Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2023 / 4. szám - Owaimer Oliver: Petőfi, a regényhős (Az első Petőfi-regény II.)
60 S midőn még most is hallok róla egyetmást, képzeletem elé támad egész valójába, s boldog vagyok, hogy láthatám őt valaha, kiről az utókor csak holt betükből olvashat.34 A szelekció feladata azonban nemcsak bizonyos dolgok láthatóvá tétele: lehető vé teszi, hogy észleljük a kiválasztásból kimaradt elemeket is. Vagyis azáltal, hogy Szokoly a költő ifjúkori éveit dolgozta fel, nem kellett beszélnie az életút későbbi mozzanatairól; a rokonai, barátai, ismerősei (pl. Szendrey Júlia vagy Vahot Imre) számára kényes témákról, illetve a forradalomban és szabadságharcban való részvételéről vagy az eltűnésének (ismeretlen) körülményeiről. Tehát ebből a szempontból inkább külső kényszernek tűnik Szokoly korszakválasztása. Hiszen a cenzurális viszonyok csak a Bach-korszak után tették lehetővé a költő forradalmi tevékenységéről és eltűnéséről szóló nyilvános diskurzust, így csak ezt követően alakulhatott ki széles körű, megalapozottabb konszenzus a költő haláláról, s ezt követően készül(het)tek el az azt bemutató művészi alkotások is; például Lotz Károly Petőfi halála (1863) című, litográfián terjesztett grafikája vagy Jókai Mór Politikai divatok (1863) című regénye. Ezekben a művekben – Szokolyéval szemben – a hétköznapiság és a magánélet helyett egyén és történelem viszonya kerül előtérbe, a nép (s a kisebb lokális mikroközösségek) helyett a nemzet fogalma a meghatározó. Egy – keresztény analógiára épülő – hősiességen és mártíriumon alapuló emlékezetdiskurzus megteremtését szolgálják, melyben az önfeláldozó hősök a nemzet szimbolikus újjászületéséhez, üdvtörténeti távlatokkal való felruházásához járulnak hozzá.35 A Petőfi életét feldolgozó munkák e tekintetben markáns műfaji elkülönülést mutatnak. A neoabszolutizmus költészetének emlék- és gyászverseiben egészen gyakran megjelent a szabadságharcban eltűnt vagy meghalt dalnok alakja,36 míg a prózai alkotások, irodalomtörténeti munkák, közzétett forrásértékű levelek, visz szaemlékezések jelentős része a Szokoly által is bemutatott időszakról,37 illetőleg egy másik szövegcsoport inkább a költő irodalmi beérkezése utáni esztendőkről szólt.38 Még az átfogó életrajzi írások is csak félénken, elliptikusan és tabusított nyelvhasználattal beszéltek az 1847 utáni esztendőkről. Ismereteim szerint egyedül ▼ 34 Uo. 35 Vö. Balogh László Levente, A magyar nemzeti áldozatnarratíva változásai , Korall 59(2015): 38–42. 36 Petőfi korabeli lírai ábrázolását egy külön dolgozatban kívánom vizsgálni. 37 Például: Szelestey László, Petőfi Debrecenben , Hölgyfutár 1857. december 23., 1271.; Székely , Petőfi , i. m. ; Vas , Petőfi Debrecenben, i. m.; Petőfi István, Bátyám Debrecenben (A „Hölgyfutár műlapjához”) , Hölgyfutár 1858. március 30., 285. –r, [ Zalár József] , Petőfi és az... , i. m. ; Petőfi S. magánlevelei közül , Nővilág, 1860. március 25.; Tompa Mihály, Levél Petőfihez: Bártfáról 1844 = Tompa Mihály , Versei , Pest, Heckenast Gusztáv, 1858, 187–191.; Sárosi Gyula, A „csárda romján” , Hölgyfutár, 1858. május 8., 105. 38 Vadnay , Megtörtént , i. m. ; Kovács , Petőfi első két... , i. m. ; Benicsky Emil, Nefelejts Petőfi életéből (Két költemény eredete) , Családi kör, 1860. december 23., 169–170.
