Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1902 (Budapest, 1903)
I. Szabályozás
— 4 — utón vezettetik le, idővel a, kérdéses fő utakon legyen levezethető a „Viktoria“ keserüvizforrás-telep alatt elvonuló Örsödi árokba, mely viszont a Budafok határa mentén levő árok igénybevételével juttatja vizét a Dunába. Ez a czél, másrészt pedig az a körülmény, hogy Budafoknak a székes-főváros területével határos telkein itt-ott máris épitkeztek és ezután is építkezhetnének, szükségessé tette, hogy Budafoknak a főváros határába beszökellő területe a jelen szabályozási tervbe bevonassák és szabályozása oly módon oldassák meg, mely úgy az építkezés, mint a közlekedés és a vizlevezetós érdekeit is kielégíteni alkalmas legyen. A mellékutak hálózatát a szabályozási terv úgy alkotja meg, hogy a fő utakkal való czélszerü összeköttetés jöjjön létre és minden telek közútról legyen megközelíthető. E mellékutak szélessége általában 15 mtr; van mégis néhány csekély jelentőségű út, melyek csak 10 mtr. szélesek lesznek. Emelkedésük a terep viszonyokhoz alkalmazkodva nagyobbrészt alul van a 7%-on s csak kevésbé fontos mellókutaknál fordul elő 10%-os emelkedés. A kelenföldi átlós-út /égpontján, a budaörsi út és a többi fő utak találkozásánál, mint forgalmi góczponton egy 22.000 □ kiterjedésű park és játszó hely, ezen kívül pedig külömbőző pontokon kisebb kertek, úgyszintén kisebb-nagyobb szabad terek vannak tervezve, tekintettel a közszükségleti czólokra és a szépészeti érdekekre. Kiváló figyelemben részesíti a terv a keserüvizforrás-telepek érdekeit, azokat állagukban érintetlenül meghagyva, másfelől azonban gondoskodva arról, hogy forgalmi igényeik megtalálják kielégítésüket, a felületi vizek pedig czélszerü elvezetést nyerjenek. A lényegesebb vonásaiban fentebb leirt szabályozási tervet megfelelőnek találván, azt elfogadtuk, annál inkább, mert lépésről-lópésre fokozatosan lesz végrehajtható s addig a létező állapotokat, s tehát a vizlevezetós mostani viszonyait is, zavarólag meg nem bolygatja. Budafoknak a szabályozási tervbe bevont területére vonatkozólag az érdekelt községgel az 1870. évi X. t. ez. 15. §-a szerint szükséges tárgyalásokat a székes fővárosnak a tervhez kikért hozzájárulása után fogjuk folyamatba tenni, még pedig úgy, hogy a Budafok területén jelzett park létesítésének kérdését egészen a község szabad elhatározására bízzuk. E téli kikötő eszméje már régebben felmerült, azon kívánság kapcsában, hogy a lágymányosi terület szabályozási terve módosittassók. A módosításra elvileg mindig hajoltunk, de az alkalmazkodás a téli kikötőhöz természetszerűleg feltételezte a kikötő tervének ismeretét. Erre nekünk a földmivelésügyi miniszter ur a múlt évben adta meg az alkalmat, közölvén velünk a fenhatósága alá tartozó országos vizópitószeti igazgatóság ide vonatkozó műveletét. E szerint az van czólba véve, hogy a téli kikötő az összekötő vasúti hid déli és északi oldalán levő vizterületen képeztessók ki s a két medencze a vasút pályateste alatt tervezett 30 méter széles csatornával köttessék össze. A kikötő létesítése nem egyszerre, hanem az évi költségvetési hitelek arányában fokozatosan történnék, a hid feletti terület pedig egyelőre csupán leköttetnék, hogy a szükség bekövetkezésével a kibővítés czéljára meg legyen. A kérdés bennünket nem csupán a szabályozás, hanem egyúttal a városrendezés és fejlesztés szempontjából is különösen érintvén, azt beható tanulmány tárgyává tettük. Ennek eredményéhez képest az alsó medencze Lágymányosi téli kikötő.
