Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)

2012 / 11. szám - Kamarás István Ojd: Egy regény négy vagy öt, vagy még több élete : (Géczi János Viotti négy vagy öt élete című művének befogadásvizsgálata)

Az értelmezésre utalhat az is, hogy kinek mely olvasmányélménye vagy filmélménye jutott eszébe a Viotti négy vagy öt élete olvasása közben vagy elolvasása után. Az a tény, hogy a kérdezettek 58 százaléka nem válaszolt, vagy nemmel válaszolt16, természetesen több mindenre utalhat, de legnagyobb valószínűséggel arra, hogy ilyen fajta műveket, mint a Géczi-regény, még nem olvasott.

Hárman említették Austent és a Bibliát, ketten-ketten Flaubert Bovaryné, Puskin Anyegin, Tolnai Ottó Kisinyovi rózsa, Wolf Orlando című művét és Márai műveit.

A regény átfogó értelmezését az „Ön hogyan értelmezi ezt a regényt?" És a „Mit tart a regény legfontosabb gondolatának?" kérdésekre adott válaszok alapján ismerhettük meg.17 A közömbösen maradók és az elutasítók elég nagy aránya ellenére mindössze 17 százalék volt nemmel és a „nem értettem"-mel válaszolók aránya, ugyanakkor 38 százalék a komplex, több (2-4) elemből építkező válaszoké. A leggyakoribb értelmezés-elem a szerelem volt (15%), zömmel humán szakos nők értelmezéseiben fordult elő. 6 százalékot tett ki a lehetőség, 4-4 százalékot az öröklét, az élet, az újjászületés, a lélek mélysége, a mindenütt ott rejtőző csábítás, a világ megismerhetetlensége, válaszkeresés a létkérdésre, életünk értelme: boldogságot okozni másoknak. A komplex értelmezések túlnyomórészt a humán szakos nők és a reál szakos férfiak körében fordultak elő, ilyenek: „Elmélkedés a világ dolgairól, életről-halálról, Istenről, a szerelemről, érzésről, kultúráról; Alice arra buzdítja Viottit, hogy éljen teljes életet", „Azt sugallja ez a szerelmi történet, hogy bármi megtörténhet velünk és hogy nem ismerhetjük meg a másikat igazán", „A bűntudat, az öröklét, a vallásosság és a felidézett érzékiség regénye", „Folytonos küzdelem és útkeresés, melyen a főhős megpróbálja megélni azt az érzést, amiről ír, a szerelmet, de nem sikerül. Meg kell becsülni az időt, és nem sóvárogni azután, ami nem lehetséges", „Sorsunk előre meg van írva. Ha lenne lehetőségünk több életre, akkor is csak az előzőt ismételnénk meg, örökkévalóságba fagyasztva a pillanatot. A dolgok mögött húzódó valóság láthatatlan, életünk emlékek összessége", „A szeretet, a kalandozás és a magányos elmélkedés öröme. Néha több élet is kevés ahhoz, hogy a másik iránti érzéseinket kifejezhessük", „Még a bonyolult lelkivilágú embernek is nehéz a megismerés. A szerelmet át kell élni, vágyni kell arra, hogy telesüljön", „Bűn és bűntudat, élet és újjászületés. Egyetlen levél is elég a boldogsághoz", „Érdemes összefüggésében nézni a világot. A jó és rossz kézen fogva jár. A főhős ugyanaz marad", „Környezetünket átformáljuk és sebeket ejtünk. Egyedül kell végigmenni a pokol és a menny közötti úton", „Sötét oldalunkat is el kell fogadnunk. Néha jobb nem ismerni minden titkot a szerelemben". Az árnyalt, „többdimenziós" magyarázatok legnagyobb arányban humán szakos nők és reál szakos férfiak értelmezései között találhatók. Ezeknek az értelmezéseknek az alaptónusa filozófiai, ami leggyakrabban etikai és lélektani elemekkel ötvöződik. Említésre méltó, hogy az árnyalt, komplex értelmezést adók aránya kétszerte nagyobb, mint a regényt tetszéssel fogadóké, két és félszer nagyobb, mint azoké, akik ízlésüknek megfelelőnek tartották. Másképpen: a regényt fenntartásokkal fogadók között szép számmal voltak, de még az elutasítók között is akadtak érdemi, árnyalt, „többdimenziós" értelmezést produkálók, ami pozitív irányba módosítja a mű hatásáról eddig megállapítottakat.

A részletek befogadását vizsgálva szereplők, kapcsolatok és szövegrészietek értel- meztetésére került sor. Ezekre a kérdezetteknek csak negyede-fele tudott vagy akart válaszolni. A „Ha Viotti Mór Aurél Ágoston úgynevezett beszélő név, mit mond Önnek?" kérdésre a kérdezettek fele válaszolt „nem"-mel vagy „nem tudom"-mal, többségük reál szakos és férfi volt. Legtöbben Szent Ágostonra (24%) és Jókai Mórra (9%) gondoltak, zöm16 A reál szakosok nagyobb arányban (79%), mint a humán szakosok (50%).

17 Mint ez lenni szokott, a többség vagy az egyik, vagy a másik kérdést válaszolta meg.

117