Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2018 / 1. szám - Gömöri György: Petőfi Sándor emlékkönyvi bejegyzései tükrében
79 hírlapíróként „ durván megtámadja Petőfit, barátságuk megszakad ”. 6 Más kérdés, hogy később Szeberényi, akiből evangélikus lelkész lett, egy olyan emlékirattal kerül be az irodalomtörténeti nyilvántartásba, aminek a Néhány év Petőfi életéből címet adja (Szeged, 1861). 7 A következő két kis emlékkönyvi versből egyáltalán nem lehet következtetni Petőfi hányattatására a színészkedés és a grazi katonáskodás között, mert mindkettőt tömény szentimentalizmus jellemzi: Pozsonyban Török Gyula nevű ismerősét, Selmecen meg Neumann Károlyt, alighanem régi iskolatársát és barátját tiszteli meg egy-egy alkalmi versezettel. Különösen az utóbbi árulkodna már-már homoerotikus érzelmekről – ha komolyan vennénk. De úgy hiszem, nem lehet komolyan venni, ha valaki ilyen szavakkal vall „szerelmet” barátjának, mint „ Szeretlek, mint hold a csendes éjet ”, és sírig tartó barátságáról biztosítja az emlékkönyv tulajdonosát. 8 Ennél már komolyabb költői kísérlet a Pápán 1842. április 12-én írt hatsoros, amit Kolmár József emlékkönyvébe vetett papírra a katonaságból nemrégen leszerelt költő. Kolmár pár évvel idősebb Petőfinél, tagja ő is annak a pápai önképzőkörnek, ahol Petőfi összebarátkozik Jókai Mórral és Orlai Petrics Somával. Kolmár is verselget, főleg epigrammákat ír. 1843-ban segíteni tudja a nyomorgó Petőfit Pozsonyban, ahol pár garas keresetet biztosít a költőnek az Országgyűlési Tudósítások másolásával. 9 Később egy ideig a Pesti Divatlapok segédszerkesztője lesz, majd a forradalmi sajtó munkatársa, illetve korrektora, aki 1849 után először Pápán, majd Baján, végül Pozsonyban tanít, az utóbbi két helyen középiskolában. Művei közt szerepel a többi közt egy Petőfi Sándor emlékezete című írás (Pozsony, 1880) addigra már klasszikussá vált barátjáról. 10 Ami az emlékkönyvi szöveget illeti, annak dátuma 1842. április 12., és hangvétele kissé romantikus, kisfaludys-kölcseys, ezekkel a sorokkal kezdődik: „ Magas trónján a sors ül, titkos könyv kezében / Az életkönyv ez; benne két lap a miénk ” – a gyász és az öröm lapjai. Petőfi természetesen azt kívánja barátjának, ne kelljen „ átolvasnia... a sötétet ”, vagyis a gyász lapjait. 11 Ez a kívánság annyiban teljesült, hogy Kolmár, a 33 éves korában a római katolikus hitre áttért tanár igen magas kort ért el, 97 éves korában halt meg Pozsonyban. De éppen 1842-ben jelenik meg az Athenaeum ban az első igazán sikeres Petőfi Sándor- vers, a Hazámban . Innentől kezdve követhetjük a költő „lírai életregényét” 12 , amit az a voltaképpen személytelen népies bordalok és olyan szentimentális szövegek között szövöget, mint az „L....né” vagy a „Matildhoz”. 13 Bár a Dunavecsén írt „Hazámban” utolsó sora már „hazafiasnak” értelmezhető, igazából itt egy lokálpatrióta beszél, aki „édes hazámon” a Duna–Tisza közét érti. Az igazi változást az 1844-es év hozza meg, amikor az év januárjában a Honfidal című költeménnyel Petőfi az egész magyar haza mellett tesz hitet, szinte vallásos rajongással: „ Tied vagyok, tied, hazám! – E szív, e lélek. ” 14 Más szóval 6 Ú j magyar irodalmi lexikon, 3. P–Zs , szerk. Péter László, Akadémiai Kiadó, Bpest, 1994, 1916 7 uo. 8 Petőfi...költeményei , I. 662. 9 Új magyar irodalmi lexikon , 2. H-Ő , Akadémiai, 1994, 1037 és „Kolmár József sírja”, Szlovákiai Művelődési Intézet, Dunaszerdahely (online). Utóbbi megadja Kolmár halálának pontos évét, ami 1917. 10 UMIL, uo. 11 Petőfi...költeményei, I. 682. 12 Nemeskürty István, Diák, írj magyar éneket! A magyar irodalom története 1849-ig. 468. 13 Petőfi... költeményei, I. 55. és 62. 14 i. m., 71. Az 1843–44-es országgyűlésen (a horvát követekkel való összeütközés után) lett a magyar nyelv a követi felszólalásokban kötelező. Erről lásd Pulszky Ferenc, Életem és korom I. , Szépirodalmi, 1958, 206.
