Forrás, 2019 (51. évfolyam, 1-12. szám)
2019 / 10. szám - Novák László Ferenc: A pedagógus Arany János
110 rendre dolgozatokat íratott a diákokkal. A dolgozatokat nagy lelkiismerettel javította. A lapszéleken írta megjegyzéseit, mint például az egyik dolgozatra: „királylyá ezerszer igazítottam már” ! (ezek a páratlan dokumentumok megtekinthetők voltak az AJM lebontott állandó kiállítási monográfiájában). Szükséges megjegyezni, hogy ez az alaposság jellemzi tudós-költői munkáját is, mert az általa olvasott és használt könyvek, folyóiratok lapjait is széljegyzetekkel látta el. 17 Arany János tervbe vett egy irodalomtörténeti könyv megírását is, Petőfiről is szándékozott biográfiát írni, azonban ezek a munkák sajnos nem készültek el. Arany János tanította a magyar irodalmat, tanítványai az előadásait lejegyezték, kézen- közön volt használatban. 18 Arany János kiváló pedagógusnak bizonyult. A tantárgyak tanítása a szakmai felkészültségét, rátermettségét igazolja, mint tanárember, a diákság nagyfokú tiszteletét vívta ki, nagyrabecsülését is elnyerte. 19 Arany ingadozó lelkivilágát nagyban nyugtatta, hogy Pesten könnyen tudta intézni szükséges ügyeit, verseinek kiadását, valamint az is, gyermekei itt tanultak a gimnáziumban. Laci kiváló kollégái keze alatt tanult, maga Arany János is tanította, sőt osztályfőnöke is volt. Ami az oktatás színvonalát illeti, Arany hiányolta a „calligraphiat”, szépírás tanítását, amiben László fia nem részesülhetett, mivel ilyen tanára nem volt az iskolának. 20 Arany János végül is nem tudott Kőrös társadalmába beilleszkedni, annak ellenére, hogy kiváló tanára volt a gimnáziumnak, tagja volt az egyháztanácsnak. Tanári fizetése, jövedelme nem tette lehetővé, hogy cívis birtokos legyen a mezővárosban. Ugyanakkor egészségi állapota is romlott. Erről ír Jókai Mórnak 1858. december 10-i levelében: „Én itt falun szútyongatom az ifjú nemzedéket s nézem, miként hámlik le rólam kedélyem utolsó maradványa. Ritkán dolgozom és keveset s fejem sokat zúg és fáj, szóval csehül vagyok.” 21 Közben Arany Jánost megkeresték Kecskemétről, Pestről is, hogy menjen oda tanítani, de ezt elhárította. Még szülővárosába sem akart visszamenni. Ercsey Sándor sógorának 1854 szeptemberében írja: „Nem fogadám biz én el a szalontai rectoriát v. tanárságot: pedig magam is vágytam haza […] kicsi kellett volna – talán az elköltözés igérete – s én megválok Nagykőröstűl. De más részről hatalmas ellenokok voltak: a lehetetlenség, mindazon tudományokra, mellyek algymnasiumban kivántatnak, s fiúkat lelkiesméretesen elkészitni (1 embernek annyit tenni, mint szerves intézetben 6 tesz); az ingatag állás, mi után ezen rendezetlen iskolák felülről tűretni nem fognak, mint ez nekem a legilletékeseb helyről tudtomra adatott; a papos functiók, mellyekhez nem szoktam, vagy mellyektől már elszoktam; mindenek fölött pedig annak világos tudata, hogy legjobb igyekezet mellett is csak kontárkodnom s charlatánkodnom kellene, universal tudós szerepét játszva. Mert egy algymnasiumhoz is olly igények vannak kötve, hogy azoknak egy ember meg nem felelhet – az altanítók itt számba se jöhetnek, azok az elemi iskolákat tanítják, mellyek a gymnasium alatt vannak. S ha a négy osztályra eső 96 órát hetenkint, 36-ra is lehetne összezsugorítni, még akkor is naponkint egyre másra 6 órát kéne tanitni. még pedig nem úgy, hogy »dictáljatok!« vagy »correpetáljatok« mint régen. Mondjad nincs-e igazam? Lehet hogy valaki mind erre kész, s meg is órvázlatokkal. Novák László, 1982b. 17 Lásd H. Fehér Katalin, 2016. 18 Az Arany emlékét ápoló, hálával emlékező egykori diákság megőrizte a kéziratokat, dolgozatokat, amelyek az Arany János Múzeum Irodalomtörténeti Gyűjteményében vannak elhelyezve. Novák László, 1978. 19 Nem véletlen, hogy a költő halála után a lelkes tanítványok, élükön Laukó Károly kecskeméti evangélikus lelkésszel, az Arany-iskolai hagyaték összegyűjtését tűzték ki célul múzeum létrehozása érdekében. Tanári működéséhez részletesen lásd Benkó Imre, 1897; vö. Gergely Pál, 1982. 20 Novák László Ferenc, 2002. 32. 21 Novák László, 1982a. 125–126.
