Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2023 / 2. szám - Sümegi György: Thorma János Petőfi-képei (A Talpra magyar! először)
62 Talán vers soha úgy össze nem találkozott a pillanattal, mint a Talpra magyar , a március tizenötödikével.”58 Rózsa Miklós még tovább megy, neki Réti mesélte, hogy „Thorma kedvenc olvasmánya a Don Quijote volt. Micsoda szörnyű érzés kínozhatta, mikor rájött, hogy ő is olyan céltalan harcot vívott a maga démonával, mint Cervantes hőse! Szegény zseniális magyar Don Quijote!”59 A magyar történeti festészetünk viszonylag kisszámú irodalmában60 megjelent fontos összefoglalóban Aradi Nóra így fogalmazott a Thorma-műről: „a Talpra magyar! feltárja azt a vívódást, ami Thorma Jánosban a szabadságharc megfelelő megjelenítési formájának megtalálásáért végbement. A műnek eszmeileg nagy erénye, hogy megpróbálta kidomborítani, bár nem tudatosan, a szabadságharc polgári forradalmi jellegét,61 a harc vezetői és a pesti lakosság kapcsolatának szorosságát.” Aradi Nóra a választott téma történeti erodálódására is rámutat: „A mű első elképzelése még a múlt század utolsó éveiben született, még a millenniumi történeti érdeklődés talaján fakadt, de az Aradi vértanúk szellemében. Az elkövetkezendő évtizedekben azonban még inkább magára maradt ennek a feladatnak megoldásával, mint előző festményénél. Ilyen történeti problémát a későbbi évtizedekben már nem lehetett megoldani. Sőt, a probléma folytonosan növekedett: ahogy az elkövetkezendő évtizedek folyamán a vezető réteg egyre jobban távolodott a szabadságharc hagyományától, a Talpra magyar! eszméje és formai megoldása sem tisztázódhatott teljesen a művészben, hanem bonyolódott, sokszor egyhelyben topogott, végül befejezetlen maradt.” Fontos tanulságot közöl a kompozícióról, amelynek „lényegében csak a főalakja, a szavalni készülő, tömeg fölé emelt Petőfi a befejezetlen. És nemcsak festőileg befejezetlen, nemcsak elrajzolt, hanem eszmeileg sem eléggé tisztázott ahhoz, hogy világosan érezzük a neki szánt szerepet. Az őt körülvevő tömeg azonban nemcsak Thorma nagy festői tudását, kompozíciós készségét bizonyítja, hanem nagy realista ábrázoló erejét is, népének szeretetét, történelmünk elmélyült ismeretét. A lelkes tömegben a márciusi polgárok minden típusa megtalálható, egy-egy arc szinte daumier-i élességgel tükrözi a forradalmi események által kiváltott spontán hatást. [...] A tömeg szinte szétfeszíti a házsorokat, az alakok legyőzik az esős nap párás levegőjét. Legjobb festészeti hagyományainkat továbbfejlesztő életképi részletek, a plein-air eredményeivel kiegészülve egyesülnek itt olyan történeti képpé, amelyhez hasonlót – még befe▼ 58 Jeszenszky Sándor: Ernst Lajos, Pólya Tibor és Thorma János emlékezete. Magyar művészet, 1938. 5. sz. 154–159. A VERSHAZA programban a „Himnusz, Szózat, Nemzeti dal – három költemény, amely több mint vers”. Országos Széchényi Könyvtár, 2022. március 14. – június 12. 59 Uaz, mint a 14. jegyzet, 6. 60 „A nagy hiány, amely ennek a magyar művelődésben olyan jelentékeny szerepet betöltő műfajnak [a magyar történeti festészetnek] a tudományos feldolgozása terén még fennáll”. A magyarországi művészet története. Főszerk.: Fülep Lajos. Bp., 1970. 441. 61 Ilyen minősítést is kapott Thorma: „a legforradalmibb nagybányai festő”. Végvári Lajos: Réti István „Agitátor” című képéről . Szabad Művészet, 1954. augusztus, VIII. évf. 5. sz. 220–226.
