Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2023 / 2. szám - Sümegi György: Thorma János Petőfi-képei (A Talpra magyar! először)
58 nosak: a kép középterébe kétoldalról a középpontjában összefutó házak sora előtt a társadalmi rétegeket megjelenítő, elsősorban öltözetükkel jellemzett (pl. subás alak), hullámzó, erős gesztusokkal bemutatott tömeg. A nagy mű központi alakja, főhőse, Petőfi Sándor, a nemzeti lobogót érinti az egyik kezével, a másikkal fölmutat, a mondandóját, az elszavalt Nemzeti dal t nyomósítja. Dinamikus, a tömeg fölé emelt figuráját két márciusi ifjú alakja kíséri, Jókai Móré és Vasvári Pálé. Petőfi lendületes, mozgásban lévő, dinamikus figurája a jobb kezét föltartja, a nemzeti színű zászlót megfogó bal karja vízszintes.34 Petőfi arcának karakteresen elnagyolt, határozott vonalakkal rögzített vonásai együttesen szolgálják a mozgást, a határozott akaratot, a szándékában rendíthetetlenséget. Beállítása leginkább Orlai Petrich Soma 1848-ban fogalmazott Petőfi-mellképére utalhat, távoli visszfényként.35 Vasvári megfogalmazásához Thallóczy Lajos 36 és Nyáry Albert művének arcképét s annak leírását37 használhatta Thorma, míg Jókai arcmását Barabás Miklós, Petz Henrik és Rohn Alajos műveinek a tanulságait fölhasználva alkothatta meg.38 Mindhármuk kiemelkedő alakja a jeles napnak: Jókai fölolvasta a 12 pontot – a képen, Petőfi mögött magasba emeli a kinyomtatott példányt –, az egyetemi ifjúságot Vasvári mozgósította, s az egyetem téren összegyűlt tömegnek Petőfi elszavalta a Nemzeti dal t. E második képén majd 15 évig dolgozott Thorma, megint csak önelégületlenül, mindig újrakezdi, gyúrja-gyötri a felületet, délelőtt fölrakja, majd délután levakarja a festéket. Állandó belső kudarcok, bizonytalanságok, forma- és színképzési ellentmondások között hányódva. De kitartott az ideái mellett, hűséges a Nagy Kép, a hatalmas kompozíció megvalósításába kapaszkodó hitéhez. Generációjának legjobbjait hasonlóképpen foglalkoztatta a Nagy Mű, a monumentális kompozíció létrehozásának az eszméje (pl. Hollósy Simon: Rákóczi-induló , Csók István: Báthory Erzsébet, Réti István: Honvédtemetés , Iványi-Grünwald Béla: Nihilisták sorsot húznak , Ferenczy Károly: Hegyi beszéd) . ▼ 34 Uaz, mint a 6, jegyzet, 94. 35 Uaz, mint az 1. jegyzet, 113–114. 36 Thallóczy Lajos: Vasvári Pál s a pesti egyetemi ifjuság 1844–1848/49 . Bp., 1882. 63–65. 37 „Az első füzetet Vasvári Pál arczképe pompásítja. Ékes magyar ruhája, óriási kokárdájú, alig pelyhedző csinos ifjú, fehér tollas Rákóczi-kalpagot tart a kezében. Mélázó tekintete alig árulja el, hogy domború homloka mögött ’magyar’ republikánus eszmék forrnak. A kis Kossuth, vagy kis Demosthenes – mint nevezék”. A három szereplőnek aznapi szerepét így summázza Nyáry Albert: „Jókai kezdte meg az akciót. Az ifjúságnak előadta röviden, de erélyesen a XII pontot. Petőfi elszavalja a Talpra magyart. Esküt tesznek, s megindulnak társaikért”. Az egyetemre berohanva Vasváriék „a szabadságot élteték. [...] A bölcsészekkel egyesülvén az egyetem téren megindult a szónoklatok árja. Nagy néptömeg gyűlt össze”. Nyáry Albert: A’ magyar forradalom napjai. Vasvári Pál arczképével. Pest, 1848. (Az Országos Széchényi Könyvtár példányából – 224. 497 – hiányzik a Vasvári-arckép.) 38 E. Csorba Csilla: Jókai arcmásai. Képzőművészeti ikonográfia. In: A márciusi ifjak nemzed éke . „Nem küzdénk mi sem dicső ség- sem díjért”. Szerk.: Körmöczi Katalin. Magyar Nemzeti Múzeum, Bp., 2000. 9.,10., 13., 14., 15.
