Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)
2022 / 4. szám - Schranz Áron: „S ön ezt a sáros országot Tündérlaknak hívja!” (Bácska-toposzok Papp Dániel Tündérlak Magyarhonban című elbeszélés-ciklusában)
51 Schranz Áron „S ön ezt a sáros országot Tündérlaknak hívja!” Bácska-toposzok Papp Dániel Tündérlak Magyarhonban című elbeszélésciklusában „Mindenről, ami bácskai talajban gyökeredzik, oly különös fogalmak uralkodnak ma is országszerte. Specialitás ott minden, mondogatják; föld és ember, kultúra és társadalom, életrend és szokások, erények és bűnök. Bácskai valamennyi.” (Csoór Gáspár, Keresztül a Bácskán = Bácska társadalmi élete, szerk. Csoór Gáspár, Bp., József Kir. Herceg Szanatórium Egyesület, 1910, 5.) Bevezetés A 19. század végén – elsősorban Gozsdu Elek, Herczeg Ferenc, Papp Dániel és Ambrus Zoltán révén – megszülettek a Délvidék első jelentős irodalmi reprezentációi. Ezek közül kitüntetett figyelmet érdemel Papp elbeszélésciklusa, a Tündérlak Magyarhonban (1899), mely a Budapesti Hírlap gondozásában látott napvilágot, Vidám bácskai történetek alcímmel. A kötet prológusában, mely A Hét hasábjain (közel teljes terjedelmében) önállóan is megjelent, Papp játékos iróniával hozza mozgásba, illetve lényegíti át a régióval kapcsolatos legelterjedtebb képzeteket. Az előszó tehát amellett, hogy kulcsként szolgálhat a szövegegyüttes értelmezéséhez, remek kiindulópont a századforduló Bácska-képének rekonstruálásához. Dolgozatomban – többek között az elbeszélésciklus darabjainak, illetve Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben vonatkozó, Badics Ferenc által írott fejezetének vizsgálatával – szeretném tágabb kontextusba helyezni a prológusban megjelenített regionális toposzokat. Mindezek előtt azonban érdemes néhány általános megállapítást tenni Papp kevéssé ismert életművével kapcsolatban, főként a régió reprezentációs stratégiái szempontjából, ugyanis – mint azt látni fogjuk – ez az oeuvre egészének is alapvető kérdése. Papp Dániel, „Bácska felfedezője” „Papp Dániel neve és életműve a századfordulós novellisztika kánonjának peremvidékén helyezkedik el. Ismerjük nevét és néhány szövegét, de ha a századforduló novella- vagy tárcaműfajának megújulásáról beszélünk, akkor rendszerint kimarad a kanonikus
