Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2023 / 1. szám - Csikós Gréta: Petőfi Sándor első novellakísérletei
34 novellát – A párbaj és A bajazzo című beszély eket – tartalmaz. Mottója („Jár szám kivetetten az árva fiú, / S dalt zengedez...”) Vörösmarty Mihály 1827-es A magyar költő című verséből származik. 18 A füzet – Kerényi Ferenc olvasatában – „a költő és színész” programjának megvalósítása.19 Mind a versekben, mind a novellákban hangsúlyos szerepet kap a színház és a színpadiasság,20 ez az összekötő motívum szervezi a kötetet. A színház hatását figyelhetjük meg a gyűjtemény két novellájának elbeszéléstechnikájában is. Mindkét elbeszélésre jellemző a rövid terjedelem, az epizodikus szerkesztésmód (négy-négy rövid epizódból áll mindkét beszély ), mind két esetben inkább párbeszédtöredékekről beszélhetünk. Az epizódok közötti logikai kapcsolat a lineáris időszerkezetből következik; explicit kapcsolóelemek nem segítik az olvasót. Mindkét beszélyre igaz, hogy a cselekmény helyszínéről, történeti idejéről, a karakterek társadalmi helyzetéről hallgat az elbeszélő – ezzel kiemelve őket egy referencializálható társadalmi és történelmi kontextusból. Ezzel tehát a beszélő személyekre, a köztük lévő interperszonális viszonyokra tereli az olvasó figyelmét. Az olvasó aktivitására nagymértékben épít az elbeszélő, hiszen a befogadónak kell a karakterek verbális megnyilatkozásaiból a szereplői profilokat kialakítania. A novellák meghatározó poétikai jellemzője a dialógusforma, amely a beszély ek műfaját a drámához közelíti. 21 A párbaj című novella cselekménye klasszikus háromszögtörténetből bonta kozik ki. A két protagonista, Homonnai és Szamosi barátok, a bonyodalom kiindulópontja az a felismerés, hogy ugyanabba a lányba, Rózába szerelmesek. A két karakter konfliktusa a kor konvencióinak megfelelően a párbaj elhatározásában eszkalálódik. A párbaj azonban az olvasói várakozásokkal ellentétesen zajlik le: a helyszínen, még mielőtt eldördülnének a lövések, Szamosi meglátja Rózát egy harmadik férfival. A párbajozó felek végül nem egymásra lőnek: a negyedik szakaszból, a „golyók párbeszédéből” derül ki, hogy a két férfi a Rózától kapott szerelmi zálogokra tüzel; Homonnai egy levélre, Szamosi pedig egy gyűrűre. A gesztus, hogy egymás helyett a szerelmi jelképeket „lövik le”, groteszk feloldása kettejük konfliktusának. Szimbolikusan és színpadiasan elpusztították Róza iránt érzett szerelmük jelképeit, és jó barátokként egymás társaságában keresnek vigaszt: a szerelmi háromszög négyszöggé bővülése békíti ki a két karaktert. A novella narrációja utalásokkal dolgozik, olyan kihagyásos, töredékes, mozaikszerű elbeszélést épít ▼ 18 Kerényi Ferenc, „Ibolyák” Petőfitől ; Forrás, 2000/11, 60–67. 19 Kerényi Ferenc, Petőfi Sándor élete és költészete , 97. 20 Petőfi drámai munkásságáról, a Tigris és hiéna című drámájáról és ennek fogadtatásáról ld bővebben: Hojdák Gergely, „A sors bábjai”: Közelítések Petőfi Sándor drámájához , Irodalomismeret, 2017/3, 37–43. 21 A dialógusok által betöltött szövegfunkciókról, szerepükről a drámai művekben ld bővebben: Boronkai Dóra, A dialógus szövegtani jellemzői drámai művek és beszélt nyelvi társalgások alapján, Doktori disszertáció, ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola, Bp., 2008.
