Fradi műsorlap (1988)
1988. október 29.
Fradi műsorlap JÚLIUS + A Fradi megkezdte -nyári szabadságát. Az „aranycsináló edző azonban még ki-kijárt a pályára, az utánpótlással és az amatőrökkel is foglalkozott. A Nemzeti Sport tudósítója egy ilyen alkalommal meséltette el Dimény Lajossal sportpályafutása korántsem közismert történetét. — Már nem is tudom pontosan, hogy mikor kezdtem el komolyan játszani. 1915-ben vagy 16-ban... A BTC volt az anya- egye'sületem s ott Eisenhofferral meg Schwenggel játszottam együtt. 1917 januáriéban bevonultam katonának s csak a háború után kezdtem újra komolyan játszani. 1921—23-ban. Akkor az MTK játékosa voltam, de az első csapatban csak ötször, vagy hatszor szerepeltem, mert akkor nehéz volt az MTK I-be kerülni. Tizenegy válogatott játszott akkor ott! A BTC-ben és az MTK- ban mindig balösszekötőt, vagy balszélsőt játszottam. Csak a Felsőipariskola válogatott csapatában voltam középfedezet. 1924- ben egy műegyetemista labdarúgó barátommal ki akartam vándorolni Amerikába. Amikor Olaszországba értünk, akkor a barátom azt mondta, hogy menjünk el Savonába, mert ő egyszer ott játszott a MAFC csapatában s nagyon megbarátkozott a bank- igazgatóval, az elnökkel. Látogassuk meg őt s úgy folytassuk az utunkat... Elmentünk Savonába s mindketten ott rekedtünk, ő játékosnak, én edzőnek. A Savona akkoriban az I. osztályban játszott s én hat évig voltam a Sarona edzője. A játékosok megszerettek, a mérkőzés után mindig elhozták hozzám a rápénzt, hogy tegyem el nekik s csak akkor adjam majd oda, ha már sok lesz, ha már elég lesz piajd a nősüléshez, a kelengyére. így azután a fiúk nem szórták a pénzt. Sportszerűen éltek s emlétezem, hogy egyízben 14 mérkőzést nyertünk egymásután. Savonából elkerülve, voltam kisebb és nagyobb csapatoknál is. Ravenna— Trani- Aquüa-Sulmona-Russi és újra Ravenna volt az edzői pályafutásom további színhelye. Tizenkét és fél évig voltam edző Olaszországban s odakint meg is nősültem. 1936. augusztusában kerültem haza, a Ganzgyár tisztviselője lettem, 1937. júliusában az FTC edzője, majd 1939. október 15-én a Ferencváros edzője. (- Ahol kétszer egymásután bajnokságot nyert a csapattal...) — Érdekes, hogy amikor hazajöttem Olaszországból, akkor Szekszárdra hívtak edzőnek, de magasnak találták a feltételeimet. Talán, ha elfogadják, akkor még most is Szekszárdon vagyok.) « + A nyári átigazolás^ szezon egyik „nagy fogásának számított, hogy a Fradinak sikerült Lukács Edét, a Nagybánya jobbszélsőjét megszerezni. — Nagy örömmel megyek a Ferencvárosba — mondta — hiszen kölyökkorom óta vágyakoztam már a zöld-fehérekhez. Nem tudom miért, de valami különös varázsa van számomra az Üllői útnak... Most aztán beteljesedett a vágyam. Mehetek. Tudom, hogy Táncos Misi meg a többi Fradi jobbszélső emlékét nehéz lesz feledtetnem a ferencvárosi szurkolókkal, de minden igyekezetemmel azon leszek, hogy méltó utóduk lehessek. + A Fradi ezen a nyáron nem is igazolt több új játékost. Sőt Kalocsay Gézát is elengedték Újpestre. Az FTC amatőr gárdájából viszont Nagy II András aláírhatta a Ferencvároshoz szóló szerződését. — Régi vágyam volt — mondta —, hogy a Ferencváros játékosa lehessek. Jóformán a zöld-fehéreknél tanultam meg a labdarúgás minden csínját-bínját, s annyi kedves emlék fűz a Ferencvároshoz, hogy bizony nehéz szívvel hagytam volna itt az Üllői utat... Több helyre hívtak, de én késlekedtem a válasszal. Nagyon is a szívemhez nőtt a zöld-fehér szín. Aztán, hogy a Ferencváros szerződést tett elém, boldogan írtam alá. Labdarúgó pályafutásomnak a legszebb ajándéka volt ez a szerződés. Nagy II két év múlva már a magyar válogatott mezét is viselhette ! AUGUSZTUS +■ Az 1940-es Szt. István Kupa mérkőzéseken rossz jel volt, ha valamelyik csapat berúgta az első gólt. A mérkőzést ugyanis mindig az a csapat veszítette el, amelyik az első gólt rúgta. Eleinte csak nevettek ezen, amikor azonban ötször egymásután következetesen megismétlődött az eset, a döntő két csapatának, az Elektromosnak és a Törekvésnek a játékosai már rettegve mondták a mérkőzés előtt: — Bárcsak az ellenfél rúgná az első gólt! Az Elektromos küldöttséget menesztett a Törekvés öltözőjébe: tegyék meg a Törekvés csatárai a szívességet, hogy rúgják az első gólt ők. — Tudjátok mit - mondotta Palatínus - és megteszem nektek ezt a szívességet, de — háromszor egymásután. Aztán majd meglátjuk: mi lesz a kábáinál! így is történt. A döntőben megdőlt a kabala, az első gólt rúgó Törekvés még négyet rúgott és meg is nyerte a kupát. + A Szt. István Kupa rajtja ,.hosszúra’’ sikerült. A WMFC— Kispest mérkőzés a rendes játékidőben 2-2-vel zárult. A 2x10 perces hosszabbításban a csepeliek szerezték meg a győztes gólt. + A Szt. István Kupa második mérkőzése szintén 2—2-es eredménnyel zárult. A Gamma- Elektromos meccs sorsát a hosz- szabbítás sem döntötte el - így sorsolás következett. ,A mérkőzés után a lelátó alatt a játékvezető magához kéreti a két csapat- kapitányt, majd így szól: . — Sorsolunk, Tóth úr, mint a vendégcsapat kapitánya, szíveskedjék megmondani, hogy mit választ, fejet vagy írást? Az izgatottságtól remegő, s az izzadtságtól csurgó Tóth lassan halkan mondja azt, hogy a ,Tejet választja. A játékvezető feldobta a pénz, amely végiggurul a folyosón, majd az „írás oldalára fordul. — Mi megyünk tovább — kiáltja izgatottan és boldogan Páz- mándy az Elektromos csapat- kapitánya. Tóth szomorúan fordul Pázinándyhoz: — Gratulálok pajtás, ti mentek tovább - mondja csendesen, és 3 kezét nyújtja Pázmándynak. így történt a Szt. István Kupa küzdelmeiben, az első sorsolás, amely a szerencsésebb Elektromosnak kedvezett. A Szent István Kupa küzdelmek egyik új résztvevője, a Ferencváros, szombaton este mutatkozik be a latorca utcai villanyfényben. A zöld-fehérek ugyanis Budapesten még nem játszottak esti mérkőzést. Villanyfényes múltja azonban van a Ferencvárosnak... — Az első esti mérkőzéseinket — mondja vitéz Kemenesy Sándor főtitkár — 1929-ben, délamerikai portyánk során játszottuk. A Ferencváros akkori csapatából azonban ma már egyetlen játékos sem szerepel. A következő esti mérkőzéseinket is Délamerikában játszottuk 1931-ben. Akkor Buenos Airesben hatvanezer néző jött ki az egyik esti mérkőzésünkre. Ebből a csapatunkból is csak két játékosunk, Lázár Gyuszi és Sárosi dr maradt meg. Délamerikán kívül 1935-ben Párisban, a következő évben pedig Rotterdamban és Hágában játszottunk villanyfényben. Szerepeltünk még esti mérkőzésen Zágrábban ,(az ottani válogatott ellen, aztán Újvidéken is, ahol a Jugoslavia volt az ellenfelünk. — Tökéletes esti világítás volt — folytatja Kemenesy - Rotterdamban, de azt is felülmúlta a hágai. Itt valóban az volt a benyomása az embernek, hogy valóságos napfényben játszanak a csapatok. — Zágrábban — emlékezik vissza a Ferencváros főtitkára — már sok szürke és homályos folt volt a pályán, q. legrosszabb világítás azonban Újvidéken volt. Itt, hogy úgy mondjam valósággal a sötétből jöttek elő a hátvédek, s rúgták el a labdát a gyanútlan csatárok elől. Újvidéken, ilyen világításban nem is tudott komoly játék kialakulni. — A Ferencváros mai együtteséből — mondja végül Kemenesy — talán négyen, vagy öten játszottak eddig esti mérkőzést, de ez a körülmény nem fogja zavarni a csapatot. Játékosaink végignéztek egy-két esti mérkőzést, s az itt szerzett tapasztalatokat majd felhasználják a NAC elleni mérkőzésünkön. + A Latorca utcában szakadó esőben is új nézőcsúcs született a Ferencváros első esti mérkőzésén : Ferencváros-NAC 3 -2. Sok apró izgalom kerekedett a mérkőzés előtt az öltözőben. Főleg azért, mert a Fradi és a Nagyvárad is tiszta fehérben akart kiállni. Végül is a Fradi győzött. A Ferencváros szerelése: fehér ing, zöld gallér, és zöld kézelő, fehér nadrág volt. A NAC zöld-fehér csíkos mezben és fehér nadrágban játszott. Az első gólt Gyetvai szerezte, így az ő nevéhez fűződik a Fradi első magyarországi „villanyfényes gólja ! A győztes gól már az első félidő utolsó percében megszületett: „Gyetvai viszi a labdát, Finta kapja tőle, s miközben Finta befelé fordulna, Dómján elrúgja előle. A rúgás rövid, Sárosihoz kerül a labda, tőle lövést várnak, de ő testesei után Lukácsnak adja. Az újonc a jobb- szélről remekül tart befelé és 11 méterről jó lövéssel küldi a bőrt a jobb alsó sarokba, 3-2!” Kemenesy Sándor: — Végig izgalmas mérkőzés, de a Fradi biztosan tartotta a kezében a győzelmet. A NAC méltó ellenfél volt. Takács Béla, másodedző: — Megtört a kabala. Az új mezünket délután hoztuk,a gyárból... + Ferencváros—Újpest 7—1! „Szombaton éjjel eldőlt. Az Elektromos mellé a Ferencváros került a Szt. István Kupa idei döntőjébe! A Ferencváros akkor győzött először, amikor az öltöző kisorsolásakor a zöld-fehéreknek jutott a tágasabb, szellősebb öltöző... Másodszor meg akkor, amikor az újpestiek akarata ellenére nem zöld nadrágban, hanem tiszta fehér szerelésben futottak ki a pályára a ferencvárosiak.” A harmadik, az igazi győzelem azonban a pálya zöld gyepén született. A Ferencvárosnak nem volt gyenge pontja és már félidőben 3-0-ra vezetett. Finta az első félidőben is szerzett két gólt, aztán a másodikban is! Az újpestiek teljesen összeroppantak és reális vereséget szenvedtek. A Ferencváros győzelmének értékét még az a tény is növelte, hogy a 36. perctől - Tátrai kiállítása miatt — a zöld-fehérek tíz emberrel játszottak! + 6-1 után a B-közép papírból fáklyákat sodor és meggyújtotta őket. A sötétségbe borult állóhelyen pompásan világított az égő papír s az ülőhelyen valaki ijedten jegyezte meg: — Any- nyira összeszorultak, egymás hegy én-hátán állnak és mégsem félnek, hogy kiégetik egymás ruháját? — De igen — és mégis boldogan égetik... + A Szt. István Kupa döntőben: Ferencváros—Elektormos 2—1. A Fradi az Újpest elleni játékkal, a sziporkázó megoldásokkal adós maradt ugyan - de ezúttal is győzni tudott. Pedig Sárosi dr. 2-les állásnál még egy 11-est kapu mellé is lőtt! Mérkőzés után a csapatok nem vonultak el, „jön az ünnepség. Először Szendy Károly polgármester üdvözli a csapatokat, elmondja, hogy az erősebb, a jobb győzött s nagy tapsot kap, amikor arról szól, hogy 38 évvel ezelőtt ő is az FTC-ben játszott! A beszédeket Gidófalvy Pál zárja: — Köszöntőm a legendás győztes zöldfehér csapatot a magyar futball nagy értékét. Himnusz. Majd Lázár átveszi a hatalmas szép ezüst kupát. Lázár mivel háttal ált a B-közép- nek, az állóhelyesek nem láthatták jól a kupát. Erre kiabálni kezdtek: — Lássuk a kupát! Lázár mit tehetett mást, a feje tetejére helyezte a nagy kupát... Azután a ferencvárosi játékosok mindannyian megkapták a kupa kicsinyített mását. + A Ferencváros szokatlan gólarányú győzelemmel kezdte az 1941-42-es bajnoki idényt: Ferencváros-Kispest 11-5! A zöld-fehérek a 22. percben már 5—0-ra vezettek! Aztán edzőmérkőzés jelleget öltött a találkozó. A fradisták akár megduplázhatták volna gólják számát. — Mégis csak sokkal erősebb csapat ez a Kispest, mint a Ferencváros — hallatszott a mérkőzés végén. — Ugyan, hogyan mondhat ilyent - támadtak a megjegyzést tevőre. — Tudják uraim, hogy milyen erő kell egy ilyen vereség elviseléséhez... + A DiMÁVAG elleni kisiklás után (2—2) ismét gólbő mécsesén győzött a Fradi: Ferencváros—Lampart 9—2. A mérkőzés megkezdése előtt az új rendelet szerint köszöntötték egymást és a nézőket a csapatok. A „Szebb jövőt! a vendégcsapat mondta, amire a haz^i gárda így kiáltott:, Adjon Isten! A nagygólarányú győzelem egyik magyarázata: a Lampart szinte végig tíz emberrel játszott, már az első percekben megsérült az egyik védőjük... SZEPTEMBER + A Ferencváros—Szolnok mérkőzés előtt a szolnoki öltözőben Kispéterék újságolták, hogy Pestig álva utaztak a vonaton, mert nem volt részükre ülőhely foglalva — pedig hát a Szolnok vasutascsapat... A ferencvárosi öltözőben viszont Polgár vidáman tudatta: letette a vendéglős mestervizsgát. A Fradinak viszont ezen a napon nem sikerült a mestervizsga — a szolnokiak 2—1-re győztek az Üllői úton! Méghozzá megérdemelten. + A Mező utcai pályán tizennyolcezres nézőcsúcs született a Gamma—Ferencváros mérkőzésen. És egy várvavárt látványos, Fradi győzelem is megszületett. Jakab két góljával a Fradi már a 8. percben 2—0-ra vezetett — de •a félidő 3—2-es Gamma vezetéssel zárult! A második félidőben a közönség bíztatásának hatása alatt óriási erővel támadott a Ferencváros és látványos játékkal 5—3-ra zárult a forduló mérkőzése. + Ferencváros — MÁVAG 9-CM Az eltiltás alól „kegyelmet” kapott, Kiszely öt góllal hálálta meg a játéklehetőséget! Valaki Kiszely ötödik gólja után így aggodalmaskodott: — Lapaj! Hagyj valamit Kolozsvárra! Leintették: — Kiszely három hónapig nem játszott. Tudja, hogy menynyi gól halmozódott fel benne... + Ferencváros — Kolozsvári AC 4-2. A Kolozsvári Városi pályán tízezer néző jelenlétében avatták az új sporttelepet. Az új pályán az első gól már 20 másod- perccel(!) a kezdés után megszületett: Gyetvai elszáguldott, beadott és Finta a hálóba helyezte a labdát. „A kolozsvári közönség mindenáron helybeli győzelmet akart látni és úgy bíztatta a csapatát, hogy az az egyik fergeteges rohamot a másik után vezette. Ez az óriási iram azonban megbosszulta magát, mert a ríiásodik félidőre már alig maradt ereje a KAC- nak. A közönség tehát az első félidőben mindent kihajszolt a kolozsvári csapatból. A Ferencváros nem játszott igazán jól, a második félidő alapján azonban feltétlenül megérdemelte a győzelmet. + Hazafelé pompásan utaztak a fradisták. A játékosok Kolozsvárott befeküdtek a Waggon Lits pompás ágyaiba és reggel háromnegyed nyolckor Szolnokon ébredeztek. Olyan jól aludt a derék középcsatár, hogy reggel amikor felébredt, azt hitte, hogy otthon van és a felső ágyból nyugodtan lelépett. A térde bánta az esetet... Budapestre így aránylag kipihenve érkezett meg a Ferencvá- rs csapata - ésv hogy teljes legen a „komfort a pályaudvarról a gőzfürdőbe mentek Sáro- siék. OKTÓBER + Az Újvidéki AC csapatában régi ismerős nevére bukkanhattak a fradisták: Turay József ekkor már az újvidékiek labdarúgója volt. A zöld-fehérek elleni mérkőzés előtt a Sporthírlapnak többek között ezeket nyilatkozta: — Olyan gárdát azóta sem találtam sehol, mint amilyen az én időmben a Fradiban volt. Úgy éltünk ott, mintha testvérek lettünk volna. A mostani zöld-fehér gárdából Lázár, Polgár és Sárosi dr. volt különösen jó barátom, a többit nem ismerem közelebbről. Később kerültek a zöld-fehérekhez, amikor én már nem voltam ott... 1933 nyarán kerültem a Hungáriához. — Milyen volt a Hungáriában? — Ott is jó társaság volt együtt, csakhogy a Ferencváros más volt. Úgyszólván ott nőttem fel, ott lettem először válogatott, nekik köszönhetek mindent, amit labdarúgó pályafutásom alatt elértem. A Fradi volt az első „szerelmem ... Lázár Gyula az egykori játékostárs, barát is kedvesen emlékezett egykori klubtársára: — Mindig szívesen emlékezem azokra az időkre, amikor Turay Jóskával játszottam egy
