Független Budapest, 1927 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1927-12-22 / 51-52. szám

1927. december 22. Független Budapest lem, megfelelő kórházi ápolás, a munkanélküliség elleni biztosítás és sok egyéb probléma vár még megoldásra és ezen problémák megoldását állandóan sürgetni fogjuk. A főváros csak úgy lesz képes szociális feladatai­nak eleget tenni, ha a közigazgatásnál nagyobbtnérvü megtakarítást ér el. Épp ezért redukálni kell az adminisztrációs kiadásokat, ami alatt nem él tem a tisztviselők járandóságainak csökkentését, hanem helyes és célszerű munkabeosztással kívánunk az állapotokon segíteni. A közhivatalok sem dughatják fejüket a homokba és tudomást kell venni az irodák­ban bevonuló gépekről. Ezek felhasználásával és a bürokrácia túltengésének megszüntetésével nagy összegeket lehet megtakarítani. A közüzemek szolgáltatásait le kell szállítani és a közüzemeknek meg kell szűnni adóalanyoknak lenni. Éppúgy revízió alá kell venni a villamostarifát, sürgősen meg kell építeni mindazokat a vonalakat, amelyek már évek óta megépítésre várnak,, ezek között elsősorban az Aréna-úti aluljárót. Minden törekvésünkkel oda fogunk hatni, hogy a dolgozó nép terhein könnyít síink és szociális intéz­ményekkel enyhítsük ahtép nyomorát. Dr. BRÖDY ERNŐ, a Nemzeti Demokratapárt elnöke: Ha felteszem a kérdést, hogy melyik a főváros1 legfontosabb és legégetőbb.feladata, a pálmát a közlekedés ügye viszi cl. A földalatti vasút ki- szélesítése, a földfeletti vasúti hálózat kibővítése, a földszínén mutatkozó közlekedési akadá­lyok elhárítása (a halálsörom- pók eltüntetése), a pályaudva­rok új - elhelyezése és a vá­ros belsejében az autóbusz- kérdés sürgős megoldása, azaz röviden az általános, gyors és olcsó közleke- ’ dés megteremtése halaszthatatlan kötelesség. Ma nem élhetünk álomvilágban, hanem a realitás talaján kell járunnk. így minden megoldandó problémánál döntő jelentősége van a pénzügyi résznek. A köz­lekedés rendezésénél! a pénzügyi szempont nem okoz­hat nehézséget, mert itt minden beruházás produktív eredménnyel járhat és rendes, becsületes kezelés mellett a befolyó jövedelemnek fedezni kell a tőke törlesztését és az esedékes kamatokat. Sem pénzügyi sem technikai, sem bürokratikus kifogásnak nem szabad megakasztani a haladást! A legélénkebb tempót, a leggyorsabb cselekvést szeretném látni minél hamarabb! Budapest közönsége sohasem fogja megérteni, hogy miért nem mehet autóbusz például a Rózsadombra, vagy a Király-utcán, mikor ez a város minden megterhelése nélkül sürgősen meg­történhetnék. Nincs idő várni és nincs ok — halo­gatni. Sem bürokratikus colinak, sem spekuláló ante- riMzásncik nem szabad kijátszania az érdekelt, dol­gozó társadalomnak azt a jogos igényét, hogy a leg­modernebb közlekedési eszközzel könnyen és gyorsan elérje munka- és lakhelyét. Ha a főváros úgy a város belsejében, mint a peri­fériákon és a környéken megszervezi a közlekedést, meg fogja teremteni Kis-Magyarországon a Nagy- Budapestet. Dr. BRÓDY ERNŐ Ó73 udapest~cUávosliget (a földalatti villamos v ég állomásánál) 970 méter mélység6őlfejtörő 74 C '-os kénes ávtézi forrás Tökéletes gyógy Berendezés Úfényűzően berendezett társas- (gőz-) és kádfürdők, Olcsó polgári fürdők .(gyönyörű nyári strandfürdő! ÉPÜLETFA ÉS HAJÓPALLÓ Guttmann és Székely fa kereskedőim él [ BUDAPEST, X. KERÜLET, SZÁLLÁS-UTCA 2 4. | PAKÖTS JÓZSEF, a Magyar Demokratapárt elnöke : Mi a Programm? Mire készülünk? Nagyképű vol­nék, ha most felsorolnám mindazokat a szociálpoli­tikai, gazdasági és kultu­rális feladatokat, amelye­ket a fejlődő élet törvénye szerint ennek a nagy vá­rosnak meg kell oldania. Polgármesteri expozé szokta megrajzolni az ilyen fel­adatok nagy kontúrjait, amelyek aztán a gyakor­lati megvalósításban rend­szerint el szoktak mosódni. Mint ellenzéknek első kötelességünk az ellenőrzés, a bírálat. A Pro­gramm: a dolgozó polgárság jobbléte, ti szociá­lis igazság. Így egyszerűen szólamnak tetszik, de az időszerű kérdéseknél nagy küzdelmeket, keserves harcokat jelent. Ahol a lakáskéráés, az olcsó közlekedés, a munkásság bérviszonyai, az ipar és kereskedelem bajai örök, meg nem oldott problémák gyanánt dörömbölnek a város- gazdálkodás kapuin, ott van és lesz' tennivaló elég. Az elmúlt esztendő sok tanulsággal szolgált. A hiteltúllépések botrányai rávilágítottak a városigazgatás hibáira és arra a szétszórtságra, összhangtalanságra, amely az ügyosztályok adminisztrációjában, ügyvitelében jelentkezik. Az üzemi politikánk organikus betegségeket hordoz magában. A Beszkárt, mint állam az államban csúffá teszi azt az illúziót, mintha a fővárosnak autonómiája volna. .4 kormány maga is Budapest autonómiájára tör. E kérdés körül fenyegetnek is nagy harcok. Majd meglátjuk. Szóval: ily küzdelmekre készülünk. Persze kívánatos volna, ha e harcokat az ellenzék egységes fronton vívná meg, de hol van ma egység? Legfeljebb a nyomorú­ságban. Dr. posta Sándor, a Dolgozó Polgárok Pártjának elnöke : Szorgalmazni fogjuk a fő­város beruházó Programm- járnak haladéktalan meg­valósítását. Indítványozni fogjuk, hogy a beruházó programmon kívül a fővá­ros minden rendelkezésre álló pénzkészletét és hitel- képességét közmunkákba fektesse be. Ma nem fon­tos, hogy a főváros bank­kamatokkal növelje a va­gyonát, életkérdés azonban az, hogy a dolgozó polgár­ság termelő és fogy ászt ér- képessége megjavuljon. Elő tehát a közpénzekkel és minden pengőt munka­pengőre és minden fillért munkafillérre kell vál­tani. Ezt követeli a pénzügyi belátás, ezt dik­tálja a gazdasági előrelátás, ezt parancsolja a szociális érzék, következőleg a kommunális poli­tika gerince csak ez lehet. Az összes többi fel­adatok e köré a gondolat köré csoportosulnak. Igazságos inunk a el oszt ás, a pályázatok tiszta­sága és mindennemű hiteltúllcpés meggátlása. A FŐVÁROS Irta Dr. SZABÓ 8MRE fiszti főügyész. Dr. SZABÓ IMRE. Minden állam szellemi, kul­turális, pénzügyi, gazdasági központja: a főváros. Oda visz és onnan vezet minden út. Ott van a nemzet szíve, amelyből az életet jelentő vér árad és hullámzik a nem­zet testébe. Ott van köz­pontja, sokszor egyetlen helye tudománynak, irodalomnak, művészetnek, iparnak, keres­kedelemnek, tőkének és mun­kának; ott van a törvény- hozásnak, a kormánynak, a sajtó legfőbb képviselőinek székhelye. Minden áramlat, új eszme, változás, ami a világban tönténik, életre kel és utat tör, oda sugárzik, ott szívó­dik fel, ott alakul át; minden haladás, fejlődés onnan árad szét és minden métely, rothadás onnan terjed tovább. A gazdasági jólét, a nyugodt fejlődés, a zavar­talan élet korszakaiban is így volt, de a meg­szakadt haladás, a gazdasági visszaesés, a las­san haladó, de elmaradhatatlan újjáéledés és talpraáll ás idejében ez fokozottan így van. Óriási feladat vár napjainkban a fővárosokra: megindítani és biztosítani a vérkeringést, helyre­állítani a fejlődés, a megerősödés rendjét, életet teremteni s az önbizalom, a visszatérő erő, a megfeszített munka és együttérzés érzetének szükségességét lehelni szerte szét. . Aki külföldön járt, meghatódottan tapasz­talta, hogy másutt mennyire átérzik ezt. Rajongó szeretet veszi körül a fővárosokat. Dalokba foglalják dicsőítését s könny szökik a szembe s hevesen dobog a szív, amikor ezieket a dalo­kat éneklik. Az egész nemzet öntudata, büszke­sége szólal meg, amikor a fővárost -említik, mert a főváros mintegy megszemélyesíti, össze­foglalja az egész nemzetet, annak szeretetét s az ahhoz való határtalan ragaszkodást. Elszomorító, hogy ez nálunk nem mindenben van így. Újvárosunkat gyakran ellentétbe helye­zik a nemzettel, mintha szembenálló, ellen­érdekű tényezők volnának, bajait és hibáit elő­térbe tolják, a szeretetteljes segítés és gyámo- lítás helyett az ellenszenv magvait hintik el, nem hirdetik, ami szép és jó, hanem élére állít­ják, ami hiányos, aminek még lenni kell. Idege­nektől hallani a megbecsülés, az elismerés szavait. Nem kételkedhetünk, hogy jóindulat, segíteni, előrevinni, javítani vágyás a forrása ennek a helyzetnek, de talán túlsók és túlerős a meg- nyilátkozása. Vannak, akik azt hiszik, hogy az érzések eltitkolása, a ridegség, a bajok folyto­nos és szünetlen szem elé tárása, a kíméletlen hang, a megfenyítés a nevelés helyes eszköze, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy a szere­tet melegének elapadhatatlan kisugárzása, a gyengédség, a jó tulajdonságok elismerése; a szívből fakadó jó szó a helyes útra vezetés hatásos módszere, mert ez felemel, önbelátásra késztet s erőkifejtésre serkent. A nap melege nélkül nincs élet a természetben, a szív kisugár­zása és megérzése nélkül nincs eredmény a lelkiekben, A községi politikában nem ismerek sürgősebb és fontosabb feladatot, mint életre kelteni, vissza­szerezni ezt a szeretetek megérzést, együttmű­ködést fent is, lent is, kívül is, belül is. Ha ez meglesz, ha mindenkit ez fog áthatni, akkor megtalálják a módokat és eszközöket, hogy együttérzéssel, bizalommal, félre vert harangok és tűzvészt kiáltó riadalmak nélkül vizsgálják meg, ami van s készítsék elő és hozzák létre, aminek lenni, megváltozni kell. A helyzetképhez elégséges elővenni az 1.928. évi költségvetés tárgyalásának előzményeit, annak lefolyását és tanulságait. Ennek a költségvetésnek tárgyalása az 1927. évi költségvetésre vonatkozó miniszteri leirat­tal terhelve vette kezdetét. Ez a leirat azt az általános megállapítást foglalja magában, hogy a takarékosság érvényesítésére és az okszerű gazdálkodásra irányuló komoly törekvés jeleit u községi alap költségvetésében nem találja, ugyancsak súlyos kifogás alá esnek az üzemek költségvetései is. Egyesek ehhez azt a meg­jegyzést fűzték hozzá, hogy ugyanez a fel­fogása a főváros közönségének is. Ez a megállapítás a fővárosra annyija ter­helő, hogy nem szabad megengedni, hogy az - különös tekintettel arra. hogy honnan ered a lelkekben megrögzödjék, általános véleménnyé váljék. Szorgosan, pontról-pontra meg kel! vizs­gálni; ott, ahol a részletekben igazság van, gyorsan segíteni kell, ahol pedig nincs igazság, azt fel kell deríteni, ki kell mutatni, arról a fel­ügyeleti hatóságot meggyőzni s a közvéleményt megnyugtatni Csak néhány tételt ragadok 1H a részletekből. VIGADÓ KÁVÉHÁZ SV. kér., Deal« Ferenc-utca 2. VIGADÓ KIOSZK V. kerület, Vigadó-tér Tulajdonos: BABÓCSY LŐRINC PAKOTS JÓZSEF. Dr. POSTA SÁNDOR.

Next

/
Oldalképek
Tartalom