Forrás, 2017 (49. évfolyam, 1-12. szám)
2017 / 3. szám - Hász-Fehér Katalin: „Szemed, hiszem, hogy híven fölleli” – Az Arany-ábrázolások jelentéséről
Barabás Miklós újabb Arany-rajza nem egész egy évvel később, 1856-ban, Arany első versgyűjteménye, a Kisebb költemények című kötet elé készült. A kép alatti felirat: „Barabás dol[gozta] 856. Axmann" - a képet ugyanis Josef Axmann metszette rézre. Az 1855-ös és 56-os arckép összefüggését Arany László is megerősíti atyja hátrahagyott verseinek 1888-as kiadásában: „Egészen ehhez [az 1855-ös képhez] hasonló fölvétel az, a mi 1856-ban Heckenastnál kiadott Kisebb költeményei-vel jelent meg. Ez is Barabás Miklós rajza, signálva általa 1856 évszámmal. Az arcz egészen hasonló az előbbihez; körszakálla még megvan; inggallérja is ugyanolyan, nyakkendője nincs; de öltönye attila."18 A körszakállról Wagner Lajos most úgy véli, hogy a képi idealizálást igazolja, hiszen Arany még ekkor sem viselt szakállt, ezt mutatja a róla készült Barabás- festmény ugyanebben az évben.19 Az előző portréról, illetve a szakáll, a magyaros kalap és bajuszviselet tiltásáról elmondottak alapján azonban itt is inkább Arany személyes döntésére gyanakodhatunk, azzal a különbséggel, hogy a költeményei előtt elhelyezett képen az atilla felöltésével vállalta a hazai, vagyis a magyar költő szerepét. A kihajtott inggallér most is rajta van, ily módon valóban hasonlít az 1855-ös portréra, ugyanaz a körszakáll, bozontos bajusz, hullámos hajviselet. Barabás ezen rajza Arany egyik legtöbbet idézett arcképévé vált. Megjelent még a Vahot Imre által a Napkeletben kiadott arcképgyűjteményben20, Rohn Lajos acélmetszetén: „Öt író a Magyar Tudományos Akadémia címerével"21, Zilahy Károly albumában, 1863-ban.22 Ezt másolta az Üstökös karikatúrája is 1865-ben, Kakas Márton [Jókai Mór] Aranyról szóló cikkéhez.23 Tíz évvel később, 1865-ben, mintegy Arany külalakjának krónikásává szegődve, Barabás újabb ceruzarajzot készített Aranyról. A grafika keletkezéséről közelebbit nem tudni, az Arany-levelezés nem tartalmaz rá utalást, és azok a cikkek, ismertetők sem térnek ki rá, melyek a Barabás-képet említik, illetve közlik. A képről először a Vasárnapi Újság adott hírt 1898-ban, amikor részletesen bemutatta Ernst Lajos történeti gyűjteményét, melynek a ceruzarajz egyik darabját képezte, majd Barabás munkásságát összefoglalva Malonyay Dezső közli a portrét 1905az 1848-as kép idősebb arcot mutat, mint a későbbre datált rajz. Az is kétségtelen, hogy Arany nagykőrösi tanár korában (tehát 1851-1860) semminő szakállt sem hordott. A tévedés onnan keletkezhetett, hogy az általunk legkorábbinak tartott arcképet a Kisebb Költemények 1856-iki kiadása számára a kiadó (Heckenast) acélba metszette s a könyv megjelenésének idejét azonosították a képével." Farkas Gyula: író és olvasó a XIX. században = Domanovszky Sándor-Balanyi György-Szentpétery Imre-Mályusz Elemér-Varjú Elemér: Magyar művelődéstörténet, V. k., Magyar Történelmi Társulat, Budapest, [1942], 359-390. 18 Arany 1888, 530. 19 Wagner 1967, 789. 20 Magyar írók Arczképcsarnoka, Napkelet, 1856. 21 Pest, Kiadja Lampel-Heckert, Minerva. Ma a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonában. Ld. A Magyar Tudományos Akadémia és a művészetek a XIX. században, szerk. Szabó Júlia, Majoros Valéria, Budapest, MTA Művészettörténeti Kutatóintézet, 1992 (a továbbiakban: Szabó-Majoros 1992), 68-70. 22 Magyar koszorúsok albuma, írói élet- és jellemrajz, Irta Zilahy Károly, Pest, Kiadja Heckenast Gusztáv, 1863, a 109. oldal előtti képmellékleten. 23 K-s M-n: Arany János, Üstökös 16(1865)/3, jan. 21., 17-18. 8
