Független Budapest, 1928 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1928-08-15 / 33. szám
2 Független Budapest 1928. augusztus 15. Uj, országos pályázatot kell hirdetni az autóbusz-garázs terveire. Solty tanácsnok nyilatkozik a nemzetközi pályázat ötletéről és a házikezelésben épülő iskolák terveiről. itäm Az az affér, amely a napokban a főváros és a mérnöki kamara között keletkezett, a nagy nyilvánosságot is erősen foglalkoztatja. Ennek az átférnek az előzménye a véget nem érő mérnök- jogászharc, melynek egyes fázisairól a Független Budapest is sokszor beszámolt. Most az auto- busz-garáge és az épülő három új iskola terve.i miatt újult ki ez a háborúság. A főváros jogász tan ácsa ugyanis olyan megoldást kíván, amelyet a magyar mérnöki kar sérelmesnek tart magára nézve. Többek között arról van szó, hogy az autobusz-garage készítésére nemzetközi pályázatot írnak ki, viszont a három új iskolát nem nyilvános pályázat útján, hanem saját rezsiben, ideiglenes mérnökökkel készítteti el a főváros. Solty Lajos tanácsnok, a középítési* ügyosztály vezetője, akit ezek az ügyek kellemetlenül érintenek, a következőket mondotta munkatársunknak a mérnöki kamarával történt konfliktusról:- Teljesen megértem a magánmérnökök mozgalmát s nagyrészt helyeslem kívánságukat. Sajnos, mi műszakiak csak ketten képviselhetjük karunk érdekeit a tanácsban s mint a tények bizonyítják, a mi szavunk gyenge ahhoz, hogy a jogászokkal szemben érvényre juttassuk a mérnökök jogos kívánságait, A tanács, ha nem is formálisan, de közvetve két alkalommal szavazott le ezekben a terv- pályázati ügyekben • s a többségben levő jogásztanáccsal' szemben mi mérnökök alul maradtunk. Én azért még ma is a legszilárdabban ellentállok annak a szándék/nak, hogy nemzetközi tervpályázatot hirdessenek az autobusz-garage terveire, viszont a mérnöki kamara, jobban mondva az érdekeltek akciójával sem értek egyet, tudniillik, hogy az előző 6 építész bevonásával újabb szűkebbkörü pályázatot tartsunk. Solty Lajos A középútat kell megtalálni s új, nyilvános pályázatot kel! hirdetni, amelyen minden magyar építész résztvehet az elsőbbség reményében. Többen azt az álláspontot képviselik, hogy a garage-építés nem művészi munka és felesleges arra tervpályázatot hirdetni, mert a garage vasvázát a méreti adatok birtokában részletes tervek nélkül is elkészítheti a konstrukcióval megbízott vasszerkezeti gyár. Ez az álláspont ismét helytelen, mert bármilyen építkezésről legyen szó, előzetes tervek nélkül azt megfelelően keresztülvinni lehetetlen.-- Sokkal nagyobb a kavarodás az iskolatervek körül. Mint ismeretes, ősszel három új iskolát fogunk építeni, igaz, hogy kisméretűeket, de közel 300 mérnök és építész leste türelmetlenül az építkezés megindulását, mert abban reménykedtek, hogy a tervek elkészítésénél némi keresethez jutnak. A tanács azonban az én javaslatomat kétszer is leszavazta s elrendelte a tervek házi kezelésben való elvégzését. Azt mondták, hogy a főváros műszaki személyzete nemcsak arra való, hogy meszeljen s malterezzen, hanem foglalkozzék szellemi munkával is. így azután kötelezték az ügyosztályt, hogy maga lásson hozzá a három iskola terveinek készítéséhez s kivételesen megengedték, hogy e célra hét ideiglenes munkaerőt alkalmazzanak. A tervezés el is kezdődött, a mérnöki kamara azonban nem hagyja annyiban a dolgot, hanem minden követ megmozgat, hogy az előző határozat megváltoztatására és nyilvános tervpályázat kiírására kényszerítse a tanácsot. Eddig a jogászokban nem nyilvánult meg erre a hajlandóság. Most egyszerre akar takarékoskodni a főváros s ezt is a mérnökökön kezdi el. Mi, városi mérnökök, nem vehetjük zokon a várostól a takarékossági igyekezetei és segítünk is ebben a törekvésben. A „meszelés és malterozás“ mellett szellemi munkát is szívesen végzünk, tervezünk, ellenőrizünk, közigazgatunk. Csak a magánmérnökök panaszkodnak, hogy a ritkán adódó kereseti alkalomtól is elüti őket a Város. És én, bár fővárosi tisztviselő vagyok, ebben a kérdésben nem tudok igazat adni kenyéradó gazdámnak, a fővárosnak. BUDAPEST, IV. KEK., FERENCIEK-TERE 7. Margitszigeti palotája étterem, kávéház, bar, zene, tánc. + + KÁVFHÁ7’ IÓZSEF-KÖRÚT 37-39. SZ. ''nV ** Esfénhinf cigányzene ! Magyar Általános Gépgyár R.-T. MÁTYÁSFÖLD MAGOSIX foUTŐK Eladási központ: IV., VÁCI-UTCA 1. szám. BUDAPEST SVÁBHEGYI SZANATÓRIUM MAGASLATI (430 m.) KLIMATIKUS, DIÉTÁS GYÓGYINTÉZET Európa egy ik legszebb, legmodernebb szanatóriuma belbetegek, idegbetegek és üdülök részére Központi fűtés, meleg-hideg víz minden szobában, 34 lakosztály, külön elő- és fürdőszobával. Minden szobában külön loggia. Városi telefon, rádió, optikai jelzőberendezés, stb. A Svábhegy Budapest centrumától 20 percnyire, 430—480 m. magasan fekszik, elragadó szépségű kilátással, kb. 100 km. gondozott séta- és kocsiutak. Portalan levegője, csendje és nyugalma ideális gyógyítója a beteg testnek és fáradt léleknek GOLF — TENNIS — LOVAGLÁS NAPIDÍJ: (az új főépületben) beleértve ötszöri diétás étkezést, fűtést, vízkúrákat 22 P-től, a depandanceokban 20 P-től Száz éves a pesti Lloyd épület. A modern paloták pompájának közelségében húzódik meg egy régi épület, mely most töltötte be fennállásának századik esztendeiét. Nem érdektelen az épület múltja, mely nemcsak a benne lezajlott események, hanem építészeti stílusa miatt is megérdemelné, hogy az utókor műemléknek nyilvánítsa s emléktáblával jelölje meg életének nevezetesebb eseményeit. A Lloyd-épületét a pesti polgári kereskedők testületé építtette a múlt század húszas éveiben. A pesti polgári kereskedők testületé még I. Lipót királytól nyerte szabadalomlevelét 1699. augusztus 12-én, melyet Pestváros tanácsa 1700. január 12-én hirdetett ki. A testületnek „Pesti szab. polgári kereskedők és kalmárok testvéregylete'' volt a címe s élén a minden második évben választott két elöljáró állott, kik a testület pénzét s leveles ládáját őrizték. 1777-ben Mária Terézia a régi testületnek újabb szabadalomlevelet adományozott, mely lényegében egyezett az előbbivel, csupán annyi újítást eszközölt, hogy az elöljárók működési idejét 3 évben állapította^ meg s megválasztásukat jelöléshez kötötte. I ovábbá a testület vallási életére nagyobb súlyt vetett, nevezetesen a negyedévi gyűlésekkel kapcsolatosan misét kellett szolgáltatnia a testületnek és védszentjének, Neponiuki Szt. Jánosnak napján nemcsak a főnöknek, hanem a segédeknek is meg- kcllett jelenniük a misén. A pesti kereskedők testületének szervezetét, működését és ezzel kapcsolatban Pest kereskedelmének fokozatos fejlődését, bár a megemlékezésre méltóak lennének, c cikk keretében mégsem ismertethetjük, mert ez messze elvezetne a tárgytól. Nézzük tehát a 100 esztendős múlttal dicsekvő épület történetét. A pesti kereskedők testületé elég későn, fennállásának 120. esztendejében erősödött meg annyira, hogy komolyan gondolhatott egy külsőségekben is tökéletes székház építésére. Az eszmét a székház felépítésére az a messzemenő gondolat, illetőleg cél adta meg, hogy legyen a termelők és kereskedők számára egy barátságos hely, hol egymással találkozhatnak, véleményeiket kicserél- J1 étik, megbeszélhetik a piac áralakulásait, a külföldi hírekről értesülhetnek és lebonyolíthatják ügyleteiket- Az erre a célra berendezett épületnek a város gócpontjában kellett feküdnie, közel a Dunához. A testület vezetősége nagy körültekintéssel intézte az ASCHNER JÓZSEF ügyet és keresett alkalmas telket. A telek kiválasztását és megvételét Stankovits Konstantin eszközölte, ki az 1820. augusztus 22-éu megtartott árverésen megvette a szépítő bizottmánytól a mai Eötvös-tér, Dorottya-utca és Ferenc József-tér által határolt területet. Ez a terület egy 319 és egy 269 négyszög- öles területből állott, az ára pedig 55,876 váltóforint volt, mai értékben kb. 83,000 pengő. A telek megvétele után az építkezés előkészítése céljából a testület 1821-ben Warm József első és Grabovszky Athanáz másod elöljárók elnökletével egy bizottságot választott. Ez a bizottság 1825-ig munkálkodott, de munkásságának eredményéről semmi adat nem maradt fenn. Pólya Jakab a „Pesti polgári kereskedelmi testület és a Budapesti nagykereskedők és nagyiparosok társulata története" című munkájában 1826. október 12-évei említi azt a társulati ülést, melyen a székház felépítésére a kereskedők kebelében megalakult a részvénytársaság. A második ülést október 26-án tartották meg, melyen megállapították a részvény- társaság szabályzatát és a részvények jegyzésének módozatait. Ezek szerint nem a részvényeknek, hanem a részvényeseknek volt döntő szavuk, továbbá a testületeket csak a részvényesek képviselhették s nem a testületek vezetői. Az építkezés kivitelére pedig egy 13 tagú választmányt választottak, melynek ezután a kidolgozandó szabályzatok elkészítését és előterjesztését is kötelességévé tették. Ez a választmány azonnal munkához látott, Hild József építésszel elkészíttette az épület terveit és költségvetését és kimondotta, hogy csakis a Hild által készített terveket mutathatják be József nádornak jóváhagyás végett. Szabályozta továbbá a részvények elővásárlási, eladhatási és örökölhetőségi jogát is. A részvények jegyzése 1827. februárjában már annyira haladt, hogy Kappel Frigyes, Valero Antal és Halbauer János tagokból álló küldöttség és Hild József felutazhattak Pécsbe a nádorhoz az épület terveivel. A nádor nagy örömmel fogadta a küldöttség előterjesztését s annak az óhajának adott kifejezést, hogy még ez év folyamán üdvös lenne az épületet tető alá hozni. Az eredményes küldetés után az első választmány működése is befejeződött és új választmányt választottak az építkezés tényleges vezetésére, melynek Sár,lory György János lett az elnöke. Ez az új választmány rövidesen elintézte a még függőben levő kérdéseket és 1827. február 27-én megkötötte Hild Józseffel az építési szerződést, melyben nemcsak az építés vezetésével, hanem a kőmíves munkálatok elvégzésével is őt bízta meg. TEXTILIPARI-, GŐZMOSÓ-, KELMEFESTŐ- ÉS VEGYIPARI GYÁRAK BERENDEZÉSI VÁLLALATA Nem akarták ugyanis, hogy az árlejtéssel járó esetleges áskálódások az „idegen és belföldi földbirtokosok, kereskedők és művészek gyülhelyéiil“ szolgáló haznak hitelét s szolidságát lerontsák, mert a testület oly épületet akart emelni, „melyet a késő utódokra is jókarban“ lehet átszállítani. Nemes céljukat el is érték. Az építkezést 1827. márciusában kezdték meg s még a tél beállta előtt tető alá került az épület. Az alapkőletételt a nádor távolléte miatt el kellett halasztaniok. Ezt a külsőségekben gazdag ünnepélyt aztán 1828. június 4-én délután 5 órakor tartották íiieg. A nádor, Ferdinánd főherceg, a tábornokok Kara, a kormányszékek előkelőségei, számos főrangú előkelőség, a vármegye kiküldöttei nagyszámmal vonultak fel a nevezetes alapkőletételre és adták át az épületet nemes rendeltetésének, mely az 1832. évi elszámolás szerint 129,439 forint és 26 krajcárba került pengőpénzben. Az építkezéssel járó kiadásokat a házbérjövedelmekből igyekeztek megtéríteni és a részvények értékét növelni. így kerültek 1830-tól gróf Széchenyi István kezdeményezésére a Nemzeti Kaszinó bérletébe az elsőemeleti helyiségek. A kaszinó a díszes nagyteremben tartotta híres táncmulatságait a testülettel karöltve, melyeknek jövedelmén arányosan osztozkodtak. Az épületben helyezkedett cl a kereskedelmi csarnok, később pedig az 1851-ben megalakult Pesti Lloyd-társulat — melytől az épület ú'jabbi nevét kapta —■ bérelte az emeleti helyiségeket. 1860-ban a mágnások, illetőleg a ftelsőház tartotta tanácskozásait az akkori legszebb nagyteremben és évente a Nemzeti Zenede is itt rendezte hangversenyeit. Meg kell emlékeznünk az épület tervezőjéről és építőjéről is. Hild József a klasszikus empire-nak a legjelentősebb képviselője. Jóllehet, művészete nem volt olyan széles skálájú, mint kortársának, Pollack- nak művészete, de mégis számos örökbecsű épülettel gazdagította fővárosunkat. .Egyik legjelentősebb alkotása volt az ismertetett Lloyd-épület. A háromfrontos épületnek minden szépségét a Ferenc József- térre néző homlokzatra összpontosította és ide építette az árkádokon nyugvó kétemeletes oszlopcsarnokot. A másik két oldalt teljesen dísztelenül hagyta, ami nem az ő, hanem az empire-nuívészetnék sajátos egyoldalúságára mutat. A homlokzat klasszikus kiképzése, finom egyszerűsége még ma is kiemelkedik az ódon épületet környező paloták beton és műmárvány pompájából. Az árkádok alatt élő múlt pedig kér, de egyben figyelmeztet is bennünket a régi és igaz emlékek nagyobb megbecsüléséi-e. BUDAPEST, V., HOLLÁN-UTCA 5. TELEFON : LIPÓT 992 89.
