyi-fürdő tragédiájának immár a har­madik vagy negyedik felvonásához érkeztünk. (Az ötödik még hátra van.) A főváros lezáratta az életveszélyes fürdőt és most keresi a bűn­bakokat, hogy lesújtson rájuk az igazságszol­gáltatás pallosával. Olvassuk, hogy az építési vállalkozó felelős mindenért, hogy a főváros kártérítési pert indít ellene s rövidesen meg is indul ez a per, hogy mint ötödik felvonás fejezze be a nagy, látványos .szomorújátékot. Hogy ki a hibás, az építési vállalkozó-e, vagy más-e, azt mi nem tudjuk. Nem valószínű azon­ban, hogy az egész felelősség az építési vállal­kozót terheli, sőt az is lehetséges, hogy egy­általán semmi felelősség sem terheli. Nem aka­runk senkit sem védeni, sőt ellenkezőleg, min­denki gyanús, aki él és célunk az, hogy a,bűnö­sök elnyerjék megérdemelt bűnhődésüket és épp ezért óvakodunk attól, hogy előre ítélkez­zünk, amikor még mindent homály fed. Aki bűnös, vagy akik bűnösök, azokkal irgalmatla­nul kell elbánni, mert a főváros erkölcsi presz­tízsét soha akkora károsodás nem érte, mint ebben az ügyben és éppen ez az oka annak, hogy gyors és alapos megtorlást sürgetünk. De nem akarunk alkalmat adni arra, hogy ismét elővegyék a rég bevált bűnbak-rendszert. Nem bűnbakok kellenek, hanem bűnösök. Az építkezési vállalkozó nem angyal, ezt bizonyo­san tudjuk, a vállalkozók sohasem angyalok. Aki építkezést vállal, az keresni akar, ez ter­mészetes, de viszont éppen azért vannak ható­ságok, építési ügyosztályok, bizottságok és al­bizottságok, hogy vigyázzanak arra, hogy hon­nan, mi módon tesz szert vállalkozói nyeresé­gére az építész. Ha hullik a vakolat, ha bedő- léssel fenyeget a fürdő egy része, úgy ezért nem csupán a vállalkozó a felelős, a vállalkozó mindenesetre csak részben. Felelősek azonban elsősorban azok, akiknek ellenőrzésére volt bízva, hogy milyen vakolatot használ a vállal­kozó, sőt tovább megyünk: felelősek már azok is, akik előírták a vakolat minőségét. Mert az is lehetséges, hogy olyan minőségű vakolást írtak elő, amely elég szilárd lehet egy bérház­ban, de nem alkalmas egy gőzös, nedves atmo­szféráiéi fürdő falainak burkolására. Ha a vállal­kozó az előírt vakolást alkalmazta, úgy ő már nem is hibás, csak az ügyosztály, amely az építkezést vezette, de ha nem azt tette, ami a kötelessége lett volna, hanem olcsóbb anyaggal dolgozott, hogy ilyen módon illegitim nyere­ségre tegyen szert, úgy minden büntetés kevés, amellyel sújtani lehet. De még ez esetben is osztoznak vele az ellenőrző közegek és bizott­ságok, amelyek nem csípték nyomban nyakon a vállalkozót, aki ilyen módon akart rabolni a közvagyonból. Nem tudjuk, hogy áll a felelősség kérdése, de azt igenis tudjuk, hogy ezt az ominózus illatú ügyet végképen likvidálni kell, mert a Széchenyi-fürdőből felszálló mérges párák a fő­városi adminisztráció egész levegőjét miazmák- kal töltik meg. „Drága a Széchenyi-fürdő, de legalább szép és minden túllépéses fillér be van j építve“, — mondták most esztendeje, amikor ! az első botrányok hullámai csapkodtak a fürdő- ! medencék körül. Most aztán kiderül, hogy drága, de nincs is beépítve minden fillér, drága, de már összeomlik az egész kártyavár, amelyet a főváros épített a ligeti homokra. „Nem elégszünk meg a félmunkával, nem elégszünk meg a bűnbakokkal“, — mondtuk tavaly s a mostani repriz igazolja a mi igazsá­gunkat. „Teljes világosság, kíméletlen őszinte­ség kell ide, a főváros népe ezt követeli,“ írtuk s amikor most, a harmadik felvonás után már látjuk a végkifejlődést, megint csak azt mond­hatjuk, amit akkor mondtunk. A főváros becsü­letéről van itt szó. Budapest székesfőváros erkölcsi integritásáról és nem lehet helye fél- munkának. Jöjjön a teljes világosság; jöjjön a teljes purifikáció, mert nem tűrhetjük azt, hogy bűzök fertőzzék meg azt a levegőt, amelyben élünk. Nem bűnbakok kellenek, hanem bűnösök, mert vannak bűnösök s talán nem is kisszám- mal. Tizenöt millió pengő a külföldi adósságok évi törlesztésére. Laiuoiíe Károly tanácsnok nem mehet ebben az évben szabadságra a költségvetési munkák miatt. Néhány cikkben már jelentettük, hogy az összes ügyosztályok és intézmények beszolgáltatták a jövő évi költségvetés adatait a pénzügyi ügyosztálynak, ahol Lamotte Károly tanácsnok vezetésével most, a nyári szünet alatt, dolgoznak a teljes költségvetés összeállításán. Lamotte tanácsnok e nagy feladatok -miatt csak januárban megy szabadságra, mert a költségvetés egész addig Jefoglalja minden idejét, Megírtuk azt is, hogy nagy törlések lesznek a költségvetésben, tekintve, hogy az egyes ügyosz­tályok olyan nagy hiteligényléssel léptek fel, melye­ket a költségvetés keretében lehetetlen kielégíteni. Nemcsak az idegen ügyosztályok, de maga a pénzügyi ügyosztály is óriási össze­gekre tart igényt. Az idegen hivatalok és ügyosztályok költségeiből még le lehet faragni, legfeljebb törölnek fájó szív­vei az előirányzatból egy sereg építkezést, vagy beruházást, a pénzügyi ügyosztály szükségletét azonban minden körülmények közt ki kell elégíteni. A pénzügyi ügyosztály több minit 15 millió pen­gőt irányzott elő a külföldi kölcsönök törleszté­sére s kamatainak íizetásére. Ezeket a szerződésszerűleg vállalt kötelezettsé­geket kénytelen teljesíteni a főváros és itt nem lehet helye sem törlésnek, sem redukciónak. Egyedid az esztendei egyezményben vállalt kötelezettségek alapján 7'5 millió kamatot kell űzetnie a jövő évben a fővárosnak régi tartozásai után a külföldi hitele­zőknek. Ez az adósságtörlesztés hosszú évekig fogja még terhelni a fővárost és a költségvetés ki­adásainak 5—8%-át a tartozások törlesztésére és a kölcsönök kamatainak fizetésére kell fordítani. Elkészültek az új közszállítási szabályok, melyeket a főváros a maga hatáskörében léptet életbe. Miller Ernő dr. tanácsjegyzö nyilatkozik a szabályzatról a Független Budapestnek. HILLER ERNŐ dr. A Független Budapest beszá­molt azokról a mozgalmakról, melyek egyrészt vállalkozói kö­rökben, másrészt a fővárosi ha­tóságok részéről a közszállítási szabályzat revíziója érdekében megindultak. Felesleges bőveb­ben magyaráznunk, hogy a több évtizedes szabályzat ma már egyáltalán nem felel meg a kívánalmaknak tanácsjegyző. s nemcsak a vállalkozók, de a munkaadó közhatóságok érde­kében is múlhatatlanul szüksé­ges a szállítási feltételeknek a mai viszonyoknak megfelelő módosítása. A tanács most gyűjti az ada­tokat arra vonatkozóan, miként lehetne legcélsze­rűbben ezt a fontos szabályzatot megreformálni s az érdekeltségek egész sora küldte inár be észrevé­teleit és kívánságait a fővároshoz. A nagy adat­tömeg feldolgozása, .teirmészcteseiu hosszabb időt vesz igénybe s még tovább fog. tartani, míg a kor­mány a közszállítási szabályzat reformját keresztül is viszi. Ezt az időt a főváros nem tudja kivárni, mert a városnál, ahol most kezdődik meg igazán a nagy közmunkák végrehajtása, nagy károkat okozna, ha a mai elnyűtt rendszer alapján kellene e munkákat végezni. Károsodna a főváros is, mert a jelenlegi helyzet mellett nincs módjában a vállalkozókat köte­lességeik szigorúan pontos betartására szorítani, de károsodnának a Vállalkozók is, miután a mosta'ni rendszer mellett csak hosszú idő után, nagy nehéz­ségekkel jutnak hozzá pénzükhöz. Ez a körülmény késztette a főváros vezetőségét arra, hogy a közszállítási szabályzat egyre késle­kedő revíziójáig a maga hatáskörében a fővárosnál érvényes szállítási feltételeket úgy módosítsa, hogy az a megkívánt érdekeknek pro és kontra megfelel­jen. A tanács a középítési ügyosztályt bízta meg a kitűnő jogi tudást, de e mellett műszaki hozzáértést is igénylő nagyszabású munka elkészítésével. Solty Lajos tanácsnok javaslatára Miller Ernő dr. tanácsjegyző, a középítési ügyosztály jogi ügyeinek vezetője kapott megbízást a reform keresztülvitelére s a napokban a nagyszabású munka el is készült. Hiller tanácsjegyző bemutatta a tanácsnak az új szabályzatot, amelyet teljes egészében elfogadtak és a nagyszerű munkáért a tanács teljes elismerését fejezte ki Hiller Ernőnek. E hónap végén az új szállítási feltételek a fővá­rosnál már életbe is lépnek s ezért a városi közszállítókat, vállalatokat, cégeket közelről érdekelheti, mit is tartalmaz az új szabály­zat. Hiller Ernő tanácsjegyző, a nagy jelentőségű munka alkotója, munkatársunk előtt a következőkben ismertette az új szállítási feltételek lényegét:- A hír megfelel a valóságnak. \ székesfőváros tanácsa az új általános vállalati feltételekre vonat­kozó szabályzatot, melyet a középítési ügyosztály dolgozott ki, a legutóbbi tanácsülésben már el is fogadta. Az új szabályzat jelenleg a házinyomdá­ban van Ielnyomatás alatt s egész rövid idő múlva életbe is lép. Természetesen, megelőzőleg az új szabályzatot a legszélesebb körben közhírré tesz- sziik s alkalmazásba vételének napjával az eddig érvényben volt korábbi hasonló szabályzat hatá­lyát veszti. Legmodernebb gyógy­intézet sebészi és bel- betegek részére Dr. PAJOR-SANATORIUM BUDAPEST, Vili. VAS-UTCA 17. sz. SZÍV- ÉS ÉRBETEGEKNEK I I OSZTÁLY idegbetegek, üdülők gyógy­helye, vízgyógyintézet, nap- és légfürdők.

Next

/
Oldalképek
Tartalom