Mózessy Gergely (szerk.): Inter Arma 1944–1945. Fegyverek közt - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 2. (Székesfehérvár, 2004)
VII. Mutatók - Életrajzi adattár
ÉLETRAJZI ADA TTÁR A kötetben említett klerikusokfőbb életrajzi adatai. A külön nem jelölt személyek a székesfehérvári egyházmegye papjai. Szerzetbe lépés dátumaként az első egyszerű fogadalom idejét tüntettük fel. ÁGH KÁLMÁN (1916, Iván - 1971, Martonvásár286) Szentelték: Székesfehérvár, 1940.1943-tól Csepelenkáplán, 1945-tól Csepel-Belvárosban plébános. 1949-ben Polgárdiba kerül, 1951-58 között Székesfehérvár-Belvárosban káplán, rövid ideig adminisztrátor is. 1958-tól pilisborosjenői, 1967-től tököli plébános. ANGELI ANDRÁS (1913, Isztimér - 1983, Solymár) Szentelték: Székesfehérvár, 1937. 1938-48 között Csepelen hitoktató. 1948-tól Bián, 1971-től haláláig Piliszszentivánon plébános. ANGELI MÁRTON (I9O9, Isztimér - 1962, Solymár) Szentelték: Székesfehérvár, 1933- Csepelen káplán, majd Érden hitoktató. Később Szigetújfaluban, majd Pilisborosjenőn szolgál, 1946-tól Solymáron plébános. APOR VILMOS (1892, Segesvár - 1945, Győr) Bárói család sarja. Nagyváradi egyházmegyés pap, majd győri püspök. Pappá 1915-ben, püspökké 1941-ben szentelték. Gyulán káplán majd plébános, közben rövid ideig Nagyváradon szeminárium tanár. 1941-től győri püspök. Orosz katonák gyilkolták meg. Boldoggá avatta II. János Pál pápa 1997-ben. ARADI IGNÁC (1886, Székesfehérvár - 1979) Szentelték: Székesfehérvár, 1910. Káplánévei után 1917-től 1960-ig Polgárdiban szolgál. 1938-ban apáti címet nyert, 1963-tól kanonok. ÁRVAY NAGY BÁLINT (1878, Nagysáros - ?) Kassai egyházmegyés pappá szentelték 1900-ban. 1908-tól különböző katonalelkészi megbízatásokat kap: 1920-tól a katonai ordinariátus titkára, 1924-től irodaigazgatója, 1927-ben néhány napig helynökként irányítója. ÁSGUTI [FOLLÁTH] ÁDÁM (1902, Budafok - 1978, Budapest) Szentelték: Székesfehérvár, 1925. Teológiai doktor. Zsámbékon és Csepelen káplánkodik, majd 1928-1933-ig aulai szolgálatban áll. 1933-tól Zsámbék, 1953-tól Budafok-Belváros plébánosa. 1946 decemberében pápai kamarási, 1966-ban apáti címmel tüntették ki, 1975-től kanonok. ÁSGUTI [FOLLÁTH] JÓZSEF (1912. Budafok - 1980. Budapest) Szentelték: Székesfehérvár, 1935. Káplán Székesfehérváron majd Budakeszin, 1939-től zárdalelkész Érden, 1940-től csepeli káplán, majd hittanár Zsámbékon. 1946-tól Érd-Tusculanum lelkésze, 1951-től remetekertvárosi plébános. Két évig szolgálaton kívül, majd 1962-től Érdliget lelkipásztora. B BABICS GYÖRGY (1884, Szőcs - 1968, Zirc) Szentelték: Székesfehérvár, 1910. Etyeken, Érden és Dunabogdányban töltött káplánévek után tábori lelkész az első világháborúban, majd Budakalász, 1921-től Bia lelkipásztora. 1930-1957 között, nyugalomba vonulásáig törökbálinti plébános. Tiszteletbeli kanonoki címet nyert 1952-ben. BAKODYERNŐ adatait lásd a martyrologiumban BAKSA ANTAL (1916, Dunapentele - 1992) Szentelték: Székesfehérvár, 1941. Káplánkodott Nagytétényben, hitoktató és tanulmányi felügyelő volt Székesfehérvárott (194245), majd káplán Nadapon, 1947-től Székesfehérvár-Belvárosban. 1956-tól 1983-ban történt nyugdíjazásáig Ercsi plébánosa. 1969-től esperesi tisztséget is ellátott. BALÁZSKÖVI JÓZSEF SDB (? - ?) Szalézi szerzetes, nunciusi titkár. Aktívan részt vesz üldözöttek menekítésében, menleveleket szerzett. A nuncius kiutasítása után a rend óbudai kolostorának tagja. BALOGH KÁROLY (1899, Gyöngyöspata - i960, Székesfehérvár) Szentelték: 1922. Adonyi és kálozi káplánévek után Sárbogárdon adminisztrátor, majd 1927-től zárdalelkész Zsámbékon. 1938-tól nyugdíjazásáig (1958) Bicske plébánosa, 1949-től esperes. BÁNÁSS LÁSZLÓ (1888, Pozsony - 1949, Budapest) Nagyváradi egyházmegyés pap, majd veszprémi püspök, jogi doktor. Pappá 1912-ben, püspökké 1946-ban szentelték. Diplomáciai szolgálatra készült. 286 Kórházba szállítás közben Martonvásár közelében elszenvedett autóbaleset következtében. 325
