Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)

2023 / 4. szám - Owaimer Oliver: Petőfi, a regényhős (Az első Petőfi-regény II.)

61 Toldy Ferenc bátorkodott részletesebben értekezni Petőfi 1848–49-es szerepvál­lalásáról.39 E műfaji-tematikus megoszlásra Szokoly Viktor is reflektál regénye utószavában: Megvalljuk, hogy Petőfit további élete, szerelmei, a világ szinpadáni működése, s tragikus eltünése sokkal alkalmasbbá teszik regényhőssé, s hogy már magának a kornak ecsetelése – mely hazánk s irodalmunk történetében oly nevezetes epochát képez, – a mint egy részről az iró részére e szerény cikkeknél sokkal nehezebb s kényesebb, úgy más részről hálásabb feladat. Erősen hisszük azonban, hogyha a prózairó tolla nem is mer e rajzhoz fogni, a lant húrja nem marad érintetlen a nagy lírai hős megéneklésében. (209) Szemléletes kivétel Jókai két novellája, melyek némi leleményességgel és köz­vetetten mégis ábrázolni tudták Petőfi forradalmi tevékenységét és eltűnését. Az 1853-as Pruthi csata (a korszakra jellemzően) az allegória eszközével él, s egy közel-keleti témájú novellában áthallásosan mesél a szabadságharcról és a világosi fegyverletételről, melynek a kerettörténetében (egy parabolikus-életrajzi olvasat­ban) a szerző és Petőfi alakja is felfedezhető. A Hölgyfutár 1858-as újévi számában megjelent Sylvester éjszakák (emlék) című, ügyesen felépített karcolat az eltűnt költő fontosabb életszakaszait eleveníti fel, köztük az 1844-es debreceni szegénységet is.40 Ugyan a szabadságharc helyett a Tízek Társaságának rövid időszakát mutatja be utolsó életrajzi állomásként, a kávéházi jelenet már a halálát megjövendölő forradalmárt idézi.41 Szokoly vidám és könnyed regénye azonban nem kockáztat ­ta meg, hogy allegorikus vagy más, finomabb prózapoétikai eszközökkel kényes témákat feszegessen. Végezetül érdemes részletesebben megvizsgálni, hogy a forráshiány ellenére mégis miként alkotta meg Szokoly a maga vándorszínész „Petőfijét” s annak élet­rajzát. Kezdésként érdemes Petőfi főhőssé válásának körülményeire és külső megje ­lenítésére összpontosítani. Ugyan a cím (és a kötet esetében az előszó) egyértelmű ­síti a mű főszereplőjét, az első fejezetben késleltetve jelenik meg a színész-költő, helyette csak egy Borostyán néven aláírt, szellemes modorú, rossz hírekkel szolgáló levél érkezik a színésztársasághoz, rövid ideig fenntartva a kérdést: vajon azonosít­ható-e a levél írója a címben (s az előszóban) ígért költővel. A színház ellehetetle­▼ 39 Toldy , Petőfi Sándor... , i. m. , 791–794. 40 Az írás ötletes szerkezeti és tematikus megoldásaira nemrégiben Hermann Zoltán is felfigyelt: Hermann Zoltán, Jókai karácsonyi novellái = A kispróza nagymestere : Tanulmányok Jókai Mór novellisztikájáról , szerk. Hansági Ágnes, Hermann Zoltán, Balatonfüred, Tempevölgy Könyvek, 2018, 192–193. 41 Jókai Mór, A pruthi csata , Pesti Napló, 1853. december 11–13., 1122–1129.; Jókai Mór, Sylvester éjszakák , Hölgyfutár, 1858. január 2., 1–2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom