Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2023 / 1. szám - Owaimer Oliver: Petőfi, a regényhős (Az első Petőfi-regény)
84 második felétől – az 1857-es császárlátogatást követően – jelentősen enyhültek a cenzurális viszonyok, a költő eltűnését, halálát, forradalmi tevékenységét még akkor sem lehetett közvetlenül (például egy regényben) bemutatni. Tehát a kiszámíthatatlanság és a bizonytalanság kisebb mértékben, de a császári amnesztia után is megmaradt, igazodva a hazai és nemzetközi politika alakulásához. 1859 tavaszán például – a szárd–francia–osztrák háború és az emigráció élénkülése idején – Vajda János panaszkodott Jósika Miklósnak a cenzorok szigorú eljárására.22 A nyu godtabb, szabadabb, rövid alkotmányos időszakot követően Zilahy Károly készülő életrajza dokumentumait foglalták le. Dienes András sejtése szerint a Vasárnapi Ujság Petőfi eltűnéséről zajló vitáját is a sajtórendőrség közbelépése miatt kellett hirtelen, rejtélyes körülmények között lezárni.23 Az első köztéri (textiláruk között csempészett) Petőfi-mellszobor felállítása is politikai okokból késett egy évet, mígnem 1862-ben – komolyabb ünnepség és sajtófigyelem nélkül – felavatták Kiskőrösön.24 Később Jókai Mór Petőfit szerepeltető Politikai divatok (1863) című regénye csak szövegmódosítások árán, Zilahy Károly befejezett életrajza pedig Pálffy Móric helytartó jóindulatának köszönhetően jelenhetett meg.25 Szokoly Viktor egy kifejezetten szórakoztató igényű, széles olvasóközönséghez szóló, populáris regényben próbálta feldolgozni Petőfi eltérő életrajzírói szándé kok, beszédhelyzetek és műfajok alapján formálódó, erős politikai nyomás alatt egyezményesülő s még számos vakfolttal rendelkező életrajzát. Ennek eredménye az 1858-ban megjelent, mára teljesen elfeledett Regényes rajzok Petőfi Sándor ifjukori éveiből. Szokoly (1835–1913) személye és munkássága mára teljesen ismeretlen az olvasó előtt, annak ellenére, hogy igen aktív és sokoldalú szerepet töltött be a szabadságharc utáni évtizedek kulturális életében. Irodalomtörténeti igénnyel kizárólag Szinnyei Ferenc írt róla érdemben a szabadságharc utáni novella- és regényirodalmat tárgyaló összefoglaló munkájában, melyben részletesen ismertette életrajzát és fontosabbnak ítélt irodalmi munkáit.26 Szokoly sokoldalúságát mutatja, hogy ő rendezte sajtó alá Mészáros Lázár 48-as hadügyminiszter emlékiratait, melyben Hermann Róbert a magyar történeti delfinológia egy korai esetét fedezte fel. Hermann tanulmányából az is kiderül, hogy a nagy munkabírású, szünetet nem ismerő szerzőnek rendkívül produktív, ám emiatt kissé rövid médiavállalkozói, ▼ 22 „[...] a sajtórendőrség, kivált egy elterjedt ujságban, és a jelen mozgalmak közt, a rémeket ott is látni képzeli, ahol valósággal nincsenek, s mindjárt a sorok közt olvas.” Vajda János Jósika Miklósnak, Pest, 1859. március 19. Idézi: Szilágyi Zita Mária, Egy tudósítónő Brüsszelből = szerk. Török Zsuzsa, Nőszerzők a 19. században: lehetőségek és korlátok , Bp., reciti, 2019, 199. 23 Dienes András, Petőfi a szabadságharcban , Bp., Akadémiai Kiadó, 1958, 303. 24 Turán István, Kiskőrös legrégebbi Petőfi-szobrai , Honismeret 65 (2017/5): 34–38. 25 Deák Ágnes, Suttogások és hallgatások: Sajtó és sajtópolitika Magyarországon 1861–1867 , Osiris Kiadó, 2018, 250. 26 Szinnyei Ferenc, Novella- és regényirodalmunk a Bach-korszakban , II. köt , Bp., MTA, 1941, 590–595.
