Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2023 / 7-8. szám - Sümegi György: Nagy István 1923-as kiállításának sajtója
23 kiváltó bemutatkozásának értékeli Nagy Istvánét, és „néhány jellemző részletet” közöl a könyvből.23 Néhány lap a megnyitón megjelenteket is fölsorolja, ezzel is a tárlat társadalmi eseményszámba menő jellegét hangsúlyozva.24 A lapok tárlatismertetőiből tíz október 21-kén, egy 22-kén és ugyancsak egy október 28-án (összesen 12) megjelent írás lényegi mondanivalóiból, releváns részleteiből a kiadó egy kísérő, harmadik kiadványt, füzetet adott ki úgy, hogy még a tárlatzárás előtt az érdeklődő kiállításlátogatók, gyűjtők és újságírók kezébe juthatott: Szemelvények Nagy István kiállításának a magyar sajtóban október havában megjelent kritikai ismertetéséből. 25 A füzet anyagának válogatója és szerkesztője az Uj Idők munkatársa, Lyka Károly lehetett.26 Elek Artúr füzetkezdő írását csupáncsak egy képcím elhagyásával jelenteti meg, a többi újraközöltből is egy-egy bekezdés, vagy sorok maradtak ki. A Világ október 21-i két írásából a kiállításismertetőt hozza a füzetben, ám a lap címoldalán közölt, a korszak képzőművészeti életének kardinális kérdését, a „nemzeti irányú és nemzeti jellegű magyar művészet”, más, korabeli megfogalmazásban a „turán [vagy turáni] tradíció” kérdését fölvetőt nem közölték újra. Ezen írás Koszta József és Rudnay Gyula „vehemens nagy magyarsága után” Nagy Istvánt „hangsúlyozottan magyar művész”-nek aposztrofálja. Kijelenti, hogy „tiszta nagy művészi élményt Koszta, Rudnay és Nagy István adnak, [ezt] nem zavarja meg a Zala György körének lobogócsapkodása”, a fajvédelmi művészeté, amelynek „lobogóján e három év alatt csak” Szépvízi Balás Béla nevű dilettáns tűnt föl.27 Azidőtt még a Lyka Károly vezette Képzőművészeti Főiskolát a reformja miatt támadások érték.28 Radisics Elemérnek a Budapesti Hirlap ból közölt cikkéből az első bekezdés és a későbbi Nagy István irodalomban általánosan elfogadott kortársi analógia említése kimaradt: „Nagy Istvánhoz lélekben rokon festőt hamarjában csak egyet ▼ 23 Bálint Lajos: Képzőművészet . Géniusz (Arad), 1924. I. évf. 1. sz. 33. Bálintnak a kiállításról írott cikke: b. l.: Két kiállítás. I. Nagy István. Világ, 1923. október 21. 24 Nagy István kiállításának megnyitása . Magyarság, 1923. október 23., Nagy István gyűjteményes kiállítása . Pesti Hirlap, 1923. október 23., Nagy István gyűjteményes kiállításának megnyitása . Budapesti Hirlap, 1923. október 23. 25 OSZK Kisnyomtatványtár. Új kiadása: Szemelvények Nagy István kiállításának a magyar sajtóban 1923. október havában meg jelent kritikai ismertetéséből. Szerk.: Veres Péter. Utószó: Sümegi György. Litera-Veres Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2007. (Ezentúl: Szemelvények 2007) 26 Sümegi György: Lyka Károly Nagy Istvánról . In: Bölcsészeti, műszaki és társadalomtudományi kutatások 2007 az Eötvös József Főiskolán. Baja, 2008. 31–34. 27 Nagy István . Világ, 1921. október 21. 28 Többek között a Nagy István-kiállítás megnyitásának a napján jelent meg: A Magyar Képzőművészek Egyesülete a Műcsarnokban rendezett gyűlésén „az Országos Képzőművészeti Főiskola dolgában Bacsa András, Erdőssy Béla és Major Jenő terjesztettek elő határozati javaslatot, amelyben egyöntetűen azt kívánták, hogy az egyesület felirattal forduljon a kultuszminiszterhez, akitől egy bizottság kiküldését kérje. E bizottság lenne hivatott felülbírálni a főiskola mostani szervezetét és oktatási rendjét.” A képzőművészek gyűlése . Pesti Hirlap, 1923. október 21. 1923-ban jelent meg Fülep Lajos Magyar művészet könyve, és Pogány Kálmán szerkesztésében megindult az Ars Una című folyóirat.