Forrás, 2019 (51. évfolyam, 1-12. szám)
2019 / 1. szám - Boldog Zoltán: Irodalomtörténeti hoax (Milbacher Róbert: Léleknyavalyák)
126 boncolási jegyzőkönyvet tekint át, felveszi a családdal a kapcsolatot a halott gyermekkorának feltérképezéséhez, napokat tölt a könyvtárban az elhunyt író műveinek olvasásával, elemzésével. Hummel tehát hasonló módszertannal dolgozik, mint az irodalomtörténészek, mint Milbacher Róbert a mindennapokban. A Léleknyavalyák ezzel megvezeti (vagy jóhiszeműbb megközelítéssel megajándékozza) az olvasót, hiszen Hummel nyomozásán keresztül a szövegek értelmezéséből élő kutatók tevékenységével is megismertet minket. Ebből is látszik, hogy Milbacher könyve burkoltan bölcsészregény, amely szövegnyomozásra is tanít, együtt elemzi az eseményeket az olvasóval, a nyomozással bevezeti őt a 19. század második felének kulturális és tudományos vitáiba, és ezzel párhuzamosan bemutatja a Hummelben az olvasottak hatására kialakuló lélektani változásokat. A nyomozás módszertana a 19. századi pszichológia és orvostudomány különböző iskoláinak eredményeire épül. Így a regényen keresztül tudománytörténeti érdekességeket is megtudhatunk, például arról, hogyan következtettek az ember arcberendezésének elemzéséből a jellemre (frenológia), vagy miként hódított teret a pszichoszomatikus megközelítés (amely szerint lelki okok keresendők a testi tünetek mögött). Hummel azonban néhány megállapításával megelőzi korát, hiszen a lélek mélyén dúló ismeretlen harcok többszöri említésével Freud pszichoanalitikus elméletét juttathatja eszünkbe. A 20. század elején közkeletűvé váló freudi fogalmaknak a 19. századi történetbe csempészése inkább a főhős kiváló pszichológiai felkészültségének bizonyítására szolgál, mintsem anakronizmusként, hibaként van jelen a regényben. A Léleknyavalyákban megjelenő pszichológiai megalapozottságú nyomozás értékelhető azon popkulturális trendek felől, amelyek az ember viselkedésének megértését helyezik a középpontba. Gondolhatunk itt a Gyilkos elmék című sorozatra, amely az FBI viselkedéskutatóinak munkáját mutatja be, de említhetjük A mentalista című sorozatot, ahol a címszereplő az emberek reakcióiból következtet cselekedetükre, jellemükre, előéletükre. Ezenkívül a sajtóban is nagy hangsúlyt kapott mostanában Philip Zimbardo börtönkísérlete, amely azt bizonyította, hogy bárkiből válhat elnyomó a körülmények hatására. Bár számos kétely merült fel a kutatás hitelességével kapcsolatban, ahogy Milgram áramütés- kísérletével szemben is, a pszichológia újabb kérdései gyakran megjelennek a 21. századi olvasó különböző képernyőin. A Milbacher Róbert regényében uralkodó megközelítésnek így a popkultúra és az online sajtó irányából erős támogatottsága van, amely aktualitást kölcsönöz a műnek. Mint ahogy az sem hagyható szó nélkül, hogy Nyáry Krisztián Így szerette k ők című kiadványainak és az ezek hátteréül szolgáló Facebook-bejegyzéseknek köszönhetően igen népszerűvé vált az utóbbi évtizedben az irodalomtörténet. Ennek köszönhetően egyre nagyobb figyelmet kapott az életrajzírás, ezen belül pedig az egyes szerzők írói és magánéleti motivációinak feltérképezése. A Nyáry-féle munkát végzi el Milbacher, és rajta keresztül Hummel egy, a reformkori irodalmi kánon peremén elhelyezkedő figurával. A Léleknyavalyák így az öngyilkos Czakó Zsigmond pszichológiai szempontból megírt életregénye is lehet, egy sajátos olvasata a fiatalon elhunyt drámaíró utolsó éveinek. Hasznos lehet ebből a szempontból az irodalomtörténet és az életrajz(írás) iránt érdeklődőknek elolvasniuk Szilasi László Amíg másokkal voltunk című, három kisregényt tartalmazó könyvét, ahol a szintén irodalomtörténész szerző bemutatja három ismert szerző (Bessenyei György, Babits Mihály és Jókai Mór) életének meghatározó szakaszát. De említhető itt Péterfy Gergely Kitömött barbár a is, amely a szerző bölcsészdoktori disszertációjának egyfajta szépirodalmi párlata. Milbacher Róbert a nyugdíjas nyomozó, Hummel alakjának kidolgozásával egy a 19. és a 21. században is aktuális vitához kapcsolódik, amely a humán és a természettudományok viszonyát (humaniórák és reáliák vitája), elsőbbségének kérdését állítja középpontba.
