Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2023 / 2. szám - Sümegi György: Thorma János Petőfi-képei (A Talpra magyar! először)
61 először,51 majd az özvegye által szervezett emlékkiállításán (Nemzeti Szalon, 1939. nov. 26. – dec. 10.).52 A megkésett történeti tablóval a nagyközönség és a kritiku sok ekkor találkozhattak először. Ám addigra már a történeti festészet fogalmát idejétmúlt, művészettörténeti kategóriaként kezelték, s a kiállítás visszhangján ez érződik is. Volt tanítványa, Teleki Ralph természetesen elismerően írt róla: „Mint Leonardót az ő Giocondája, úgy Thorma Jánost egy életre megbűvölte a magyar szabadság eszméjének Petőfi Talpra magyarjában kifejezett drámaian fenséges szimbóluma. [...] A magyar nemzet örömünnepének tükrében állított örök emléket Talpra magyarjában az emberi szabadságok kivívásának.”53 Thorma emlékkiállítá sán az alkotói pálya néhány fontos darabjával együtt állították ki, valójában primo opusként. A tárlatkritikák mindegyike54 nagyobb teret szentelt a bemutatásának. „A képen két kép van. Az egyik a háttér, az utca esőverte házakkal, a koratavaszi gyengéd párázati levegővel, a felhők mögül előbukkanó nagybányai kék színnel. A másik jellemző magyar típusokkal, úrral, paraszttal, egyszerű polgárral, a tömeg, amely fölé Petőfi emelkedik, arcán a megszállottsággal. A tömeg kavarodása bravúros, de nem olvad össze eléggé a csendéleti résszel, a levegős háttérrel.”55 Thorma volt tanítványa, Bernáth Aurél így összegez: Thorma „élete a két képbe van lefektetve. S a két kép a magyar szabadságvágyra alludál. [...] Thorma nagy műveinek eszmei alapja a 48-as szabadságharcunknak apoteózisa. Forradalmi képek, még ha csak emlékeztetnek is. Kicsit vidékies. Korában már kissé túlhaladottak.” 56 S aztán egy még szigorúbb mondat tőle: „A Március 15 is egyik példája a hánytorgó magyar nagyot akarásnak.”57 De milyen példája! A magyar művészettör ténetben páratlan még akkor is, ha gyakorta sajnálkozva emlegetik, hogy a beleölt idő/munka/tehetség nem hozott elsöprő, vagy az alkotó számára elfogadható, megnyugtató eredményt. Jeszenszky Sándor szerint: „Az Aradi vértanúk után úgy hat a Talpra magyar , mintha egy gyászinduló után felcsendülne a Rákóczi-induló . ▼ 51 Az 1938. évi Téli Tárlat tárgymutatója . Országos Magyar Képzőművészeti Társulat. Műcsarnok, Bp., 1938. 14. oldalon, 231. „néhai Thorma János: 1848 március 15 . Olf” [olajfestmény] 52 Thorma János Emlékkiállítás katalógusa . Nemzeti Szalon Művészeti Egyesület, 1939. nov. 26-tól dec. 10-ig. A kiállított Thorma képek jegyzéke: 5. az 1903-ban kezdett mű, 5/a és 5/b Vázlat Talpra magyar hoz. Thorma János Múzeum, ltsz.: T 2021. 48. 3. A kiállítás levelezése: Kiskunhalastól Nagybányáig 2. Dokumentumok Thorma János munkásságához és a nagybányai művésztelephez . Szerk.: Sümegi György és Szakál Aurél. Kiskunhalas, 2016. 37–53. 53 Teleki Ralph: Thorma János „Talpra magyar”-ja . Pesti Napló, 1938. február 6. A festmény „a festészet nyelvén a szabadság eszme, a Talpra magyar költőjét glorifikáló alkotás”. Dömötör István: Thorma festmény a Téli Tárlaton . Napkelet, 1938. 211–212. A kiállítással egyidejűleg kétrészes fényképfelvétel készült a kompozícióról. Boross István: Thorma János legnagyobb munkáját kiállítják Budapesten. Magyar Lapok (Nagyvárad), 1938. január 4. 54 Pl. Elek Artúr: Thorma János emlékkiállítása . Ujság, 1939. november 25., Kállai Ernő: Thorma János emlékkiállítása . Jelenkor, 1939. december 15., ifj. Vayer Lajos: Thorma János emlékkiállítása . Élet, 1939. december 17., Farkas Zoltán: Thorma-emlékkiállítás . Nyugat, 1940. 68–69. 55 Dömötör István: Thorma festmény a Téli Tárlaton . Napkelet, 1938. 211–212. 56 Bernáth Aurél: Kisebb világok . Napló. Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp., 1974. 193–195. 57 Uaz, mint a 38. jegyzet, 26–27.
