Forrás, 2014 (46. évfolyam, 1-12. szám)

2014 / 11. szám - SZÁZ ÉVE SZÜLETETT HATÁR GYŐZŐ - Nekem egy egész városom van, „akit” szerethetek

elültettük az évei számával megegyező számú gesztenyefát. Egy kimaradt - szerencsére, mert azt rögtön beültettük Széchenyi háta mögé. Most védi a szobrot a széltől és az esőtől — nem nagyon láttam még hasonlót.- Beszéljünk még egy emlékműről, amihez közöd van: ez Melocco Miklós Kodály-emlékműve. Szomorú sorsú, ami a szoborművet illeti, bár az építészeti részei - új funkcióval - változatlanul ott állnak az Ujkollégium előtt. Amikor megtervezted ezt a különleges építészeti együttest a szobor környezeteként, akkor érthető módon a Kodály-szoborhoz készült. De különösebb változtatások nélkül átértelmeződött 56-os emlékművé. Megbékéltél-e a változással?- Szerettem volna, ha megmarad az eredeti emlékmű, minden hibája ellenére. Sajnos, ebben a színesfémgyűjtők megakadályoztak bennünket. Ma sem tudom, hogy miért - állítólag a közgyűlésnek kellett volna állást foglalnia, hogy újraöntessék a szobrot -, de végül Miklós se ragaszkodott hozzá.- Én úgy tudom, hogy újraöntötték, csak nem helyezték ki az eredeti helyére, hanem bevitték a Kodály-iskolába.- Akkor így rendben van. Állítólag a közgyűlésből valaki felszólalt amellett, hogy nehéz is volna, meg kár is volna szétverni az emlékmű építészeti elemeit, méltatlan volna, inkább új funkciót kellene találni neki. Akkor adódott nekem ez az elképzelésem. Sokat gondolkodtam azon, hogy ide nem plasztikát kéne tennünk, hanem inkább egy mementót. A fehér felületen a krómacél tüskék úgy hatnak, mint a fegyvergolyók imitációi, emlékeztetők, amelyek kiadják az évszámot, 1956-ot. Maga az emlékmű 23 kőoszlop. Amikor gondolkodni kezdtem a feladaton, hogy miképp lehetne kifejezni 56-ot méltóképpen, végiggondoltam, hogy az 1848-49-es forradalom és szabadságharc krónikáját pontosan ismerjük. Tudjuk, hogy mi meddig tartott, tudjuk, hogy Világosnál mikor és hogyan történt a fegyver- letétel. Ugyanakkor 1956-ban ténylegesen nem volt fegyverletétel. Elkezdtem nyomozni az után, hogy valójában meddig tartott mindaz, ami október 23-án elindult az országban. A mai napig úgy vagyunk ezzel, hogy volt egy győztes forradalom, ami elkezdődött október 23-án, november 4-én reggel jönnek az oroszok, jön a Forgószél hadművelet, és ezzel vége. Pedig nem volt vége a háborúnak. A másik, a 48-as forradalom és szabadságharc analógiájára én most már ezt is szabadságharcnak hívom. Reménytelen küzdelem, de szabadságharc.

Nem volt egyszerű kinyomozni, hogy meddig tartott az ellenállás a szovjet inváziót követően. Egy Mark Kramer nevezetű harvardi történész tanulmányában olvastam, hogy az utolsó, mintegy 200 fős egységet november 14-én számolták fel a szovjet csapatok a Mecsekben. Pongrácz Gergely arról ír, hogy az említett napon nem csak a Mecsekben tartották magukat a forradalmárok, az ő egységük is harcolt még 14-én, csak akkor már nem a Kilián laktanyában, mert azt lebombázták, hanem egy másik téren. Az egység egyik fele november 15-én elindult Nyugatra, a másik fele, Pongrácz Gergelyék pedig Soroksárra. Egy harmadik szereplő, Mécs Imre is ezt az időpontot erősítette meg. A mi emlékművünknél a falat körülvettük kőoszlopokkal, ahol minden oszlop egy-egy napot jelöl. Csak annyi az eltérés közöttük, hogy a november 4. utáni napokat jelölő kőoszlopoknak fekete gránit a teteje. 12 oszlop van az egyik karéjban, 11a másikban, így könnyen kiszámítható, hogy az a folyamat, amely elkezdődött október 23-án, az 23 napig tartott.- Tudomást szereztem róla, hogy Kecskeméten jártadban sikerült elérned, hogy az emlékműhöz kötődően ezentúl az eddigieknél tartalmasabban emlékezzenek meg az általános iskolások a forradalomról.- Köszönöm, hogy szóba hoztad ezt. Tanúm vagy, hogy nagyon nehezen álltam rá erre a beszélgetésre. És valóban az kellett a döntésemhez, amit említettél. Elkeserített, hogy egykori városomban a Naiv Művészek Múzeuma státus nélküli házzá degradá114