Független Budapest, 1928 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1928-08-15 / 33. szám
XXIII. évfolyam. 1928. augusztus 15. 33. szám. Független Budapest Várospolitikai és közgazdasági lap. /& ••• Megjelenik minden heten. ELŐFIZETÉSI ÁRA a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő. Fél évre 12 pengő. Egyes szám ára 60 fillér. Főszerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA Felelős szerkesztő: LIPPAY GYULA dr. Szerkesztőség ésKTá'dóhivatal: Budapest, VII., Szövetség-utca 22. Telefon: József 3k5—82. Postatakarékpénztári csekkszámla t 45.476. Kilencszáz esztendeig I állt az a magyar állam, amelyet Szent István j bölcsesége alapított meg s most nékiink jutott az a gigászi feladat, hogy újabb kilencszáz évre megalapozzuk a magyar .állam életét. A nagy, szent király előtt leborul a magyar nemzet és soha nem volt aktuálisabb a félő sóhaj: „Hol vagy István király?...“ \ Hol vagy István király? j Országot, hazát kell alapítanunk. Hol vagy? J Jöjj, segíts, ne feledkezz meg rólunk, szegény I magyarokról, akik most sötétségben vergődünk j itt, Európa közepén s amit csinálunk, azt rósz- j szül csináljuk. A te nagy példádra van szüksége a nemzetnek, a te ragyogásod világoljon. előttünk, amikor most itt a pusztaságban vergődünk, bizonytalan utakon tévelyegve, mint a gazdátlan nyáj. Jöjj, ó, mi nagy Gazdánk, vezesd igaz utakra ezt a szerencsétlen népet Amikor István király megalapította a nagy magyar birodalmat, akkor ő volt Európa legmodernebb fejedelme. A középkor kellős közepén igazi fia volt korának, megértette annak vezető nagy eszméit s ezekre alapította az országot. Benne élt korának akkor új eszméiben s ezért tudott nagyot, halhatatlant alkotni. Amikor mi ma új Magyarországot akarunk építeni, nem mehetünk vissza a középkorba. Az új István király új Magyarországát a huszadik század gondolkozásának megfelelően kell berendeznünk, mert, ha máskép csináljuk, akkor elfújja az első szél, mint a kártyavárat. Nem lehet, mint az írás tanítja, homokra építeni palotát, fövenyre házat. Nékiink, a fundamentumépítőknek le kell ásnunk az új Magyar- ország alapfalait a mi korunk legmélyebb rétegeibe, mert máskülönben hazudunk, oktalanul csaljuk magunkat. István király emlékét nem akkor tiszteljük, ha vissza akarunk térni a középkorba, hanem, ha úgy akarjuk felépíteni az országot, ugyanazokkal az eszközökkel és gondolatokkal, mint ő tette. István király modern volt, radikális volt, merész volt, és mint ilyen, újító: ortodox konzervativizmust nem tanulhatunk tőle, csak ennek az ellenkezőjét. A hagyományokat tisztelni kell, ragaszkodni kell hozzájuk, de nem szabad fétisként megmerevedniük. Hol lenne a magyar nyelv, ha Kazinczy Ferenc nem lett volna teljesen áthatva a nyelvújítás szükségességétől, ha nem érezte volna meg azt, hogy konzervativizmussal nem lehet segíteni, hanem reformálni kell? Támadták, gyilkolták az ortodox konzervatívek s mégis az ő magyar nyelve hozta Vörösmartyt, Petőfit, Aranyt és Ady Endrét. Nélküle még most is dadognánk, küzködnénk: nem volna magyar irodalmi nyelv. A mi korunk a demokrácia kora. Ebbe a talajba kell elvetnünk a magot, ha aratni akarunk majd egyszer, mert ma csak ez a talaj terem kalászt. Népeket csak a saját akaratuk szerint lehet kormányozni, minden egyéb ma zsarnokság. Ami jó volt a középkorban, az ma lehetetlenség, aki ma Szent Istvánt akar játszani, az a nemzet életével játszik. * * * Amerika magyarjai zarándokúira keltek, hogy részt kérjenek .Szent István ünnepéből. Az új világból, a jövő világából jöttek ide, hogy hódoljanak a múlt előtt. _Mi nem akarunk a múlt lenni. A jövő akarunk lenni, a nagy, szabad jövő, amelyet nem szabad eltemetni. Jönnek az amerikai magyarok és megelégedéssel fogják látni, hogy helyreállt a rend és megvan a „konszolidáció“. Megvan? Nem tudjuk. A temetőben is rend van. Rend-e a temetők rendje? Élő nép vagyunk s akárhogy ássák is körülöttünk a sírt, nem akarunk meghalni. Élni akaA legnagyobb bizonytalanság uralkodik az autótaxik körül. Olyan furcsa hírek terjednek el, amelyek nagy aggodalmat keltenek úgy a fővárosnál, mint az érdekeltek körében. Hír szerint azért késik a tcixi-szabályrenedelst jóváhagyása, mert a kereskedelmi miniszter mélyreható változtatásokat akar keresztülvinni a rendelet szövegén s ennek formáját és indokolását még nem találták meg. Nevezetesen a kereskedelmi miniszternek az a szándéka, hogy a taxiengedélyek kiadásának jogát végső fokon a minisztérium hatáskörébe utalja, illetve fellebbezésekben az utolsó szó joga a minisztériumot illesse meg. Ugyanezek a hírek arról is tudnak, hogy a kereskedelmi miniszternek már megvannak a jelöltjei az új rendszámokra s a főváros nagyon kevés vizet fog zavarni az 505 új engedély szétosztásánál. Hogy a kereskedelmi miniszter kiket runk s nem a Dunába ugrálni, mint ahogy tesz- szíik nap-nap után. Az amerikai magyarok jönnek s aztán visszamennek a szabadság és demokrácia hazájába, az amerikai köztársaságba, ahol más az élet és más a halál. Ha István király ma élne, ha ma kellene Magyarországot megalapítania, alighanem Amerika példáján indulna el, mert a Ma: Amerika. És a jövő is —• Amerika. :Jí * * Soha nagyobb bajban nem volt Magyar- ország: jöjj el, szent királyunk, segíts rajtunk, Téged magyar kíván. Jöjj és világíts szegény népednek, mert nagyon nagy itt a sötétség, nagy Ínségben vagyunk. Jöjj és ragyogj, mert elveszünk itt, ebben a nagy, gyilkos homályban. akar megajándékozni az autótaxi engedélyekkel, arról csak suttogva beszélnek. A bérkocsisokon kívül állítólag senki nem kapna rendszámot, sem a bérautófnvarozók, sem az Autótaxi Vállalat, ellenben különféle egyesületek, melyeknek a legcsekélyebb közük sincs ehhez a közlekedési eszközhöz. A városházán nap-nap után türelmetlen küldöttségek sürgetik a hosszú ideje húzódó taxikérdés ügyét, de a főváros semmit sem tehet. Már Folkus- házy Lajos is megunta a bizonytalan helyzetet s a hét végén személyesen járt fent a kereskedelmi minisztériumban, hogy a elöntést kierőszakolja. Utjának azonban még mindig nem látjuk az eredményét. Az elégedetlenség pedig napról-napra nő és előrelátható, hogy a taxiiigy nagy botránnyal fog lezárulni. A kereskedelmi miniszter és Pest vármegye alispánja a Községi Temetkező Intézet ellen. A főváros ragaszkodik monopóliumához és tiltakozik a halottakkal való üzérkedés ellen. Óriási konsternáció van napok óta a városháza közegészségügyi ügyosztályán, ahol a rég húzódó temetkezési perekben az utolsó döntő támadásra készül az ügyosztály. A múlt héten ugyanis a kereskedelmi miniszter megadta a hullaszállítási ipar- engedélyt Bachmanek Kálmánnak, a sok bajt okozó koporsó-kereskedőnek, aki az engedély birtokában most nevető konkurrense lett a Községi Temetkezési Intézetnek melynek egész monopóliumát megdöntötte. Ugyanekkor a pestvármegyei alispán körrendeletben utasította az összes megyei hatóságokat, hogy tiltsák meg a fővárosi Községi Temetkezési Intézetnek a megye területéről történő halottszállításokat, mert érré, az alispán szerint, a fővárosi intézetnek nincs joga s eljárása egyenlő a tisztességtelen versennyel. Elképzelhető, hogy a két intézkedés milyen leírhatatlan örömet keltett a régi temetkezési vállalkozók között, akik évek óta lesik a Bachmanek és a főváros közötti nagy harc kimenetelét. Bachmanek győzelme ugyanis annyit jelent, hogy a kisajátított magántenietkezési ipar újra feléledhet, mert ha a kereskedelmi miniszter a maga hatáskörébe vindikálja a temetkezési és hullaszállítási engedélyek kiadásának jogát, úgy nemcsak Bachmanek, hanem a többi érdekelt is megkaphatja az engedélyt. Már pedig ez mérhetetlen károsodást jelent a fővárosra, amely nagyon sok milliárdot áldozott a i temetkezés községesítésére és a közönség általános I megelégedését váltotta ki, amiért megszüntette a halottakkal való üzérkedést. A kereskedelmi miniszter és a vármegyei alispán intézkedése azonban ezeknek a régi tűrhetetlen állapotoknak a visszatérését jelentik. A tanács ezért legutóbbi ülésén hosszan foglalkozott e nagyfontosságú üggyel és úgy határozott hogy felirattal fordul a kereskedelmi miniszterhez és az érvényben levő temetkezési szabályrendelet kiadásával a Bachmaneknek kiadott halottszállítási engedély visszavonását követeli. Egyúttal átirattal fordult a tanács Pest vármegye alispánjához, akit felvilágosított eljárásának jogtalanságáról és káros következményeiről, ami a szabályok nem ismerésén, vagy féremagyarázásán alapul. A városházán nagy jogi tanácskozás is volt e kérdéssel kapcsolatban, amelyen Folkusházy Lajos alpolgármester, Némethy Béla tanácsnok, Szendy Károly főjegyző, Szemethy Károly tiszti ügyész, Bárány László fogalmazó és Aclamy István a temetkezési intézet igazgatója vettek részt. Az értekezlet megállapította a tiltakozó iratok szövegét, mely kellő eréllyel fogja megvédeni a főváros érdekeit. A kormánynál Ripka Ferenc főpolgármester személyesen jár majd el ez ügyben. A döntő harc végső stádiumba jutott, most dől el, sikerül-e Bachmanek és társainak megsemmisíteniük a főváros temetkezési monopóliumát s újra üzleti árucikket csinálni a halottakból, vagy pedig a közérdek győzedelmeskedik. Legmodernebb gyógyintézet sebészi és bel- betegek részére Dr.PAJOR-SANATORIUM szív- lís ÉBBETEGEKNEIi TJ.I OSZTÁLY BUDAPEST, Vili. Idegbetegek, üdülők gyógy- VAS-UTCA 17. sz. helye, vizgyógyintézet, napés légfürdők. Rémhírek a taxiengedélyekről Bizonytalan suttogások arról, hogy miért késik a belügyminisztériumban a jóváhagyás.
