Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2018 / 11. szám - Zimonyi Zoltán: A „megnőtt emlékezet” regénye (Féja Géza: Visegrádi esték)
83 Selejtezés közben az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 170., Görgei 4 Artúr szü- letésének kétszázadik, Féja Géza halálának 40. évfordulója kísértett meg, hogy az idei hármas évforduló ban érintett regényről, a Visegrádi esték ről néhány cetlit kimentsek, újraolvasva elgondolkozzam a műről, és megpróbálkozzam időközben kiszáradt tollamat munkára fogni. 1. Féja Géza két alapvető élménye a magyar szellemi örökség és a szociális valóság. Ez ösztönözte legjelentősebb, illetve legnagyobb hatású műveit: publicisztikáját, Dózsa- és Móricz-könyvét, háromkötetes irodalomtörténetét, az Ady-breviáriumot (Jóslások Magyarországról) , Viharsarok című szociográfiáját. Nagyepikájában (Kuruc idő, Csillagok vigyáznak) kizárólag történeti témát választott. Saját életanyaga csak másodlagos jelentősé- gű verseiben és kisprózájában tükröződik. 5 1974-ben megjelent „őszikéje”, a Visegrádi esték című regény is történelmi tárgyú, a témaválasztása mégis váratlan és meglepő. Féja többször is írt Kossuth Lajosról, az 1848/49-es forradalomról és szabadságharcról. Történelmi példatárában Dózsa, a kuruc kor, az „örök március” nagy lázadói között Görgei kakukktojás, egyben ellentéte a „lobo- gó tüzű igehirdető” 6 Féja kossuthos önstilizációjának. A tábornok alakja nem foglalkoztat- ta, legalábbis a Visegrádi esték megjelenésekor még nem tudhattuk, hogy egy 1944–45-ben Kossuth Lajosról írt történetpolitikai 7 esszéjében Kossuth és Görgey drámája címen önálló fejezetben vizsgálta az úgynevezett Görgei-kérdést. Korántsem a tábornok szószólójaként. Szerinte Görgei „Belső matériája elégtelennek bizonyult a nagy magyar vállalkozás mér- hetetlen követelményeivel szemben.” „Jó hazafi volt, nem pedig áruló, nagy katona, de naiv és rossz politikus. […] nem volt nagy ember.” 8 Féja 1931-ben még másként vélekedett. Görgei „órák alatt kibontakozó hadvezéri zseni, mindenen átható, átszúró intellektus, mely kemény, nehéz, kegyetlen, de végtelenül igaz pedagógiát akar ráerőszakolni a tűzbeborult és szerteszikrázó magyarságra. Görgey egész élete egyéniségének teljes föláldozása, önmagán próbálta ki ezt a szigorú pedagógiát elsősorban.” 9 4 A tanulmányban nem egységes a Görgey/Görgei név írásmódja. Ő maga a nemesi előjogokra utaló y végződést (miként Jókai Mór) a polgári egyenlőség híveként a forradalom idején i-re változtatta. Szövegemben a tábornok 1848-tól haláláig megtartott gyakorlatát követem, az idézetekben viszont a szerző által használt névváltozat szerepel. A kérdésre (y vagy i) vonatkozóan eltérően foglal állást Kosáry Domokos A Görgey-kérdés története I. Osiris–Századvég, 1994. 10–11., illetve a Rubicon című Történelmi Magazin ( Hogyan írjuk? Görgey vagy Görgei? Rubicon, 2018/1. 11.) 5 Bresztováczy és az ördög (1957), Kráterarc (1975), Sűrű, kerek erdő (1976) stb. 6 József Attila nevezte így. L. József Attila Összes Művei III. Akadémiai, 1958. 274. 7 Kosáry Domokos nevezte „a szerző által is félretett” „kisimítatlan” „történetpolitikai esszé-félé”- nek Féja művét . „Szerkezeti törései” alapján – tévesen – azt feltételezte, hogy „végső formáját sosem nyerte el”. (Kosáry Domokos A Görgey-kérdés története I–II. Osiris–Századvég, 1994., az idézett rész II. 295–296.) A kézirat a hagyatékból gépiratos, nyomdakész állapotban, külső és belső címlappal ellátva került elő. Eredeti címe: Az igazi Kossuth Lajos . Püski Sándor készült kiadni, a Magyar Élet iratai között fennmaradt a tervezett könyv hirdetése és fülszövege. A mű posztumusz jelent csak meg 1987-ben ( Kossuth Lajos , Szépirodalmi, 1987). Féja Géza életén ek utolsó éveiben Széchenyi-regényt is tervezett, Örökégő címen. Több füzetnyi je gyzetet készített, és három évvel halála előtt megírta a szinopszisát a kiadó számára. E történelmi triptichon azonban már nem készült el. 8 Féja Géza: Kossuth Lajos , Szépirodalmi, 1987, 178. 9 Recenziója Sárközi György Mint oldott kéve című regényé ről, Előörs, 1931. 49. sz. 5.
