Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2023 / 4. szám - Owaimer Oliver: Petőfi, a regényhős (Az első Petőfi-regény II.)
50 maradt a szerző rendkívül termékeny (irodalmi) írásmódszerétől.3 Petőfi vándor éveinek tanúi, például Petőfi társulati kollégái, Némethy György és Szuper Károly, illetve Orlai Petrich Soma csak az 1870–80-as években publikálták részletes emlékeiket a témában. Emellett a színészi pálya rekonstruálásának kulcsfontosságú forrása, a Szabó József társulatának összetételét és repertoárját dokumentáló játékszíni zsebkönyveket is csak 1913-ban, illetve 1961-ben fedezték fel. Jellemző, hogy még Pákh Albert, a költő életét alaposan ismerő, biográfiáját megírni szándékozó közeli barát sem ismerte kellően Petőfi színészi napjait: a Vasárnapi Ujság 1862-es közleményében legalábbis a költő színésztársaihoz fordult hiteles életrajzi adatokért.4 (E források alapján 1969-ben Fekete Sándor dolgozta fel egy egész könyvben Petőfi vándorszínészi tevékenységének történetét,5 s ezt követően született csak meg a kecskeméti színészkaland „hiteles” művészi feldolgozása: 1973-ban Fekete Sándor saját irodalomtörténeti kutatásaira támaszkodva készített egy – talán Szokoly regényére is emlékeztető – életrajzi komédiát Borostyán, a vándorszínész: Vidám jelenetek Petőfi életéből címen.) 6 Ami az 1858 júliusáig elérhető biográfiákat illeti, Szokoly Gyulai Pál irodalomtörténeti-esztétikai értekezéséből (1854), Jókai Mór Tarka élet ben szereplő ( Regény és mégsem regény alcímű) novellájából (1855) és a Vasárnapi Ujságban megjelent életrajzi esszéjéből (1856), Vahot Imre memoárjából (1856), Toldy Ferenc irodalomtörténeti kézikönyvében található írásából (1857), valamint Lonkay Antal tankönyvéből (1855) tájékozódhatott érdemben a költő színészi pályafutásáról. Ezek a munkák átfogóan, néhány szóban vagy mondatban foglalkoztak Petőfi regényben ábrázolt napjaival. A szerző természetesen szóbeli közlésekből (például Lisznyai Kálmántól) is informálódott,7 azonban az előszóból és egyéb elbeszélői megnyilatkozásokból kiderül, hogy ismerte az életrajzokat is; egy tüzetesebb vizsgálat pedig láthatóvá teszi, hogy a munkákból amennyi információt csak lehetett, akkurátusan beépített a regényébe8 – olykor a tévedéseket is. A könyv forrásbázisa a kecskeméti napokkal kapcsolatban többnyire Petőfi egzisztenciális küzdelmeit, állhatatos önfejlesztését és alkotói tevékenységét dokumentálja. Nem véletlen, ▼ 3 Kivételt jelentenek a kifejezetten történeti igényű munkái: Mexikó Miksa császárig: Különösen ős- és újabbkori tört. és államszer vezete (fordítás német nyelvű etnográfiai és műveltségtörténeti szakmunkából, 1866), Mészáros Lázár külföldi levelei és életirata (1866), Mészáros Lázár emlékiratai , Világos hőse: Jellemrajzok Görgeiről (1868) 4 Pákh Albert, Petőfi életrajza ügyében , 1862. január 26., 45. 5 Fekete Sándor, Petőfi, a vándorszínész , Bp., Akadémiai Kiadó, 1869, Irodalomtörténeti füzetek (64). Legutóbb Rajnai Edit foglalkozott Petőfi vándorszínészi próbálkozásaival. Rajnai Edit, „A napokban érkezett hozzánk egy pápai diák...”: Petőfi, a színész = Ki vagyok én? Nem mondom meg...: Tanulmányok Petőfiről, szerk. Szilágyi Márton, Bp., Petőfi Irodalmi Múzeum, 2014, 17‒44. 6 Fekete Sándor, Borostyán, a vándorszínész: Vidám jelenetek Petőfi életéből , Bp., Magvető, 1973. 7 Szokoly , Petőfi : Epizód a költő ... , i. m. , 110. 8 Különös a színházvezető Szabó József megjelenítése, aki a műben Varga László néven szerepel, a regény egy jóval későbbi pontján viszont egy elszórt lábjegyzet arra utal, hogy a szerző ismerte – feltehetőleg Toldy munkájából – a színházvezető valódi nevét. (187)
