Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2023 / 2. szám - Sümegi György: Thorma János Petőfi-képei (A Talpra magyar! először)
57 A második Talpra magyar! festmény A festő a kompozíció centrumába új helyszínt állító mű megalkotásába kezdett, nyilvánvalóan fölhasználta a megsemmisített, a számára kudarcos mű tanulságait. Írások tanulmányozásán és hiteles tanúk megkérdezésén kívül valószínűleg képi forrásokat a fölhasznált. Például Barabás Miklósnak a Jókai a Landerer és Heckenast nyomda előtt 1848 március 15-én (1848) című munkája azt a jelenetet rögzíti, amikor a jeles napon, a szakadó esőben az esernyős tömegnek a szabad sajtó első darabját, a Nemzeti dal t osztogatja a Landerer és Heckenast nyomda előtt Jókai, Vasvári és Petőfi. Itt a föltartott kezű Jókai, aki szólt a néphez, a kiemelt alak, előtte Vasvári, mellette Petőfi. Ők hárman szerepelnek Thorma képén is, csak más szereposztásban, de ikonográfiailag hasonló megjelenítésben. Zichy Mihály Nemzeti dal illuszt rációján Petőfi egész alakos képe, mindkét kezét a magasba tartja, s a jobb kezében, ahogy a többi szereplőnél is: kard. A Föltámadott a tenger rajzán a társadalom széles rétegzettségét megjelenítő tömeg, a lépcső tetején Petőfi Kossuth-címeres lobogót tart.32 A Zichy-művek Petőfi megjelenítése, beállítása is hathatott Thormára a kompozíció véglegesítésében. Bizonyosan láthatott e témakörben olyan műveket is Thorma, amelyek az övétől eltérő képi nyelvet beszéltek, ám a tanulságaik hasznosak lehettek az ő számára is. Ilyen lehetett Kollarz: A Talpra magyar! allegóriája című munkája. Ezen fegyveres honvédek és polgárok között lovon a szabadság allegóriájaként címeres zászlót tartó nő, mellette Petőfi, ugyancsak lovon. S a képet a hozzáfűzött szöveg magyarázza.33 A második, véglegesnek szánt Talpra magyar! festménynek választott új hely színt, az Egyetem teret különböző napszakokban modellbeállításokkal tanulmányozta. A Nemzeti dal t szavaló Petőfi Sándor központi alakjára építette a forradalom első napjának forró hangulatát, a sodró lendületet próbálta megjeleníteni tárgyi és történeti hitelességre törekedve. A második, 3,8×6 méteres vászonra fogalmazott nagy képéhez több kisebb változatot készített, amelyeken a fény- és színhatásoknak a jelenet szereplőin tapasztalható változásait hol hideg, hol meleg színhangolással mutatta be. A kompozíció váza, konstans elemei mindegyiken azo▼ 32 Mindkettő megjelent: Petőfi Sándor összes költeményei . Hazai művészek rajzaival díszített ötödik képes kiadás. Athenaeum, Bp., 1889. 663., 668. Zichy Nemzeti dal illusztrációja (1880) Talpra magyar címmel – többek között – megjelent: Ezernyolcszáz negyvennyolcz. Az 1848/49-iki magyar szabadságharcz története képekben . Szerk.: Jókai Mór, Bródy Sándor, Rákosi Viktor. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság, Bp., 1898. 33.; Vasárnapi Ujság, 1899. június 30. 514. Zichy Mihály a Talpra magyar című illusztrációját kiállította a Nemzeti Szalon tavaszi kiállításán. A Nemzeti Szalon tavaszi kiállítása . Vasárnapi Ujság, 1899. május 28. 46. évf. 22. sz. 372. 33 „Egy riadó hangzott végig az országon: „Talpra magyar, hí a haza”. [...] Halltára bátorság szállt a szívekbe; nyomában hadsereg támadt. [...] Ez az ének lett a magyar Marseillaise, mely hangzott tábortüzeknél s a verbunkosok ajkán. Ez az ének ma is az, ami volt ötven év előtt: „Nemzeti dal”. Ezernyolczszáz negyvennyolcz. Az 1848/49-iki magyar szabadságharcz története képekben . Szerk.: Jókai Mór, Bródy Sándor, Rákosi Viktor. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság, P., 1898. 41. Ugyanezen kötet 382. oldalán: Thorma János: Kilenc aradi vértanú kivégeztetése (az Aradi vértanúk kép cím-variánsa) című képét reprodu kálták.
