Forrás, 2014 (46. évfolyam, 1-12. szám)
2014 / 2. szám - Turai Laura: Csíksomlyó öröme - Roswitha Geyer kerámiái
Túrái Laura Csíksomlyó öröme Medgyesy S. Norbert: A csíksomlyói ferences misztériumdrámák forrásai, művelődés- és lelkiségtörténeti háttere Hívogató, tiszta forrásként valamiképpen mindannyiunkat vonz Csíksomlyó valósága, egyesítő édessége, öröklődő öröme, kincseket magába mosó fájdalma. Sok lelki út visz e csodahely felé, de semmiképp sem az illúzióké. Medgyesy S. Norbert alapos, évtizedes kutatást feldolgozó, részekből egészre törekvő munkája tudományos és egyetemes dimenziókba helyezve tárgyalja Csíksomlyó egy fontos momentumát az ott található ferences könyvtár XV-XVIII. századi anyagainak fölhasználásával. Meg kell küzdenünk ezzel a könyvvel, hisz a gördülékenyen elénk tárt, de tengernyi histográfiai és egyéb forrásadat, elemzés útján sok-sok felvillanó csodaélmény vár ránk. A nagyhírű Kilián István színház- és drámatörténész Előszava vezeti be a könyvet, aki a méltató sorok mellett az Ómagyar Mária-siralom szekvencia-hagyományára hívja fel a figyelmet. A könyv lényegi tematikája a népénekek, a prédikációk és a misztériumdrámák összefüggésrendszere. (A népénekek referenciaadatainak hiányosságai és a csekély számú korábbi szakirodalom is rámutat e munka hiánypótló jelentőségére.) Az előszóból megtudhatjuk, hogy a kommunista diktatúra évtizedeiben a misztériumdrámák kéziratai 1980-ig a csíksomlyói Szűz Mária-kegyszobor alatt rejtőztek. Ezt a vonalat követi a szerző elemzéseiben is, hiszen - nem csak emiatt - a legnagyobb hangsúly a Máriával kapcsolatos részekre esik. A kötet másik égiszét pedig a kiváló munkásságú, szent szellemű Bálint Sándorban lelhetjük föl. A komoly, mintegy 650 oldalt felölelő kötet tíz nagy részből, valamint színes fotókat is tartalmazó mellékletekből áll, és nem utolsósorban az elemzésekbe beemelt idézetek teljes eredeti szövegverzióit is tartalmazza, betűhív átírásban. A főbb fejezeteken belül ízelítőt kaphatunk a csíksomlyói ferences kolostor históriájából, és ebbe ágyazva a helyi iskolai színjátszás történetéből és hátteréből. A 3. fejezet a passiójátékok céljával foglalkozik, ahonnan világossá válik, hogy a bűnbánat Krisztus szenvedéseinek felidézése által elsődleges motivációja a szövegeknek és előadásoknak. A misztikus távlatokat nyitó alapkoncepció itt: „az ember bűnei állandóan súlyosbítják Krisztus szenvedéseit". Mondhatnánk, hogy az élő hit megkoronázása minden ilyen sor. Termékeny paradoxonként az egyik drámában a hét főbűn vonul föl, megtérésre szólítva az embert, és megtalálhatjuk a Fájdalmak Férfija, megfosztottságában ikonikus szépségű biblia-parafrázisainak nyomát is („nem volt szépsége, sem ékessége... A Fájdalmak embere, a betegségek ismerője"). Ezekben az archaikus szövegekben a „Maria Advocata", „közbenjáró 126
