Forrás, 2015 (47. évfolyam, 1-12. szám)
2015 / 11. szám - Szedresi István: "Bőven hullott a Balázs-áldás" (Balázs Árpád zeneszerző és Bács-Kiskun megye)
Ezeken kívül megszámlálhatatlan díj (különböző versenyeken elért sikeres alkotásaival) tulajdonosa zeneszerzőnk. Balázs Árpádnak nem az 1962-es zeneművészeti főiskolai találkozása volt az első Kodály Zoltánnal. A szentesi második gimnáziumi osztály - dr. Bakó Károly tanár szervezésében - kiránduláson vett részt a Mátrában. A galyatetői Nagyszálló körüli kanyargó sétányon hirtelen a tanulók előtt termett Kodály Zoltán feleségével. A tanulók megállították autogramkérésükkel a házaspárt, melyet különösen Emma asszony vett rossz néven. A Tanár úr csak a szolmizálni tudóknak adott autogramot. (Ekkor 1953. július 13-át írtak.) Az osztálytársak biztatták Balázs Árpádot, énekelje el a Hajnali köszöntő című szerzeményét, melyet ők már ismertek. A feszültséget Kodály Zoltán oldotta fel a következő kérdéssel: „Nos, mit komponált a kolléga?" így kezdődött a mesébe illő történet. Az éneklés befejezése után a Tanár úr elküldte ifjú kollégáját szerzeményével Kecskemétre, a zene tagozatos iskola igazgatójához, Nemesszeghy Lajosné Márta asszonyhoz, aki gondjaiba vette a darabot, s néhány év múlva a szerző egy gyűjteményből ismerkedett meg saját dalával, mely később zene tagozatos és normál osztályok számára egyaránt tankönyvanyag lett. Nemesszeghy Lajosné Szentkirályi Márta nemcsak fogadta Balázs Árpádot, hanem zenéjét elindította a népszerűsítés útján. Ő volt a Kecskeméti Ének-zenei Általános Iskola megalapítója 1950-ben, majd a kecskeméti Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola és Gimnázium igazgatónője korai, 1973-ban, ötvenévesen bekövetkezett haláláig. Nagyon szépen emlékezik meg nagyszerű igazgatónőjéről a zeneiskola első végzős csoportjának tagja, a csellista K. Udvari Katalin Psalmus Humánus című könyvében. A könyvben több hangversenyplakát, meghívó fotóját közli, melyeken Balázs Árpád-kórusmű szerepel, így 1976. május 2-án a Zeneakadémián, a budapesti általános iskolák kórusainak hangversenyén a Tavaszlesen - gyermekkantáta, 1977. március 26-án a XV. kerületi Csokonai Művelődési Házban Ének a dalról és a Hívogató, 1977. április 20-án a Csepeli Ifjúsági Napok keretében a Kikeleti napköszöntő, 1993-ban az Éneklő Ifjúság csepeli rendezvényén a Héjariasztó. Ezek csupán azok a hangversenyek, melyekkel a könyvíró kecskeméti zenetanárnő pályája során találkozott. (Egyébként a sok hangversenyről, közreműködőről részletesebb képet kapunk Balázs Árpád önéletírása, a Válogatott életeimből. írásom legtöbb információjának alapja ez a könyv.) Már 1959. május 10-én írás jelent meg Szegeden a Délmagyarország napilapban a méltatlanul elfelejtett zenetudós, dr. Vámosi Nagy István tollából, aki a 22. életévében járó Balázs Árpádot kóruskomponistának mutatja be. A Hajnali köszöntő Szegeden több helyen elhangzott, valamint kilenc városban tervezik műsorra köztük Kecskeméten is. 1957. december 19-én a Szegedi Állami Zeneművészeti Szakiskola zeneszerzés-előkészítő tanszakának csoportos szerzői estjén öt műve szerepelt (ez volt az első szerzői estje), az ötödik alkotás három kíséret nélküli kórusmű (Hajnalozó, Májusi szerelem és a Virágzik az almafa), melyet a szakiskola tanárképzőseiből alakult énekkar adott elő, Sipos Károly vezényletével. Egyébként Sipos Károly vezényelte 1975. június 7-8-án Szolnokon, az V. Országos Szövetkezeti Dalostalálkozón a kecskeméti Berkes Ferenc Kamarakórust, előadásukban elhangzott az Ének a dalról című kórusmű. Sipos Károly Kecskemét zenei életében hosszú éveken keresztül (1958-tól nyugdíjazásáig) komoly szerepet játszott, zenekari tagként, kórusvezetőként, oktatóként, szakfelügyelőként. A kecskeméti zeneoktatás egyik vezetője (1973-tól a Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet tanára) volt Rozgonyi Éva középiskolai énektanár, Liszt-díjas, Bartók-Pásztory-díjas kórusvezető, aki arról beszélt, milyen lelkesen énekelték főiskolás korukban Balázs Árpád diplomahangversenyén 1964. május 18-án a Lődi Ferenc verseire írt Két vegyeskart, az akkoriban alakult Liszt Ferenc Kamarakórussal, Párkai István vezényletével. 74
