Forrás, 2017 (49. évfolyam, 1-12. szám)
2017 / 10. szám - Gergely Ágnes: Egy urbánus főhajtása
rok is részt vettek: Grónás Edit és Ladányi Gáborné, a kötetet a gyomaendrődi Honismereti Alapítvány és a Városi Önkormányzat támogatta. A helynevek, írja a bevezetőben dr. Hévvizi Sándor, fényt vetnek a táj jellegére, a talaj minőségére, a birtokviszonyokra, sőt az emberekre is. Maga az Endrőd név 1425-ben bukkan fel először, Endréd formában. A középkori település temploma 1881-ben, a folyószabályozáskor pusztul el. A név a magyar Endre személynév -d képzős származéka, előbb Endréd alakban; az Endrőd változat újkori fejlemény. Az adattárban szerepelnek Endrődnek, a körülötte lévő középkori falvaknak és a falu kül- és belterületének a helynevei. A hosszú külterületi listából megtudjuk az összes tanya, halom, domb, sor, dűlő, lapos, zug, akol, csárda, kocsma, szállás, kereszt, major, csatorna, holtág, iskola, puszta, ér, árok, gát, malom, műhely, legelő, szőlő, téesz, őrház, kút, templom és temető nevét és helyét; soknak már csak az emléke él. Ahol lehet, a szerző magyarázatot is fűz az adatokhoz. Például az előző fejezetben szó esik „a Peres felé vezető út''- ról. Az egyik adatközlő itt elmondja: A Csáki iskolátú a Mezőberényi kövesútig az az egy dőlő (dűlő) az a Peres. Gyoma mindenhogy magának akarta, oszt ebbű lett a nagy per, mer az nagyon jó főd. Oszt az endrődiek nyerték meg a pert. A belterületi helynevek többségükben utcanevek, tele rejtéllyel, mint Magyar- országon mindenütt. Miért lett az Ady Endre utcából Tamási Áron utca? Az Andrássy utcából (ahol én születtem) Blaha Lujza utca? A kettő között ez Bajcsy-Zsilinszky utca is volt. A Szózat költője, Vörösmarty Mihály utcájából miért lett Babits Mihály utca? A Jókai Mór utcából Csejti utca? A Himnusz költője, Kölcsey Ferenc utcájából Tóth Árpád utca? Lehet, hogy a két település egyesülésekor bizonyos nevek megduplázódtak? És lesz-e Kosztolányinak, Karinthynak, Szabó Lőrincnek, Radnóti Miklósnak, Illyés Gyulának utcája? A kötet végén a katonai térképeket Szilágyiné Németh Eszter jegyzi (korábbi nevén Hornokné Németh Eszter). A térképek tele vannak beszélő jelekkel. Útszéli keresztek állnak például a szarvasi, a mezőtúri, a hunyai és a gyomai út mellett. Tehát bármelyik út felől érkezett a vándor, megtudhatta, hogy katolikus vallású emberek közé érkezett. 9) Tájszótár Nem tudom, mások hogy bíróznak vele, ha fáradt vagyok, én szótárt, lexikont szoktam esténként nézegetni. A szó- és adathalmaz, az információ sokszínűsége megnyugtat, helyreteszi a sarkából kibillent világot. A varázslatos Endrődi Tájszótár gyerekkorom szókincsét idézi vissza. Anyám, nagyanyám ezt a nyelvet beszélte, ezt a képpel, hangulattal megrakott nyelvet, amelyet most Szilágyiné Németh Eszter, a szótár szerkesztője és egy-egy tanulmányával a két nyelvész, Szabó József egyetemi tanár és Kristóné Fábián Ilona egyetemi docens elénk tár. A szerkesztő az adatgyűjtőkkel és az adatközlőkkel több mint tíz évig dolgozott ezen a tájszótáron. A szavak közben évülnek is; ha a háziasszony nem süt kenyeret, szavak sincsenek a kenyérsütésre. Endrőd, mondják a nyelvészek, nyelvjárássziget, szavai konzerválták a múltat. így kell rájuk gondolnunk. 23
