Független Budapest, 1916 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1916-10-11 / 41. szám
2 Független Budapest reperálni. Ha ártatlan és legföljebb csak apró ellenőrzési hibákban részes, akkor olyan méltánytalanság történt vele, amit sem a tanács, sem a közgyűlés nem tud jóvá tenni. Úgy van odaállítva a közönség elé, mint oka és kútfeje a főváros rossz gazdálkodásának s ha a napnál fényesebben is kiderül az ártatlansága, azokért a hetekért, amelyeket e vizsgálat tartama alatt átélt, senki sem tudja őt kárpótolni. A műszerüzem ellen indított vizsgálat eredményéről nem tudunk semmit. Úgy halljuk, hogy a városházi vizsgálat mint kárt állapította meg azt az összeget, amennyivel a magáncégeknek eladott árú értéke az eladástól számítva egészen mostanáig növekedett, az azonban tisztára jogi kérdés, vájjon ezt kárnak lehet-e megítélni . Az ügyészség vizsgálatának eredményét még a legutóbbi napokig nem közölte a polgár- mesterrel. A polgármester hosszabb beszédéhez, melyet ebben az ügyben fog mondani, Bódy Tivadar dr. alpolgármester is csatolni fogja a maga megjegyzéseit. Bódy Tivadar dr. alpolgármester volt az, aki a közegészségügyi osztályt huzamosabb időn át ellenőrizte és a vádaskodók már az ő személye ellen is törtek. Meg kell állapítanunk, hogy ha a műszerüzemben volt visszaélés, semmiesetre sem lehet azért az alpolgármestert felelősségre vonni, hiszen nem az ő dolga, hogy egy üzem apróbb üzleti ügyeivel foglalkozzék. A műszerüzem ügyében hosszabb beszédet fog mondani Vázsonyi Vilmos is, és valószínű, hogy e beszédeket még hosszabb ideig tartó vita fogja követni. Ezzel az üggyel kapcsolatban be kell számolnunk arról is, hogy a főváros polgárságának hangulata alaposan megváltozott a legutóbbi héten. A fővárost vakmerő visszaélésekkel vádolták és a városházán nem volt senkisem, aki ki mert volna állani a vádaskodók ellen. Elhagyták magukat és félénk hallgatásuk a közönség nagyrészében azt a benyomást keltette, hogy a vádaskodóknak igazuk van. Most, amikor a főváros közönségének nemcsak egyoldalú információ áll rendelkezésére, mindenki tisztábban látja az eseményeket, de különösen azt, hogy egy tisztviselő visszaéléseiért semmiesetre sem lehet felelőssé tenni a tanácsot, a közgyűlést, szóval az egész rendszert. Egészen más színben látják már a városházi eseményeket, hiszen nem kell másra visszaemlékeznünk, mint arra, hogy az élelmiszerellátás terén történt bajokért is a legvéresebb szájjal a fővárost tették felelőssé, amikor minden intézkedés joga a kormány kezében volt. A kormány félhivatalosai, amelyeknek meg van kötve a kezük a kormánnyal szemben, kénytelenek a városházát okolni mindenért, hiszen a tájékozatlan közönségnek okvetlen szüksége van egy olyan hatóságra, amelyet jogos fölháborodásának szidjon és gyalázzon. Ez az oka annak, hogy mindenért a fővárost teszik felelőssé és hogy amikor nem érkeznek érdekes harctéri hírek a városházi frontról, közölnek hajmeresztő tudósításokat. A közgyűlésnek szerdán módjában lesz az egész ország szin előtt tiltakozni az ilyen beállítások ellen és ha nem teszi meg, méltó arra, hogy széjjelszedjék és elpusztítsák. A főváros közgyűlésének nem szabad tűrnie azt a hangot, amelyet vele szemben általában használnak, hiszen a közgyűlés végre is nem rablóbanda, amely Budapest kifosztására alakult. Ma már szégyen bizottsági tagnak lenni, — mondotta a legutóbbi pénzügyi bizottsági ülésen’ Vázsonyi, — de a bizottsági tagokon múlik, hogy ezt a mai szégyent elismeréssé és tiszteletté változtassák. Legyen bennük elég bátorság szembe- szállani a vad és erkölcstelen terrorral, legyen bennük energia visszautasítani minden vádat, amely méltánytalan és igazságtalan. Hallani fogják a polgármestertől a vizsgálat eredményét: ehez képest cselekedjenek. De cselekedjenek végre, mert hallgatásuk nemcsak önmagukkal szemben bűn, hanem a főváros egész lakosságával szemben is. Mit tárgyal a közgyűlés? A főváros szerdai közgyűlésének negyven- nyolc pontból álló napirendje van. E negyven- nyolc pont közül kétségtelenül az a legérdekesebb, amely nincs a napirenden : a Zita-kórház és a Műszerüzem ügye. Erről lapunk más helyén írunk. A többi nem igen fog nagy érdeklődést kelteni. Szerepel a napirenden a bor- és a husfogyasztási adóknak az 1917 — 19. évekre való biztosítása, a tanács előtev;esztése a székesfőváros népjóléti igazgatásnak szervezésire vonatkozó belügyminiszteri rendelet tárgyában, a családi_ pótlék ügye, a fővárosi alkalmazottak újabb háborús segítsége, azonkívül számos fölebbezés és költségfedezet ügye. E közgyűlésnek tesz előterjesztést a polgármester a ferencvárosi plébániai javadalom betöltése ügyében. A választás, mely a jövő közgyűlésen lesz, meglehetősen izgalmas lesz, mert mind a két jelöltnek, Sipos Ágostnak és Hunkár Gézának nagy pártja van. A szerdai közgyűlés elé kerül Magyarevűs Mladen dr. tiszti főorvos nyugdijázása iránt való kérelme is. A tanács azt javasolja, hogy a közgyűlés Magyarevitsnek hosszú és felelősségteljes közszolgálatban teljesített fáradhatatlan és kiváló munkásságáért nyilvánítsa teljes elismerését és köszönetét. Magyarevits érdemeiről, amelyet a fővaros szolgálatában 39 éves munkájával szerzett, a közgyűlés tagjai is meg fognak emlékezni. Ez a közgyűlés fogja tárgyalni a bérkocsisoknak ama kérelmét, hogy tarifájukat újból fölemelhessék. Tudvalevő, hogy a főkapitányság a bérkocsisok kérelméről azt a véleményt adta, hogy emeljék föl a tarifát a mai harmadik díjszabás másfélszeresére, azonkívül kettőnél több utas után szedjenek negyven fillér pótdijat. A közlekedési ügyosztály hozzájárult a főkapitányságnak e javaslatához, de azt a kívánságát fejezte ki, hogy az uj. tarifát ne a közönség vagy a kocsis számítsák ki, hanem tüntesse föl azt a taksamérő. A közlekedési bizottság kívánságát magáévá tette a tanács is és igy kétségtelen, hogy a közgyűlés azt el is fogja fogadni. A magunk részéről természetesen helyesen tartjuk, hogy a taksamérő a teljes tarifát mutassa, ehhez azonban a taksamérő átalakítása szükséges. Félünk attól, hogy ha a taksamérőt egyszer átalakítják a magasabb díjszabásra, nem lesz hatalom többé, akármennyire béke is lesz, amely visszaigazitsa a régi kisebb tarifára. Erről kellene valami klauzulában gondoskodni. KRISTÁLY forrás ásványvíz az első magyar asztalviz, mely a külföldön is elterjedt. Végnélküli huzavona a kereskedelmi kikötő körül. (A partbiztositási előmunkálatok jelentéktelen technikai okokból szünetelnek. — Csak az előmunkálatokra még két év kellene. — Kisstílű pénzügyi politika. — Agrárius befolyások a dunai forgalom fejlesztése ellen. — Bécs előbb építi ki kikötőjét. — Elesünk a dunai centrumtól. — Hosz- pótzky miniszteri tanácsos nyilatkozata a kikötő építéséről.) A főváros legutóbb tartott értekezletén tudvalévőén elhatározta, hogy a Duna-konferencia határozatai alapján felterjesztést intéz a kormányhoz és abban kifejti, hogy melyek a magyar részről megvalósítandó feladatok. A szükséges műszaki munkála tok közt első helyen áll a medermélyitések foganatosítása. Értesülésünk s7erint a konferencián történt megállapodáshoz híven a felterjesztésben a medernek mindenütt 3 méterre való kimélyitését javasolják. Ez jelentékeny munkát ró a vizügyi hatóságokra. A Középdunán és az Aldunán, kivált a moldova —turn- szeverini zuhatagos szakaszon, nagy és költséges munkálatok várnak elvégzésre. Ezenkívül hangsúlyozni fogja a felterjesztés annak a szükségét is, hogy mindenütt, ahol a vasút vízzel találkozik, megfelelő kikötő- és rakodóberendezések létesítendők. Nagy fontosságot tulajdonítanak a pozsonyi téli kikötő további kiépítésének és Komáromot is vizi forgalmi csomóponttá akarják emelni. És tér r észetesen a budapesti kereskedelmi kikötő megépítésének sürgősségét is kellően kifejezésre fogják juttatni. Ma, amikor még a felterjesztés sem készült el, igazán korai kombinációkba bocsátkozni afelől, hogy a benne kijelölendő feladatok közül melyeket fogja megvalósítani a kormány és mely időpontban. A Duna-kérdést a háború vihara vetette felszínre, de sajnos, tartani kell attól, hogy ugyancsak a háború miatt financiális okokból csak nagysokára válthatják valóra e munkálatok terveit. Különösen a budapesti kereskedelmi kikötő ügye fogja erősen megsinyleni a szűkös anyagi viszonyokat. A kikötő, mint ismeretes, két részből fog állani. Az egyik rész a soroksári Duna-ág balpartján épül városi pénzen ; itt csak a partbiztositási munkálatok elvégzése hárul a kormányra. A másik és nagyobb kikötőrész a Csepel- sziget felső csúcsán fog épülni és ez tisztán állami pénzen létesül. A főváros és a pénzügyminisztérium takarékossági politikája mellett csak nehezen remélhető, hogy a két kikötőrész a közel jövőben megépülhessen. A fővárosi kikötörész megépítését az is gátolja, hogy a paribiztosítási munkák technikai okokból megrekedtek és úgy tudjuk, hogy e munkálatok elvégzése az eddigi munkakeretek közt legalább két évet vesz igénybe. Tehát a mai helyzetben anyagi és technikai okok hátráltatják a kikötő létesülését. A kormány ugyan törekszik méltányolni azt a tendenciát, hogy a ki- kötőépitésre feltétlenül kell pénz, mert a gyors megépüléshez hatalmas gazdasági érdekek fűződnek, de igy is kétséges, vájjon rászánja-e magát arra, hogy meghozza az áldozatokat a bécsi dunai centrum megelőzésére. A kormány nem szívesen huzna ujjat Bécs- csel, azonkívül akad olyan hir is, hogy bizonyos agrárius befolyások érvényesülnek a dunai kérdéseknek és igy legelsőbben a kereskedelmi kikötő ügyének elposványositása céljából. A Független Budapest munkatársa a kikötő építése ügyében kérdést intézett Hoszpótzky Alajos, kereskedelmi miniszteri tanácsoshoz, aki több mint két évtizede foglalkozik a kikötő tervével. A miniszteri tanácsos úr a következőket mondotta nekünk: — A budapesti kereskedelmi kikötő ügye jelenleg abban a stádiumban van, hogy az KOVÁI П FEST, TISZTIT ! Budapest, VII., Szövetség-utca 35—37. ■ * w W Л Lel# Gyüjtőtelepek a székesfőváros minden részében. — Képviseletek a vidék legtöbb városában. Telefon 58—45, 128—13.
