Forrás, 2014 (46. évfolyam, 1-12. szám)
2014 / 9. szám - Heltai Nándor: Helyi színek
szép verse a Tanácsköztársaság alatt ott született meg. Első fogalmazása (eltérő attól, ami a Táltosnál megjelent), sokáig volt a birtokomban, de ebben nem volt kecskeméti vonatkozás. Remélem Ön, és Tóth László jól vannak. Amikor Korda Vince visszajön Franciaországból, írunk neki hosszú ideig, csak telefonon beszéltem vele, de azt hiszem, október legelején visszajön. Ismételve sok-sok köszönet kedves küldeményéért s üdvözlettel, igaz hívétől Iványi-Grünwald Béla Rejtekhely a víztoronyban 20,3 x 15 cm-es kék színű papírra gépelt szöveg. Harmadik, meggondolatlan kölcsönzés miatt kallódó levelében egyebek között Tóth Lászlóra emlékezett. Ki-kijárt a művésztelepre gimnazistaként, hírlapíróként, 1919 tavaszán a kulturális ügyek irányítójaként. Társaságában volt Mariházy színigazgató, a művelt Benedek József lakatosmester, a gombzár feltalálója, aki 1919 tavaszán a művésztelepiek rábeszélésére, vádbiztosi javaslatára felmenttette a szentkirályi ellenforradalom leverésekor elfogott parasztokat (noha a padsorokban ülő Rákosi Mátyás visszaemlékezéseiből tudhatóan Szamuely Tiborral akasztásokat követelt). Iványi-Grünwald emlékezete szerint édesapja, a telep vezető mestere nem tudta, hogy a románok kivonulása utáni zavaros napokban Tóth László a művésztelepen bujkál, méghozzá az azóta elbontott kis víztorony parányi padlásán. A Tanácsköztársaság hónapjaiban szerepet vállaltakat „begyűjtő" járőr szimatot kaphatott, mert minden műteremben, művészlakásban keresték a kámforrá vált szociáldemokrata hírlapírót. „Van még valami?" - kérdezték a hiábavaló és eredménytelen időtöltéstől bosszús, a zaklatástól megriadt mestert. Olyan gyanútlan természetességgel nyújtotta a hiábavaló és eredménytelenség miatt dühös fegyvereseknek a már említett víztorony kulcsát, hogy a parancsnok mérgesen legyintve elvezette a puskásokat. Iványi-Grünwald Béla történészt betegsége, majd halála akadályozta meg kecskeméti emlékei teljes körű feldolgozásában. Az 1912-ben készült, megfakult művésztelepi fényképeket, egy kivételével, restaurálásra átadtam a fotómúzeumnak, ahol - remélem, nem végleg - elkeveredtek. A Szép Ernő által dedikált fénykép felújítására nem vállalkoztak. A központi alkotóház előtt fehér ruhában örökítette meg valaki az írót, aki kedves dedikációval köszönte meg Iványi- Grünwaldék vendégszeretetét. Kecskeméti időzése alatt írta Szép Ernő a Fű, a Tombola, Mechmedoff, a cserkesz, Szent István napját, Cigányváros, Hetipiac című tárcáját, életképét, amelyek többsége 1913-ban, „Irka-firka" kötetében jelent meg. Kassák Lajos a Kecskeméti Művésztelepen, a Művészklubban, a Katona József Gimnáziumban Elfogadta 1965 májusában Kassák Lajos kétnapos kecskeméti látogatásának tervezetét, a találkozókat előkészítették a meghívók, az utolsó pillanatban mégis veszélybe került a program. A Városi Művelődési Házban érkezése előtti napon megnyitott, előzőleg Budapesten, a Fiatal Művészek Klubjában rendezett képarchitektúra-kiállításának azonnali bezárását követelte másnap reggel, szigorú felsőbb utasításra hivatkozva a megyei 98
