Mózessy Gergely (szerk.): Inter Arma 1944–1945. Fegyverek közt - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 2. (Székesfehérvár, 2004)

VII. Mutatók - Életrajzi adattár

1942-46 között debreceni plébános. 1945 augusztusától a veszprémi egyházmegye apostoli kormányzója, 1946-tól püspöke.

BARBÉLY PÁL (1913, Fertőszergény - 1999, Sopron) Szentelték: Székesfehérvár, 1938. Rácalmási káplán, majd székesfehérvári hitoktató. A háború után lelkész Apátszálláson, adminisztrátor Budafok-Belvárosban 1949-től, lelkész Alsószentivánon. 1957-től plébános Előszálláson majd Sárbogárdon, 1978-tól Budafok-Belvárosban nyugállományba vonulásáig (1993). 1982-ben kanonoki címet nyert, melyről 1997-ben lemond, ekkortól címzetes prépost.

BARDON ISTVÁN (1873, Székesfehérvár - 1963, Pusztavám) Szentelték: 1895-ben. Káplánévei után

1909-től nyugdíjazásáig (1947) Pusztavámon szolgál.

BAUER JÓZSEF lásd: PórJózsef

BAUMGARTNER [BRAUN], JOHANN NORBERT OFM.Cap. (1717 k, Bécs - 1773, Bécs) Kapucinus szerzetes és festőművész. Magyarországon dolgozott többek közt Pécsett, Máriabesnyőn, Ugodon, Zombán és Móron.

BAUMGARTNER KÁROLY - adatait lásd a martyrologiumban

BEJCZY GYULA (1907, Gyöngyösfalva - 1985, Székesfehérvár) Szentelték: Székesfehérvár, 1932. Teológiai doktor. Shvoy püspök egyik legközvetlenebb munkatársa: 1935-45 között püspöki titkár,

1945-46 között irodaigazgató. 1946-52 között börtönben. Szabadulása után a Székesfehérvár-Szemináriumi templomban teljesít szolgálatot, 1969-től nyugdíjazásáig (1982) ismét irodaigazgató. 1940-ben pápai kápláni, 1946-ban pápai kamarási címet nyert.

BELKÓ ÁGOSTON (1902, Budapest - 1974) Esztergomi főegyházmegyés pap, szentelték: 1928. Káplánévei után 1938-46 között budapesti hittanár. 1947-ben pápai kamarási címet nyert.

BENKE KONRÁD OFM.Cap. (1912, Túra - ?) Kapucinus szerzetben 1932-től. Pappá szentelték 1938-ban. A háború alatt a móri ház tagja.

BÉNY1JÓZSEF (1908, Csákvár - 1995) Szentelték: Innsbruck, 1932. Prefektus és hittanár Székesfehérvárott, 1935-től adminisztrátor Bodajkon, 1939-től hittanár Zsámbékon. 1942-1962 és 1968-77 között Isztimér lelkipásztora, közben Kelenvölgyi adminisztrátor. 1977-től nyugállományban. BERESZTÓCZY[BARTMANNJMIKLÓS (1905, Budapest - 1973, Budapest) Esztergomi főegyházmegyés pap, szentelték: 1928.1939-47 közt a VKM katolikus ügyosztályának élén állt, A. C. igazgató. A Mindszenty-per idején bebörtönzik, majd gyors békepapi karriert fut be: 1950 nyarán egy hónapig káptalani helynökként az esztergomi főegyházmegye élén, 1951-56 közt esztergomi általános helynök. 1953-tól képviselő, 1961-től az országgyűlés elnöke. 1956. november 5. -1971. július 15. között exkommunikáció alatt.

BERGENDYJÁNOS - adatait lásd a martyrologiumban

BERTHA PÁL (1909, Nemeskeresztúr - 1949, Kápolnásnyék) Szentelték: Székesfehérvár, 1931. Káplánkodott Ráckevén és Vízivárosban, 1935-től haláláig kápolnásnyéki lelkész.

BERZSENYI JENŐ (1897, Karakószörcsök - 1947, Székesfehérvár) Filozófiai doktor. Szentelték: 1920. 1930-tól az egyházmegye szolgálatában: dunapentelei és székesfehérvári káplánévek után 1932-től Székesfehérvár-Viziváros lelkésze majd plébánosa.

BILICS ISTVÁN (1915, Ercsi - 1982, Székesfehérvár) Szentelték: Székesfehérvár, 1941. Baracson és Tökölön töltött káplánévek után 1944-től Pilisszántó lelkipásztora. 1972-től több ízben, 1976-tól véglegesen betegszabadságon.

BILKEI FERENC (1872, Sárszentmihály - 1955, Székesfehérvár) Szentelték: 1896. Káplánévei után 1898-tól hitoktató Székesfehérvárott, 1912-től felsővárosi plébános nyugállományba vonulásáig (1948). Lapszerkesztő, újságíró, hitbuzgalmi könyvek szerzője és fordítója.

BIZZER PÁL (19OO, Pereszteg - 1967, Budapest) Szentelték: Esztergom, 1923. Káplánként illetve hitoktatóként szolgált Perkátán, Pesthidegkúton, Pilisvörösváron és Csepelen. 1932-től Baross Gábor-telep, 1938-tól Nagyláng lelkipásztora. 1940-től szigetmonostori plébános.

BOKOR JÓZSEF (1895, Sopron - 1949, Budapest) Szentelték: 1920. Zsámbékon káplán, majd hittanár Dunabogdányban, Budafokon és Pilisvörösváron. 1931-től hitoktató és kórházlelkész Székesfehérvárott. 1934-től Székesfehérvár-Öreghegy lelkésze, 1935-től Torbágy adminisztrátora, majd plébánosa. BOLYKI NÁNDOR (19IO, Budapest - 1985, Székesfehérvár) Szentelték: Bécs, 1933- Zsámbékon káplán, majd Székesfehérváron kollégiumi prefektus, hittanár, később konviktusigazgató. 1948-tól a kisszemi-326