Fradi műsorlap (1985/86)
1985-1986 / 9. szám
1985/86-OS IDÉNY 9. SZÁM Fradi műsorlap 3 Ötven kérdés Dalnoki Jenőhöz A neve hosszú évtizedek óta elválaszthatatlan a Ferencvárostól. Játékosként legendává, fogalommá vált lelkesedése. A csupaszív Fradi-men- talitás megtestesítője, s így természetesen a közönség egyik kedvence. Ugyanakkor az ellenfél szélsőinek pedig lázálma. Edzőként is tovább viszi játékoserényeit, de most már a kősziklakeménységet, kérlelhetetlen maximaliz- must, a munkában való hitet, az önbecsülést, a lehetőség megragadását katedráról oktatja, méghozzá nem csak középiskolás fokon. Egyénisége korszakot teremtett labdarúgóként és edzőként is, mi több, ma már a Ferencváros történetének több fejezete kötődik a nevéhez. Sorozatunkban most neki tettünk fel ötven kérdést. 1. Hol és mikor született? — 1932. december 12-én, Budapesten. 2. Élete legfelejthetetlenebb pillanata? — Az 1952-es helsinki olimpiai bajnokság. Csodálatos érzés volt húszévesen átvenni az aranycsapat tagjaként az aranyérmet. 3. Mi a legnagyobb bánata? — Nagyon korán elvesztettem az édesanyámat, és a húgomat is Fiatalon temettem el. 4. Kitől örökölte a könyvgyűjtés szenvedélyét? — Anyukámtól. 5. Körülbelül hány kötetből áll a könyvtára? — Jelenleg úgy háromezer darabból áll. 6. Mióta gyűjti az autogramokat? — Gyerekkoromtól. 7. Kinek az aláírására a legbüszkébb? — Mind a tizenhárom aradi vértanú kézírása a birtokomban van. E hős tábornokok aláírásai a legféltettebb kincseim. 8. Ki a kedvenc írója? — Jókai Mór. 9. A gyerekeit érdekli ez a kincskeresés? — Azt hiszem, igen. 10. Gyűjti a sportemlékeket is? — Igen. Valamennyi válogatott labdarúgó kézjegyét megszereztem, aki szerepel az Alberttól — Zsákig című könyvben. Úgy érzem, ez is egy egyedülálló sporttörténeti érték, mivel, sajnos, már nagy részük azóta nincs köztünk, eltávozott. 11. A személyes sporttörténeti ereklyék közül, melyiket tartja a legkedvesebbnek? — A helsinki aranyérmet, a Ferencvárossal elért valamennyi bajnoki plakettet, na, és azt a futballcipőt, amelyikben utoljára játszottam: 1966-ban az FTC csapatában. 12. Térjünk vissza az aláírások gyűjtéséhez. Gyerekként kinek az autogramját szerezte meg elsőként? — Lehet, hogy pont egy labdarúgó volt, valamelyik sztár az Üllői útról, de már ötven év távlatában nem mernék megesküdni, hogy ki volt. 13. Hány tárgyat adott már az FTC múzeumának? — Szerintem nagyon sokat, de Nagy Béla egészen biztos, hogy ezt is kevesli. 14. A felesége pártfogolja ezt a gyűjtőhobbiját? — Igen, de ő könyvek helyett herendi és Hummel-figurákat gyűjt. 15. Nem gondolt soha arra, hogy a szenvedélyhez illene művészettörténetet tanulni? — Nem. Nekem ez hobbim, szeretem, de nem értek hozzá. 16. Mennyire ismeri a könyvek, aláírások eredetét, történelmi hátterét? — Általában igyekszem megismerni. 17. Gyermekei mivel foglalkoznak? — Ildikó lányom testnevelést tanít, Jenci fiam pedig második gimnazista és a BVSC ifjúsági csapatában pólózik. A lányomról azt hiszem, felesleges mondanom, hogy sokszoros válogatott volt kosárlabdában. 18. S milyen sportágat nézett ki az unokájának? — Csaba még csak ötéves, de nagyon szereti a labdát. Remélem, belőle már focista lesz. 19. Ha esetleg a Ferencváros sikertelen bajnoki mérkőzést játszik, mi az, ami megnyugtatja? — A bizakodás a jövőben. Pusztán attól tudok kiborulni, ha néhány játékosom szív nélkül játszott. 20. Melyik Fradi-botlást röstelli legjobban ebben a bajnokságban? — Amikor Siófokon 2-0-ra megvertek bennünket. Valósággal leiskolázták a csapatomat, és még sanszunk sem volt a győzelemre, sőt a döntetlenre sem. 21. Sokan azt mondják, hogy alaposan lehiggadt, nyoma sincs már a régi lobbanékonyságának, igaz ez? — Ötvennégy éves korra illik, hogy benőjön az ember feje lágya. Engem is meggyötört az élet, s kétségtelenül tapasztaltabb, megfontoltabb lettem. Egy dolog azonban nem veszett ki belőlem, a tűz, a tenni akarás. 22. Hogyan értékeli közel egyéves tevékenységét a csapatnál? — Úgy ítélem meg, hogy nagyot léptünk előre, hiszen sok vonatkozásban a mínuszról indultunk. 23. Ki az a játékosa, aki, véleménye szerint, a legtöbbet fejlődött? — Több nevet is felsorolhatok, így Hámorit, Szántót, Pintért, Kvasztát és Takácsot. 24. S ki az, aki bizonyos értelemben csalódást okozott? — Szabadi, Zsinka és Keller. 25. A bajnokság előtt milyen helyezést tűzött ki célként a csapat elé? — Azt, hogy a negyedik és nyolcadik hely valamelyikét szerezzük meg, és az MNK-ban jussunk be a legjobb négy csapat közé. 26. Most már hogyan módosítaná a bajnoki helyezés korábbi tervét? — Nem módosítanék rajta. Számunkra már a negyedik-ötödik hely elérése is méltó befejezés lenne. 27. Mikor lenne maradéktalanul boldog? — Ha megnyernénk a Magyar Népköztársasági Kupát. 28. Hány poszton kell új játékost szerződtetni ahhoz, hogy őszre már egy nemzetközileg is ütőképes FTC legyen? — Legalább három-négy NB I-es tudású labdarúgót kellene ehhez szereznünk. 29. A juniorcsapatból kik léphetnek feljebb a nyáron? — Több jelöltünk is van. Mindenekelőtt Bús, Simon, Limperger, Batári és Dukon. 30. Ki lehet a következő évek Fradijának vezéregyénisége? — Én Kincsesre tippelek. 31. Kik azok a játékosok, akiket nyugodt szívvel merne ajánlani a vb- keretbe? — Szántó, Pintér és Kincses. 32. A szezon végén hány játékostól köszön el? — Konkrét neveken még nem törtem a fejem. Egy-kettő biztos lesz. 33. Játékosként ki volt a példaképe? — Kispéter Mihály. 34. Mit tart az élet értelmének? — A munkát. 35. Véleménye szerint mi kell a boldogsághoz? — Kiegyensúlyozott családi élet. 36. Az emberiség legnagyobb találmánya? — A kerék. 37. Az emberiség legnagyobb tragédiája? — A háborúskodás és az irigykedés. 38. Nyert-e már szerencsejátékon? — Az egyetlen nyereségem a feleségem, de lottón, totón vagy tombolán mindig elkerült engem Fortuna. 39. Ki a legjobb barátja? — Joanovics Péter. Körülbelül harmincöt-negyven éve vagyunk haverok. Ráadásul MTK-drukker. 40. Vannak-e ellenségei? — Magától értetődő, hogy vannak. Ez a világ legtermészetesebb dolga. 41. Melyik labdarúgóval volt a legjobb viszonyban játékos korában? — A Dózsából Várhidi Palival. 42. Később edzőként melyik játékosával volt a legjobb viszonyban? — Vépivel, Muchával és Meggyesivei. 43. S kivel volt a legrosszabb kapcsolata? — Bálint Lászlóval. 44. Hogyan gondol vissza az 1978-as edzői bukására? — Törvényszerűen következett be. 45. Ha holnaptól nem edzősködne, mihez kezdene? — Most már lassan abban a korban vagyok, hogy elmehetek nyugdíjba. 46. Milyen helyezést vár a mexikói Mundialon a magyar együttestől? — Szerintem a legjobb nyolc közé jutunk. 47. Az elmúlt tíz év legjobb ferencvárosi csapata? — Az 1976-os bajnokcsapat, vagyis: Hajdú — Martos, Bálint, Rab, Vépi — Ebedli, Nyilasi, Mucha — Pusztai, Szabó, Magyar. 48. Amióta visszatért az Üllői útra, szidták-e a zöld-fehér szurkolók? — Gondolom, igen. 49. Mi a legszebb üdvözlés a Fradi- pályán? — Jenő bácsi, köszönjük. Ez igazi zene a fülemnek. 50. Mi a három kívánsága? — A családom boldog legyen, apám minél tovább éljen és évek múltán újra bajnokságot ünnepelhessen a Ferencváros. (gyenes) A Fiatal Fradisták Klubjáról Az ötlet, hogy össze kell fogni egy szervezetbe az FTC fiatal szurkolóit, már tavaly ősszel megfogalmazódott. Magyar Zoltán, a Baráti Kör titkára angliai tapasztalatai alapján kezdte meg a szervezést. A hivatalos alakuló ülésre szűk körben még novemberben sor került. Az egyesület vezetői és ismert újságírók is részt vettek a megbeszélésen. Többen hangoztatták, hogy a Fradi a legnépszerűbb magyar egyesület. Ezért aztán szurkolói között is több a renitens, csak a botrányt kereső fiatal. Az alapítandó klub feladata lenne ezeknek az elemeknek a visszaszorítása, sportszerű szurkolással. Valamennyien reményüket fejezték ki, hogy az FFK meg tudja valósítani ezt az elképzelést. A Fiatal Fradisák Klubjának hivatalos színrelépését tavaszra tervezték a szervezők. A Fradi Műsorlapban megjelent felhívásra közel félszázan jelentkeztek. A február 27-i megbeszélésen illusztris vendégek fogadták a Fiatalokat. Hargitai Károly ügyvezető elnök, Havasi Mihály technikai vezető, Pusztai László szakosztályvezető és Dalnoki Jenő vezető edző válaszolt az egyesületet és a labdarúgó-szakosztályt érintő kérdésekre. Ezután ünnepélyes aktus következett. Néhány idősebb törzsszurkoló bemutatta azt, a játékosok által dedikált zászlót, amelyet az 1929-es dél-amerikai túrára vitt magával a csapat. Mellette a gyönyörűen hímzett selyemzászló — amely a Fiatal Fradisták Klubja tulajdona lesz — nagyon szépen festett. A program második felében, a beiratkozási formaságok elintézése után, az FTC-múzeumot tekintették meg a jelenlevők. Az ünnepélyes zászlóátadásra a ZTE elleni győztes (!) mérkőzés előtt került sor. A klub vezetője és néhány klubtag vette át a lobogót a Baráti Kör titkárától és Takács László csapatkapitánytól. Az első foglalkozáson a klubtagok résztvettek a kézi- és vízilabda-szakosztály közös szurkolói ankétján. Megismerkedhettünk olyan kiváló sportolókkal, mint dr. Szívós István, dr. Kemény Dénes és Fodor János. Azóta a társaság megtekintette a csepeli és a Siófok elleni hazai mérkőzést. A klub zászlaja pedig ez utóbbi találkozón talán már jótékony hatást is gyakorolt, mert a tábla alatti szurkolótábor szomorúan, de csendben távozott. A klubtagoknak természetesen nemcsak a mérkőzéseken kell helytállniuk. A klubfoglalkozásokon megismerkedhetnek az egyesület vezetőivel, ismert sportolóival. Mivel Fiatalokról van szó, Fradi-szívű zenészek meghívását is tervezzük. Az igényeknek és az érdeklődésnek megfelelően a tagsági igazolvánnyal rendelkezők összejöhetnek a Baráti Kör házában beszélgetni, videózni, sakkozni, egyszóval a közösségi szellem létrehozása a cél. A Fiatal Fradisták Klubja természetesen nem zárt szervezet. További érdeklődők jelentkezését is várjuk az egyesület címén. Gréczy Zsolt Fiatal Fradisták Klubja vezetője
